Meglátta a fantáziát a botoxban az állam

Az öregedés lassítását ígérő magánkórház nyílik Budapesten. Bár a klinikán nem számítanak magyar páciensek rohamára, az üzletet az állam is ígéretesnek látja, és beszállt a cégbe 120 millió forintnyi uniós forrással. Az állam felől már korábban is ment pénz a magánegészségügybe, melyekből sikerrel szállt ki.

Egy 60 perces konzultáció 30 ezer, egy komplett szűrés 170 ezer forint lesz a napokban induló magánkórházban, a Fabian Anti-Aging Clinicen, ahol kifejezetten az öregedéssel felmerülő egészségügyi problémákat kezelik majd. Ha jól futnak a vizsgálatok, az a 100 százalékos állami tulajdonban lévő társaság, a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) sikere is lesz. Az SZTA 120 millió forinttal szállt be az öregedés ellen küzdő klinika megvalósításába. A befektetéssel az SZTA 44 százalékos részesedést szerzett a 334 millió forint teljes költségű, 94 millió forintos egyéb támogatással is bíró projektben.

A legtöbbször angol néven antiagingként emlegetett kezelés a 90-es években került be az orvosi terminológiába. Míg Amerikában a "varrjuk fel, töltsük föl, szívjuk le" irányvonalat képviseli, addig Európában az egészségmegőrzés, a betegségek megelőzésén van a hangsúly - magyarázta az [origo]-nak Kuklis Eszter orvos, a Fabian Anti-Aging Clinickel hasonló területen működő Quintes Egészségközpont orvosa.

Egy másik magánkórház vezetője - aki csak névtelenül akart nyilatkozni - szerint azonban "jámbor óhajos, szép stratégiákról, mindamellett óriási bizniszről van szó". Ezt mutatja az SZTA [origo]-nak küldött válasza is: az egészségügyi befektetések átlag feletti megtérülést biztosíthatnak, a tervek szerint 2016-ban szállnak majd ki a kft.-ből, és minden évben legalább húszszázalékos, vagyis évi mintegy 24 millió forintos hozamot várnak el.

A nagy megtérülési elvárás és a gyors kiszállási szándék nem meglepő. A tőkebefektetők - akkor is, ha állami irányításúak - rendszerint 3-5 évre terveznek, ekkora időre szállnak be egy társaságba, hogy a friss tőkével segítsék a fejlődését. Eleve olyan üzleteket keresnek, amelyek nagy hozamot ígérnek, mivel a kockázat is nagy, amit vállalnak.

Az egyik fővárosi bevásárlóközpontban induló magánkórház vezetője, Fábián Emília - aki korábban évekig az Istenhegyi Magánklinika igazgatója volt - azt mondta az [origo]-nak, hogy az általuk kínált szolgáltatás egy olyan orvosi ág, mely még nincs jelen Magyarországon, világszerte azonban már a 90-es évek elejétől létezik. Az eddig is meglévő, preventív szűrésekhez képest például az az egyik újdonsága, hogy új rizikófaktorokat állapít meg, így méri a D-vitamin-szintet, a homociszteinszintet, vagy megnézi a hormonstátuszt - hozott egy példát Fábián Emília.

A kellő időben megtett prevencióval az élet utolsó harmadának életminőségét jelentősen lehet javítani.

"A belső folyamatok optimalizálása fontosabb, mint a külső, de a társadalom felől érezhető egy igény, hogy az ember minél fiatalosabb legyen, ezt sugallja a média és a filmek is" - mondta Fábián Emília, arra utalva, hogy nem csak szépészeti beavatkozásokra helyezik a hangsúlyt. A magánklinikán mintegy tíz orvos praktizál, például a belgyógyászat, a fül-orr-gégészet, a kardiológia, valamint a nőgyógyászat területén. Ezeken túl mások mellett foglalkoznak plasztikai sebészettel, zsírleszívással, mellfelvarrással, szőrtelenítéssel, ráncfeltöltéssel, továbbá elérhető a botoxkezelés is.

