Utolsó erejükkel menekülnek a tévéktől a japán óriások

Egymás után jelentenek be soha nem látott veszteségeket a legismertebb japán elektronikai cégek. Miközben az amerikai Apple és a dél-koreai Samsung szárnyal, a saját piacukon egykor megkerülhetetlen óriásnak számító japán vállalatok egyelőre csak keresik a menekülési útvonalakat.

Minden eddiginél nagyobb, 6,4 milliárd dollár (1400 milliárd forint) lehet a Sony vesztesége a nemrég véget ért pénzügyi évben - közölte a héten a cég. A walkman megteremtője, a szórakoztatóelektronikai ipar egykori koronázatlan királya már negyedik éve veszteséges, részvényének árfolyama az elmúlt 12 hónapban negyven százalékkal zuhant.

Nincs azonban egyedül a katasztrofális 2011-es eredménnyel, a Sharp 4,5 milliárd, a Panasonic pedig 9 milliárd dolláros (1000, illetve 2000 milliárd forint) mínuszt könyvelhetett el. Mindkét adat negatív rekord a cégek történetében. Az Economist brit hetilap szerint 2000 óta az öt legnagyobb japán elektronikai vállalat (Fujitsu, NEC, Panasonic, Sharp, Sony) összértéke a harmadára zsugorodott. A Sony részvényének árfolyama például egy év leforgása alatt 40 százalékkal esett, a Sharp-papíroké pedig nemrég 30 éves mélyponton volt, és még az idén is 25 százalékkal zuhant, pedig az év eleje óta a legtöbb részvénypiacon drágultak a részvények.

Különösen annak fényében riasztóak ezek a számok, hogy a legfrissebb adatok szerint az Apple 22 milliárd, a Samsung pedig 15 milliárd dolláros profitot ért el, és mindkét vállalat értéke a többszörösére nőtt az elmúlt évtizedben. Ami nem csoda, hiszen az Economist szerint még Tokió felkapott bevásárlónegyedeiben is az a helyzet, hogy az Apple-boltokban nyüzsögnek a vevők, a Sony üzleteiben viszont csak páran lézengenek.

Galápagos-effektus

A japán techcégek egyértelműen lemaradtak az okosmobilok piacán (bár ezzel nemcsak ők vannak így, a mobiltelefon-bizniszben nem is olyan régen még verhetetlennek tűnő Nokia is hasonló cipőben jár). Az Economist már idézett összeállítása szerint ennek az egyik oka az úgynevezett Galápagos-effektus: a japán mobilpiac izolálódott, saját országán kívül máshol nem versenyképes telefonokat kezdett gyártani. Eladott ugyan évi 30 millió készüléket, de külföldön nem igazán rúg labdába.

Mégsem lehet egyszerűen azzal a közismert ténnyel magyarázni a technológiai ipar erőviszonyainak átrendeződését, hogy a jelenkor legjobban fogyó kütyüjeit az Apple és a Samsung gyártja, letarolva az okostelefonok és a táblagépek piacát. Az is sújtja a nagy japán versenytársakat, hogy olyan, elvileg stabil keresletre számot tartó üzletágaik is régóta reménytelenül teljesítenek, mint a televíziógyártás. A Sony tévéüzletága nyolcadik, a Panasonicé negyedik éve veszteséges.

Nyolcvandolláros bukás darabonként

Az LCD-gyártás szinte senkinek sem éri meg manapság, még a legnagyobb szereplő, a Samsung érintett üzletága is három negyedévet mínuszban zárt az utóbbi négyből. Az iparág összesített vesztesége 2004 és 2010 között 13 milliárd dollár volt, annak ellenére, hogy csak tavaly 220 millió lapostévét adtak el a világon, és 2,7 milliárd darab LCD-kijelző került másfajta készülékekbe. 2004 és 2008 között az LCD-k ára 40-80 százalékkal csökkent, a gyártási költségük azonban eközben átlagosan 50 százalékkal - a Sony az Ecnomistban hivatkozott számítások szerint ma 80 dollárt bukik minden egyes darabon.

