Nem döntött a kormány a sárgacsekk-adóról

A kormány később tájékoztat a pénzügyi tranzakciós adóról, a bankokkal még nem egyeztettek. Az elemzők inkább kiadáscsökkentést sürgetnek, mint egy ki nem próbált adónem bevezetését.

A kormány egyelőre nem döntött a pénzügyi tranzakciós adóról, legalábbis az MTI által erről feltett kérdésekre azt válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy a kabinet döntése előtt nem tudnak részletes tájékoztatást adni. A Magyar Bankszövetség szerint velük még nem egyeztettek, az MTI által megkérdezett elemzők aggályaikat fogalmazták meg.

Mint korábban az [origo] megírta, a kormány jövőre 50-100 milliárd forint bevételt remél a pénzügyi tranzakciók megadóztatásával. Az MTI kérdésére, hogy szerepelt-e a tranzakciós adó a kormány szerdai ülésén, illetve, hogy mikor vezetnék be és mekkora bevételt várnak az intézkedéstől, az NGM azt válaszolta: "a kormány döntése előtt nem tudunk részletes tájékoztatást adni a jelzett kérdésekben".

A tranzakciós adóról még nem kezdődtek egyeztetések a Magyar Bankszövetséggel - felelte a szervezet főtitkára, Kovács Levente. Szerint e a kormány és a bankszövetség decemberi megállapodása alapján minden, a bankokra vonatkozó adóváltoztatást szakmai egyeztetéseknek kell megelőzniük. A tranzakciós adó esetleges bevezetése esetében a bankszektor természetes alapfeltételnek tekinti, hogy minden most létező bankadót azonnal kivezessenek - tette hozzá.

A főtitkár szerint a magyar és a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddig bevezetett bankadók visszafogták a reálszféra hitelezését, így kontraproduktívnak bizonyultak. Ezért csak olyan típusú és mértékű bankadót szabad bevezetni, ami nem gátolja a jövőbeli hitelezési aktivitást és a gazdasági növekedést - mondta Kovács Levente.

A bankszövetség szerint a pénzforgalmi tranzakciós adótípus újszerűsége miatt a gazdaságra gyakorolt hatások előzetes megismerése érdekében részletes hatásvizsgálat szükséges. Az Európai Unió is hatásvizsgálatot végzett, amikor terítékre került a tőkemozgások megadóztatása, az úgynevezett Tobin-adó.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője - megjegyezve, hogy csak értesülésekről van szó - üdvösebbnek tartaná, ha az április második felében esedékes konvergenciaprogramban hangsúlyosabbak lennének a kiadáscsökkentő intézkedések. Egy ilyen adó nem biztos, hogy a gazdaság érdekeit szolgálná - mondta, utalva a bankok mérsékelt hitelezési aktivitására. Kétségesnek nevezte, hogy egy hasonló elképzelés hogyan hatna az IMF/EU-tárgyalások előtt, és hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szervezetek strukturális, kiadáscsökkentő intézkedéseket várnak.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője a nem szokványos gazdaságpolitikai lépések közé sorolna egy ilyen kivetésű adónemet, amelyek, nem szoktak pozitív visszhangra találni. Annak a feladatnak azonban, hogy a kormány úgy szorítson meg, hogy az ne tűnjön megszorításnak, megfelelne egy ilyen intézkedés - mondta. Szerinte minél több kiadáscsökkentő lépést tartalmaz a konvergenciaprogram, annál pozitívabb lehet annak megítélése.