Sok hűhó egymilliárd forintért

A kormány szembement saját adminisztrációcsökkentő és kisadókat eltörlő kijelentéseivel, amikor bevezette a veszélyes anyagokkal dolgozó cégeket sújtó katasztrófaadót. Ezerkétszáz oldalas mellékletből kellene kibogarászni, hogy kinek és mi után kellene megfizetni a sarcot, de az sem könnyebb, hogy kiszámolják, pontosan mennyit is kell befizetniük. A törvényt rosszul szövegezték meg, és máris módosítják. Mindebből összesen egymilliárd forintot remél az állam.

Alig győzi a beérkező kérdések megválaszolását a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Sok cég nemrég eszmélt rá arra, hogy esetleg tőlük is vár pénzt az állam egy új teher formájában, és kérdéseikkel elárasztották a markát tartó hatóságot.

A parlament tavaly ősszel egy új közterhet teremtett, a katasztrófavédelmi hozzájárulás az idén január 1-jén lépett hatályba. A közgazdaságilag adónak minősülő sarc a Belügyminisztériumhoz tartozó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kasszáját hizlalja, célja, hogy a katasztrófavédelem működését támogassa. A vállalkozások még mindig csak ismerkednek a nyakukba vart elvonással, még az sem világos teljesen, hogy pontosan kinek is kell fizetnie.

A törvény a különböző fokozatú veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket, valamint veszélyes anyagok gyártásával, tárolásával, feldolgozásával foglalkozó vállalkozásokat nevezi meg az adó alanyainak. Azt azonban nem írja pontosan körül, hogy mi is minősül veszélyes anyagnak, erre több magyar és nemzetközi jogszabályból lehet csak következtetni. A törvény például hivatkozik a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) durván ezerkettőszáz oldalas A és B mellékletére is, amelyek alapján megállapítható lenne, hogy az adott társaság veszélyes tevékenységet végez-e - érzékelteti egy példán Szalai János, a PMX Consulting Group adótanácsadó cég ügyvezetője, hogy mennyire nehéz dolguk van a cégeknek, ha ki akarják deríteni, vajon kell-e fizetniük katasztrófaadót vagy sem (veszélyes anyag lehet például a ragasztó, a parfüm, az üzemanyag, a festék).

A cégek elárasztották kérdéseikkel a hatóságot

A tisztánlátás nehézsége tükröződik az OKF-hez beözönlött megkeresések számában is. Március végéig, ameddig a fizetésre kötelezett cégeknek jelentkezniük kellett, ezer kérdés és állásfoglalás-kérés érkezett a hatósághoz - közölte az intézmény az [origo] megkeresésére. Ha egy cég elmulasztotta a határidőt, megbüntethetik. A törvény körüli kapkodást mutatja, hogy a március 31-ei határidő után, április 2-án jelent meg az a kormányrendelet, amely szerint a veszélyes üzemmel kapcsolatos késedelmes bejelentést május 15-éig nem lehet szankcionálni - hívta fel az újabb változásra a figyelmet Szalai János.

Itt azonban még nincs vége, a főigazgatóság is arra számít, hogy további kérdéseket fog kapni, mert június 30-áig kell a hozzájárulás első részletét befizetni, és az sem magától értetődő, hogyan is kell kiszámítani a teher összegét. (Eddig négy munkatársuk kezelte a leveleket, ezért feltorlódtak a megkeresések, de a honlapjukon egy menüpontban a leggyakrabban előforduló kérdésekre adott válaszok elérhetőek.)

A cégeknek a veszélyes tevékenységükkel összefüggésben keletkező forgalmuk után kell megfizetniük a 0,1 százalékos hozzájárulást - várhatóan ez a szabály fogja a legtöbb fejtörést okozni a cégeknek. Arra a jogszabály nem ad részletes eligazítást, hogy mi tekinthető a veszélyes anyaggal kapcsolatos nettó árbevételnek. Ha később, egy ellenőrzés során nem tudja megvédeni állítását a veszélyes üzemmel is rendelkező cég, nem tudja bebizonyítani, hogy például bevételének 13,45 százaléka köszönhető olyan termékek eladásának, amelyek veszélyes anyagnak minősülnek vagy amelyekhez felhasználtak veszélyes anyagokat, könnyen kiderülhet, hogy teljes bevétele után követeli majd az állam a hozzájárulást.

A szigorú szabály miatt nagyon oda kell figyelniük a vállalkozásoknak a nyilvántartásuk pontos vezetésére, adminisztrációs terhük így megnő. De az OKF-nél is jelentkezik az adminisztráció növekedése, hiszen nemcsak az ügyfélszolgálatot látja el, de rajta kell hogy tartsa a szemét az egész rendszeren is, tudnia kell, hogy kinek és mennyit kellene fizetnie, és azt befizette-e. Ha nem kapta meg a jussát valamelyik cégtől, akkor az adóhatóságot értesíti a katasztrófavédelmi hatóság, mert a jogszabály adók módjára behajtható köztartozásnak minősíti az elmaradt hozzájárulást, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál is nőnek az adminisztrációs költségek.