Mindennek a hátterében feltehetően az áll, hogy az elmúlt években sok gyártó akkora kapacitást futtatott fel, hogy óriásira nőtt a kínálat - az LCD az Economistnak nyilatkozó elemzők szerint olyan lett, mint a repülőjegy és a telefonálás: kereslet ugyan van, de olyan sokan kínálják, hogy a legtöbb szereplő számára nincs már rajta profit. Sok jót az sem ígér, hogy hamarosan ezen a területen is megjelennek a kínai gyártók, vélhetően még lejjebb szorítva az árakat.

Nem specializálódtak

Japánban emellett az is gond, hogy mindenki mindent gyárt, nemcsak azt, amihez a legjobban ért: nyolc vállalat készít mobilokat, hat tévéket. Így a legtöbbüknél lényegében az egészséges üzletágak segítségével próbálják eltartani a kilátástalanokat - az utóbbi időben nem sok sikerrel.

A költségcsökkentést célzó intézkedések nem maradnak el, a Sharp két legnagyobb tévégyárában megfelezi a gyártókapacitást, a Sony egy korábbi elbocsátási hullám után ismét tízezer embert rúg ki világszerte. Ez azonban szemlátomást nem elég, legfeljebb az erős jen exportvisszafogó hatását lehet képes ellensúlyozni, a problémák okát nem szünteti meg.

A tévé kikerül a fókuszból

A helyzetet ezen túlmenően különböző eszközökkel igyekeznek kezelni az érintett cégek. A Sharp idén márciusban tíz százalék erejéig bevonta tulajdonosi körébe a tajvani Foxconnt, nem utolsósorban azért, hogy a szoros kapcsolat révén jobb esélyei legyenek az Apple beszállítójaként.

A Sony stratégiaváltását éppen a napokban jelentette be új vezetője, Kazuo Hirai. Eszerint a jövőben a digitális képrögzítésre, a játékokra és a telefonokra fog koncentrálni, az üzleti célú termékek (profi kamerák, mozivetítők) üzletágának technológiájára támaszkodva. A televíziógyártás egyértelműen kikerült a fókuszból, a cél az üzletággal kapcsolatban pusztán annyi, hogy az átszervezése eredményeként 2014-re legyen végre nyereséges.

A háztartási elektronika bezzeg megy

A legérdekesebb a Panasonic irányváltása. A Wall Street Journal amerikai üzleti lap egy áprilisi cikke szerint az 1918-ban alapított oszakai cég az úgynevezett fehéráruk (hűtők, mosógépek) gyártásában akar erősíteni. Ezek a Panasonic-termékek Európában kevésbé ismertek, mint a szórakoztató elektronikai cikkek, pedig a cég kevés nyereséges üzletágainak egyikéről van szó, amely jelenleg a teljes árbevétel 16 százalékát hozza. Ilyen termékeket, valamint klímatechnikai megoldásokat Magyarországon is árul a Panasonic, és a cég okostelefonja, az Eluga bevezetésére is készül.

A fehéráru-üzletág mellett szól, hogy ezen a piacon - az analóg és digitális technológiák ötvözése miatt - viszonylag kicsi annak a veszélye, hogy a verseny szimpla árháborúba torkollik - írta a WSJ. Ez persze nem jelenti azt, hogy az Ázsiában nagyon jól menő üzletág Amerikában és Európában is rövid idő alatt ugyanolyan sikeres lesz. Annál is kevésbé, mert ezen a részpiacon nagyon fontosak a helyi sajátosságok. A Panasonicnak működnek már külföldi központjai, amelyek az ottani igényeket mérik fel, de alighanem össze kell majd fognia helyi cégekkel, ha komolyan gondolja a további terjeszkedést - írta a WSJ.

(Cikkünk korábbi verziójában tévesen szerepelt, hogy Magyarországon még nem kaphatók a Panasonic fehéráru-termékei.)