Átverték az adósokat - állítja a devizahiteles, aki pert nyert az OTP ellen

A pénzügyi felügyelettől várja a bankok devizahiteles árfolyamtrükkjének visszamenőleges orvoslását az a férfi, aki jogerősen pert nyert az OTP Bank ellen, és ennek érdekében a felügyelet elleni perre is készen áll. Ő maga most félmillió forintra számít a bankjától, és a végső célja az, hogy a devizahitelezés egész intézményét törvényellenesnek nyilváníttassa.

"Elképesztőnek tartom, hogy az erre hivatott állami szervezetek helyett egy konyhapénzből fenntartott civil szervezetnek kellett ezt kiharcolnia" - mondta az [origo]-nak Kásler Árpád, aki csütörtökön jogerősen pert nyert az OTP Bank ellen. A másodfokú bíróság ítélete szerint a bank tisztességtelenül járt el a törlesztőrészletek kiszámítása során.

A Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke keresetében azt kifogásolta, hogy az OTP a vételi árfolyamon számolva folyósított devizaalapú hitele törlesztőrészleteit eladási árfolyamon számítva szedte be, valamint azt, hogy devizában tartotta nyilván a hitelhez kapcsolódó kezelési költséget. Utóbbit a Szegedi Ítélőtábla érdemben nem vizsgálta, de az előbbi kérdésben igazat adott a felperesnek, és visszamenőleg semmisnek nyilvánította a szerződés erről rendelkező pontját.

Kásler Árpád kijelentette, azt várja, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) kezdeményezze a bankoknál a visszamenőleges, peren kívüli elszámolást minden ügyfelükkel szemben. "Erre az egyesületünk hamarosan levélben is felszólítja a felügyeletet, és ha nem hajlandó lépni, be fogjuk perelni" - mondta.

Havi tízezres plusz is lehet?

Szerinte csak akkor lehet elkerülni a tömeges pereket, ha az ügyet hatóságilag, központilag megoldják. "Csak nálunk több ezer devizahiteles ügyfél áll sorban jogi segítségért, de erre egyrészt nincsen kapacitásunk, másrészt nincs is értelme, hogy perek tíz- vagy százezreivel megbénítsuk a jogszolgáltatást. Arról nem beszélve, hogy nem lenne korrekt mindenkit arra kényszeríteni, hogy évekig kelljen pereskednie a pénzéért " - magyarázta Kásler Árpád. (Az [origo becslése szerint ha lavina indul el, az a bankszektornak akár százmilliárdos bukást is jelenthet - erről bővebben itt olvashat.)

Kásler Árpád szerint az ítélet annál is nagyobb horderejű, mint amekkorának elsőre látszik, mert a pénzintézetek a fennálló tőketartozást is eladási árfolyamon számolják ki, vagyis az ennek alapján százalékosan meghatározott kezelési költséget is érinti az ítélet. "A jogtalanul beszedett pénz így havonta összesen sok ezer forintra, akár tízezres nagyságrendre is rúghat. Vajon hányan lehetnek, akik pont ennyi pénzen csúsztak meg, és vesztették el mára a lakásukat?" - tette fel a kérdést.

Számításai szerint neki nagyjából félmillió forintot kell kapnia az OTP-től. Megjegyezte, a húszéves futamidejű hitelét egy éve szándékosan nem törleszti, és csak akkor hajlandó újra fizetni, ha a jogerős ítélet alapján elszámol vele a bank. "Nem beszámítást, hanem pénzt kérek. Remélem, az OTP nem várja meg, hogy elszámolási pert indítsak ellene" - tette hozzá.

A devizahitelezés nem is törvényes?

Arra a kérdésre, hogy ki vagy mi adta az ötletet a per megindításához, azt felelte, a kölcsönszerződésének áttanulmányozása után maga ismerte fel, hogy átverték az adósokat - ezért alapította meg az egyesületet három és fél évvel ezelőtt. "Az átverést egyébként nem csak erre a részletkérdésre értem, az átlagember egyszerűen nem juthatott elég hiteles információhoz a magyar gazdaság valós helyzetéről ahhoz, hogy meg tudja ítélni, mifélék a devizahitelezés valós kockázatai" - magyarázta.

Kásler Árpád azt is mondta, most ugyan "csak ennyit sikerült jogerősen megnyerni", de arra készül, hogy a devizahitelezés egész intézményét megtámadja, mondván, az azt lehetővé tévő kormányrendelet alacsonyabb rendű, mint a számviteli törvény és a hitelintézeti törvény - ezért a devizaalapú hitelezést szerinte törvényesen nem is lehetett volna elindítani Magyarországon.

PSZÁF: Mi már léptünk

A 2009 szeptembere óta pénzügyi fogyasztóvédelmi hatóságként is működő PSZÁF elnöke, Szász Károly 2010 júliusában - kinevezése utáni első intézkedéseként - törvénymódosítást kezdeményezett a kérdésben. Akkor az [origo] is megírta, hogy az árfolyamtrükkön a bankok milliárdokat kerestek. Szász kezdeményezése nyomán 2010 novemberétől a bankok nem alkalmazhatták a deviza eladási árfolyamát a törlesztéseknél, hanem saját középárfolyamukat vagy a jegybanki középárfolyamot kellett alapul venniük. Ez a korábbi árrést nagyjából felezte, de csak a törvénymódosítás utáni időszakot érintette, visszamenőlegesen nem kellett korrigálni a már beszedett törlesztőrészleteket.

Arra a kérdésünkre, hogy foglalkozik-e a kérdéssel akár szabályozási, akár fogyasztóvédelmi szempontból, illetve befolyásolja-e álláspontját az ítélet, Binder István, a PSZÁF szóvivője a következő választ küldte: "A PSZÁF álláspontja évek óta világos a vételi, eladási árfolyam kérdésében. A felügyelet kezdeményezésére született meg és lépett hatályba 2010 novemberében a hitelintézeti törvény módosítása, amely szerint a devizaalapú jelzáloghiteleknél minden tranzakció (így a havi törlesztőrészletek fizetése is) az MNB hivatalos devizaárfolyamán vagy az adott banki középárfolyamon történhet. Pénzügyi tárgyú törvényről lévén szó, e törvénycikk betartását a PSZÁF ellenőrzi."