Mindez pedig alig több mint 1 milliárd forintért megy, hiszen az idei költségvetés 1,03 milliárd forintnyi bevétellel kalkulál a hozzájárulásból. Abban azonban még az OKF sem biztos, hogy ennyi bejön, esetleg nem lesz-e ennek a többszöröse a bevétel.

A hatóság április eleji levelében elismerte, hogy a katasztrófavédelmi hozzájárulásból származó summa eltérően is alakulhat, "tekintettel arra, hogy az érintett vállalkozások száma és köre teljes mértékben nem körvonalazódott, és a hatóság jelenleg nem rendelkezik információkkal a potenciálisan érintettek pénzügyi adatairól sem". Az előzetes kalkulációk alapján mindenesetre 700 körüli lehet a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek száma, és ehhez jönnek még a veszélyes áruk gyártásával, tárolásával és feldolgozásával foglalkozó gazdálkodó szervezetek, de hogy hányan lehetnek az utóbbiak, az OKF nem tért ki a levelében. Egy-egy adóalany terhe mindenesetre ötezer forinttól egymilliárd forintig terjed majd az előzetes kalkulációk szerint.

Egy katasztrófaadó-fizetésre kötelezett cég kamionja

Ütközik a kormány logikájával is

A történet további szépsége, hogy az is kétséges, bevezethette-e volna a kormány a katasztrófaadót. A január 1-jén életbe léptetett, sarkalatos (kétharmados) jogszabálynak minősített gazdasági stabilitásról szóló törvény (11. oldal, 33-as paragrafus) ugyanis kimondja, hogy "új fizetési kötelezettség megállapítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy annak kivetésével, beszedésével, nyilvántartásával, ellenőrzésével összefüggő adminisztrációs költségek ne legyenek aránytalanul magasak a fizetési kötelezettségből származó bevétel összegéhez képest, illetve azokat nem haladhatják meg". (Az eredetileg beterjesztett törvényjavaslat (16. oldal, 30-as paragrafus, 2-es pont) ezenfelül azt is kikötötte volna, hogy durván 4 milliárd forint alatti bevétellel kecsegtető közterhet nem lehet bevezetni, de ezt a parlamenti tárgyalás során kivették.)

Az OKF nem mert vállalkozni arra, hogy megbecsülje az adminisztrációs költségeket. Azt írták, hogy "tekintettel arra, hogy június 30. az első fizetési határidő a kötelezettek számára, illetve hogy a bejelentkezések regisztrálása még folyamatban van, jelenleg nem megbecsülhető a katasztrófavédelmi hozzájárulás kivetésével, beszedésével, nyilvántartásával, ellenőrzésével kapcsolatos erő-, eszköz- és anyagi ráfordítás."

Megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, a tárca ugyanis már régóta hangoztatja, hogy az első adminisztráció-csökkentő csomag után sem szeretne megállni, a bürokráciát tovább szeretné csökkenteni, erről már kormányrendelet is van. Ráadásul 2010-ben tíz kisadót is eltörölt a kabinet, és ezen az úton is szeretne továbbmenni. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szinte napra pontosan egy éve jelentette be a kétsebességes, a cégek adminisztrációs terhét összesen 500 milliárd forinttal mérséklő projektet. A tárca mégsem reagált az adminisztratív költségekre vonatkozó, valamint a kisadók eltörlésének irányával szembemenő lépést feszegető kérdésünkre.

Bakiztak, javítják

A jogszabály megszövegezésével is meggyűlt a baja a kormánynak, illetve a parlamentnek, ezért pontatlanul jelent meg a törvény. A jogszabály az éves nettó árbevételt teszi meg a hozzájárulás alapjául, de nem mondja meg, hogy melyik évről van szó. Praktikusan a megelőző év forgalmát lehetne alapul venni, hiszen idén június végéig előleget is kell már fizetni, ezt pedig csak lezárt év forgalma alapján lehet belőni, hiszen azt nem lehet filléres pontossággal megbecsülni, hogy az idén december 31-éig hogyan alakul egy cég forgalma - magyarázta Szalai János.

Ezt a bakit csak most ismerte fel a kormány, a napokban módosították a törvényt, így az már kimondja, hogy a katasztrófavédelmi hozzájárulás összegét a tárgyévet megelőző év nettó árbevétele alapul vételével kell meghatározni, hívja fel a figyelmet Veszprémi István, a Deloitte adópartnere. Ezenfelül szűkítették az adófizetésre kötelezettek körét is: ha az üzemeltető valamilyen termék előállításával foglalkozik, és a veszélyes anyag a termékkel annak előállítása és tárolása során közvetlenül nem érintkezik, vagy a veszélyes anyag felhasználása nem közvetlenül a termék előállításához szükséges, akkor az üzemeltetőnek nem kell fizetnie hozzájárulást.