A járműipari export jól alakul, van néhány igen-igen jó beruházás, de ez ne tévesszen meg senkit, a magyar gazdaság területének többsége válságban van, így például az építőipar. Elsősorban a korábbi rossz politikai és gazdasági lépések miatt - jelentette ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Széchenyi-kártya tízéves fennállása alkalmából tartott budapesti rendezvényen csütörtökön.
Matolcsy közölte, az elmúlt öt negyedévben nagyon jelentős összeget, 1400 milliárd forintot vontak ki a gazdaságból. "Nem az állam szívja el a pénzt, egyszerűen nincs benne pénz. Ez pedig azt jelenti, hogy rejtett likviditási válság van. Hitel nélkül nincs növekedés, nincsenek beruházások. Éppen ezért Matolcsy szerint alternatív finanszírozási rendszert kell kiépíteni, amely állami segítséggel támogatja a fejlődést.
A tárcavezető szerint a végéhez közeledik a költségvetési konszolidáció. Megtörtént az államháztartási és költségvetési trendforduló, az első és a második Széll Kálmán-tervvel fenntartható lesz a növekedés és a GDP-arányos magyar államháztartási hiány 3 százalék alatt lesz. "A pénzügyi konszolidációnak azonban még csak az elején vagyunk" - fogalmazott. Hozzátette: a devizahiteles családok megsegítése elindult, de még nagyon sok feladat van. Nem a magyar családok kezében van a magyar állampapírok többsége, nem működik a hitelezés, a pénzügyi rendszer pedig nincs felében hazai tulajdonban. A pénzügyi konszolidációval párhuzamosan megnyílik a növekedési ösvény, és megkezdődhet a növekedési konszolidáció.
Matolcsy beszédében dicsérte a Széchenyi-program megalkotóit, köztük Demján Sándor nagyvállalkozót. A nemzetgazdasági miniszter szerint a sikeresen működő program egy tükör, amely azt mutatja, hogy lehet jól csinálni a gazdaságfejlesztést. Szerinte az uniós csatlakozás után egyetlen gazdasági feladatot sem oldott meg Magyarország, mert összességében rosszul használták fel a forrásokat. "