Első ránézésére úgy is tűnhet, hogy az állami kezelésű alap részben azon keres, hogy nem működik jól a közegészségügy, és aki teheti, magánellátást vesz igénybe. A befektetéseket uniós forrásokból fedező SZTA ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a "statisztikák szerint a prevenció jellemzően költséghatékonyabb a rehabilitációnál", és ha az minél szélesebben elérhetővé válik, az mind a magánszemélyek, mind az állam szempontjából kívánatos. Az alap a befektetésein szerzett nyereséget visszaforgatja új cégek felvirágoztatásba, egészen 2021-ig. Ekkor viszont döntenie kell majd az államnak, hogy megszünteti az SZTA-t és a felhalmozódott profitot zsebre teszi, vagy tovább görgeti a működését, és újabb befektetéseket keres.

Külföldi egészségturistákra alapoznak

Kuklis Eszter orvos szerint nagyon nehéz lesz megnyerni a hazai közönséget, az antiagingnek még nincs itthon kultúrája. Ezért számítanak külföldi páciensekre is, amire utal az is, hogy a klinika honlapja angol és orosz nyelven is elérhető.

Az állami SZTA az egészségtudatos, 35 év feletti nőkben és férfiakban bízik - derül ki az alap válaszából. A bevételeket pedig a hazai ügyfeleken kívül az angol, német, osztrák, izraeli, orosz, román, ukrán, belorusz, kazah vendégekre alapozzák. Ehhez megállapodást is kötöttek határon túli magánklinikákkal, a külföldi ügyfelek kezelését különféle turisztikai csomaggal kapcsolják össze. Mint elmondták, befektetéseik során kiemelten fókuszálnak az új Széchenyi-terv prioritásaihoz, így az egészség-turizmushoz kapcsolódó vállalkozásokra. Fábián Emília elmondta, hogy az üzleti tárgyalások során komoly érv volt, hogy az egészségügyi turzimus a gazdasági recesszió éveiben is stabil ágazat.

Korábban már bejött az államnak

Nem példa nélküli, hogy az állam odaáll egy-egy magánkórház mellé. 2004-ben a Budai Egészségközpont (BE) a Magyar Fejlesztési Bank tőkebefektetési programjában vett részt. "Akkor nagyon jó volt, mert nem volt más forrás" - mondta az [origo]-nak a központ vezetője, Varga Péter, hozzátéve, hogy egy majdnem 600 milliós összegről volt szó, amit azóta maradéktalanul vissza is fizettek. Mint mondta, ők már működő vállalkozás voltak akkor, és nagyon szigorú ellenőrzés alatt tartották őket öt évig. A pénzből technológiai fejlesztést hajtottak végre, és a Királyhágó úti állami ingatlant is (amiben működnek) felújították.

Szintén az MFB-csoportba tartozó Beszállítói Befektető Zrt. több mint kétszázmillió forintot fektetett be a Solvo Biotechnológiai Zrt.-be 2007-ben. Befektetését 2011-ben sikerrel, kevesebb, mint öt év alatt lezárta úgy, hogy részesedését értékesítette a többségi tulajdonosoknak.

A részben szintén EU-s forrásból finanszírozott Jeremie-program keretén belül a PortfoLion Zrt. nem egészen egy hónappal ezelőtt 160 millió forint összegű tőkét fektetett a magyar orvosi biotechnológiai iparág egyik társaságába, a daganatos betegek molekuláris diagnosztikájával foglalkozó KPS Zrt.-be. A Biggeorge's-NV Equity szintén a Jeremie-program keretében fektetett be 2011-ben 350 millió forintot a Velgene Biotechnológiai Kutató Kft.-be, a projekt célja egy autofágiát befolyásolni képes molekula vagy fehérje azonosítása.