Még mindig nem jó az EKB-nak a jegybanktörvény

Több kifogása is van az Európai Központi Banknak a Magyar Nemzeti Bankról szóló, tavaly elfogadott törvény tervezett módosításával kapcsolatban - derül ki az intézmény csütörtökön közzétett hivatalos véleményéből.

A tavaly év végén elfogadott új jegybanktörvény több rendelkezését - illetve az MNB-vel és az EKB-val történő kötelező egyeztetés elmaradását - kifogásolta az eurózóna központi bankja, ezért a kormány elkészítette a jogszabály módosításának tervezetét, amit március 7-én küldött el az EKB-nak Matolcsy György gazdasági miniszter.

A tervezett módosítás egyebek mellett megszüntetné azt a rendelkezést, hogy a kormány képviselője részt vehet a jegybank legfőbb döntéshozó testülete, a monetáris tanács ülésein, továbbá eltörölné annak lehetőségét, hogy a PSZÁF-ot és az MNB-t még a jelenlegi elnöki ciklusban összevonhassák. A most közzétett véleményből azonban egyértelmű, hogy a bank nem éri be a változtatásokkal, több pontban fenntartja a kifogásait.

A monetáris tanács tagjainak számát és a döntéshozatal módját érintő rendelkezésekről az EKB kijelenti, hogy "megismétli" korábbi észrevételeit, "az MNB intézményi kerete gyakori változásának káros hatásaira vonatkozó észrevételekkel együtt".

"A monetáris tanács tagjai számának - (...) ésszerű indokolása mellőzésével történő - növelése az alelnökök száma növelésének lehetőségével együtt súlyos aggályokat kelt abban a tekintetben, hogy ez felhasználható lehet a döntéshozatal központi banki függetlenség kárára történő befolyásolásához" - szögezi le a közlemény.

A bank ugyancsak fenntartja, hogy az MNB vezetőinek fizetését az elnöki ciklus közben nem csökkenthették volna. (A kormány 2010-ben a közszférában bevezetett kétmilliós bérplafonhoz igazodva írta elő a csökkentést.) "A magyar hatóságoknak kötelességük annak biztosítása, hogy az MNB döntéshozóinak javadalmazására vonatkozó jogszabályok bármely módosításáról az MNB-vel szoros együttműködésben döntsenek. (...) A központi bank döntéshozó szervei tagjainak javadalmazásában történt változtatások módja és gyakorisága a nemzeti hatóságok által rájuk gyakorolt nyomást jelzi" - áll az EKB véleményében.

Ugyancsak nehezményezi az intézmény, hogy a monetáris tanács tagjainak esküt kell tenniük a magyar Országgyűlés előtt, mivel "az MNB elnöke kettős minőségben jár el: az MNB Monetáris Tanácsának és az EKB döntéshozó szerveinek tagjaként". "Az eskü nem befolyásolhatja az MNB elnökének, az alelnököknek és a monetáris tanács tagjainak személyi függetlenségét, és ennélfogva nem hátráltathatja őket a KBER-vonatkozású feladatok ellátásában" - írja az EKB. (A KBER a Központi Bankok Európai Rendszerének rövidítése.)

A jegybanktörvény egyike azon ügyeknek, amelyekben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Navracsics Tibor nemrég azt nyilatkozta az Info Rádiónak, hogy "az elnök esküjéről már nincs vita", csak Simor András fizetéséről tárgyalnak még.

Az ügy kimenetele azért is fontos, mert a brüsszeli aggályok tisztázása előfeltétele a Magyarország és az EU-IMF páros közötti hiteltárgyalások megkezdésének.