Simor: Lehetne rosszabb is a sárgacsekk-adó

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2012. április 24-ei ülésén változatlanul hagyta a 7 százalékos jegybanki alapkamatot - közölte kedden honlapján az MNB. Simor András jegybankelnök a döntés után azt mondta, a jegybank az infláció gyorsulására számít, továbbá arra, hogy az új adók bevezetése visszafogja a növekedés.

A döntés megfelel az előzetes várakozásoknak. A Reuters hírügynökség napokban készített felmérésében kamattartást valószínűsítettek a szakértők, és londoni elemzők többsége szerint is megvárja a tanács a kamatcsökkentéssel az IMF/EU-tárgyalások eredményét.

Az alapkamat az idén még nem változott. 2011 januárja és novembere között 6 százalék volt a mértéke, majd novemberben és decemberben két, egyaránt 0,5 százalékpontos lépcsőben emelte 7 százalékra a jegybank.

Három javaslat volt a monetáris tanács előtt: egy kamattartásra, egy 25 bázispontos csökkentésre és egy ugyanekkora emelésre vonatkozó. A tanács végül "túlnyomó többséggel" a tartás mellett szavazott - közölte Simor András jegybankenök a döntés bejelentése után tartott sajtótájékoztatóján.

Simor: Gyorsulni fog az infláció

Simor András az inflációs kilátásokról azt mondta, az MNB "a 2012-től életbe lépett indirekt adóemelések, a forint év eleji gyengülése és az olajár emelkedése miatt huzamosabb ideig cél feletti inflációra számít". Sőt, a következő negyedévekben az infláció "még gyorsulni is fog" - tette hozzá. Egy kérdésre válaszolva megerősítette, nem véletlenül hiányzk a tanács közleményéből az a mondat, hogy "az inflációs cél elérhető", ez ugyanis már nem jelenthető ki.

A hétfőn nyilvánosságra hozott Széll Kálmán-terv 2.0-ról Simor azt mondta, annak pontos hatásait számszerűsíteni egy nap alatt nem tudta az MNB stábja, de valószínűnek nevezte, hogy az adóemelések közvetlen hatásukkal a 2013-as inflációt emelni fogják - igaz, várhatóan ezzel ellentétes irányú hatást fejt ki a kereslet szűkülése.

"Tudom, hogy a Költségvetési Tanácsnak egy nap alatt kell majd elemeznie a költségvetési hatásokat, de szerencsére az MNB-n ilyen kényszer nincs, megpróbáljuk majd alaposabban elemezni a számokat" - szúrt oda az elnök egyet a Költségvetési Tanácsot tavaly a szakértői stábjától megfosztó kormánynak.

Az új adók rontják a növekedési kilátásokat

Egy kérdésre válaszolva annyit elmondott, hogy az új adók közül a tranzakciós adóval kapcsolatos nemzetközi tapasztalatokat már elkezdték felmérni, és látható, hogy az ilyen típusú teher mindenütt rontja a tőkevonzó képességet és a pénzügyi közvetítő rendszer hatékonyságát, készpénzhasználatra ösztönöz, és a feketegazdaságot is erősítheti. Simor megjegyezte ugyanakkor, hogy minél alacsonyabb a kulcs, továbbá minél szélesebb az alap, annál enyhébbek a potenciális torzító hatások - és a kormány által tervezett 0,1 százalék nem számít magasnak.

Az általános tendenciákról szólva felidézte, hogy az ipari konjunktúra megtorpant 2012 elején, ami visszaveti a növekedést. Így "az érdemi növekedés legkorábban 2013-ban indulhat meg", a munkanélküliség magas szinten marad, a beruházási aktivitás is visszafogottan alakulhat. Közölte, a jegybank következő GDP-előrejelzése "nyilvánvalóan kedvezőtlenebb lesz", mint az előző, mely erre az évre 0,1, a kövtkezőre 1,5 százalékos bővülést jelzett. Azt, hogy mennyivel lesz pesszimistább az új előrejelzés, egyelőre nem tudta megmondani.

Magyarország kockázati megítélése az utóbbi időben összességében romlott, a munkajövedelmek reálértékben csökkenni fognak, a lakosság jövedelmi helyzete romlik, ezért a fogyasztás csökkenése várható - sorolta a jegybank elnöke.

Az elemzők szerint IMF-megállapodás kell a kamatcsökkenéshez

"A helyzet hirtelen romlása könnyen kényszerítheti az MNB-t kamatemelésre az ország pénzügyi stabilitásnak megőrzése érdekében" - írta a további kilátásokról az [origo]-nak elküldött kommentárjában Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha az IMF-hitelmegállapodást sikerülne megkötni, akkor "a Széll Kálmán-terv megvalósítása akár a kamatcsökkentésre is lehetőséget biztosítana".

"A reálgazdasági folyamatok nem indokolnak szigorúbb kamatpályát, így a pénzügyi stabilitási folyamatok lehetnek leginkább hatással a kamatdöntésre a következő hónapokban. Ez utóbbit pedig elsősorban az IMF-fel és az EU-val tervezett tárgyalások kimenetele, valamint az európai adósságválság és az ezzel kapcsolatos nemzetközi hangulat változásai befolyásolhatják" - írta gyorselemzésében Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

Suppan megjegyezte, hogy az IMF-megállapodásig "a kivárás tűnik indokoltnak, mivel megtorpant a kockázati megítélés javulása. Kedvező esetben nem lesz szükség szigorításra, az év második felében pedig lassú és fokozatos kamatcsökkentési sorozat is lehetségesnek tűnik", ezt azonban az infláció felpörgetésével lassíthatják "a kormány bejelentett adóemelési tervei".