Megszüntetik a pofátlan végkielégítések adóját

Az Orbán-kormány a társadalmi igazságérzettel indokolta az állami vezetők, polgármesterek, közszolgák végkielégítésére kivetett 98 százalékos adójának bevezetését 2010-ben, most viszont azt ígéri, hogy az év végén eltörli, mert keveset hoz az államnak. Megszűnik néhány más kis adó is, néhány pedig beépül a kormány által tervezett újakba.

Az adórendszer egyszerűsítésével, az adminisztráció csökkentésével magyarázza a kormány a hétfőn bemutatott Széll Kálmán-terv 2.0-ban, hogy jövőre már nem lesz végkielégítés-adó. A vaskos, több száz oldalas dokumentum mindösszesen néhány sorban tesz említést arról (256-257. oldal), hogy a kormány csökkenti a kisadók számát. Az indoklás szerint ezek nem hoznak jelentős bevételt, azonban komoly adminisztrációs terhet jelentenek.

A társadalom igazságérzete illékony

A dokumentum többek között eltemeti a magánszemélyek 98 százalékos különadóját is. Ez az adó a második Orbán-kormány egyik első intézkedése volt, és úgy indokolták, hogy a "pofátlan végkielégítéseket" az állami szférában meg kell adóztatni, vissza kell szerezni. Ezért azoktól az állami vezetőktől, polgármesterektől, akik több mint kétmillió forint végkielégítést kaptak (beleértve a felmentési időre kapott pénzt és a versenytilalmi megállapodás miatt kapott ellentételezést is), a kétmillió forint feletti rész 98 százalékát elvonja az állam.

A többi közszolgánál 3,5 millió forintnál lépett életbe a végkielégítés-adó. A törvényt azzal indokolta a kormány, hogy "a Nemzeti Együttműködés Programjának végrehajtására összeállított akciótervének egyik pontjaként a társadalom igazságérzetét sértő, államháztartási forrásból származó, a jogviszony megszűnésével összefüggésben juttatott egyes jövedelmek megadóztatását irányozta elő."

A végkielégítések megadóztatásának tapsoló kormánypárti képviselők

A Fidesz korábban ragaszkodott az adóhoz. Az új adóról szóló törvényt 2010 végén az Alkotmánybíróság eltörölte, de rá néhány órával Lázár János fideszes frakcióvezető a lényegén alig változtatva újra benyújtotta, így ma is él.

A végkielégítés-adó 2010-ben ezernél is több magánszemélyt sújtott, köztük számos szocialista és szabaddemokrata képviselőt, aki a 2010 áprilisi választások után kiesett a parlamentből. Bevezetése az előző ciklusban vitézkedő személyeket sújtotta első sorban, továbbélése azonban már a mostani kormányzati ciklusban pozícióhoz jutott és a jövőben távozókat is érintené. Ha idén eltörlik a sarcot, akkor azok a - kormánypárti és ellenzéki - képviselők megússzák a 98 százalékos elvonást, akik a 2014-es választások után felére zsugorodó Országgyűlésben nem kapnak helyet.

Megkerestük az NGM-et a végkielégítés-adó eltörlésének indokáról, a tárca a kedd délelőtt feltett kérdésünkre eddig nem válaszolt.

Milliárdokat enged el az állam

A 2010-es jövedelmek után 2011-ben kellett befizetni a 98 százalékos adót, akkor 3,7 milliárd forint folyt be belőle. Idén az eddigi számok alapján úgy tűnik, hogy 1-2 milliárd forint között alakulhat az állam bevétele, noha a költségvetésben még azzal számoltak, hogy mindösszesen 200 millió forintot hozhat. Március végéig azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetési részletes tájékoztatójának tanúsága szerint már a 300 millió forintot is átlépte a beérkezett összeg. Tavaly ilyenkor 600 millió forint felett járt a bevétel.

A Széll-terv indoklása szerint a katasztrófaadóval együtt a végkielégítés-adó kiesése összesen kétmilliárd forinttal rövidíti meg 2013-ban az államkasszát, bár önmagában utóbbi is elérheti ezt a határt, ráadásul a másik adó kiiktatása is könnyen jelenthet ugyanekkora érvágást a büdzsének. Miközben a Széll-terv 2.0 jövőre 600 milliárd forintos megszorítást hoz, amelyből 370 milliárd forint adóemelés, addig a végkielégítés-adó eltörlésével a kormány kienged évi egy-két milliárd forintot az ablakon.

Más, mint a többi

A többi, a Széll-tervben megszüntetni ígért kisadó a vállalkozások életét nehezíti meg, a bevételhez képest jelentősnek mondható adminisztrációs tennivalók okoznak bosszúságot a cégeknek, ezért megszüntetésük valóban lélegzethez juttatja a vállalkozásokat. Eltörölni ígéri a kormány a néhány száz millió forintot hozó gyógyszertárakra kirótt szolidaritási díjat (amelyet a nagyobb patikák fizetnek). Megszüntetnék a katasztrófaadót, amelyet idén év elején vezettek be, és egymilliárd forintot hozhat.

A baleseti adó és a tűzvédelmi hozzájárulás is egyszerűsödik, igaz ezek nem klasszikus kisadók. Mindkét teher beépül az új, 2013 elejétől élő egységes biztosítási adóba, így máris eggyel csökken az adók száma (a baleseti adóból 30 milliárd forintra számít az állam, az egységes biztosítási adóból pedig 45 milliárd forintot remél).