Az EKB szerint még mindig nincs rendben a jegybanktörvény

A kormányoldal egy kicsit az Európai Központi Bank kedvében jár a jegybanktörvény átírásával, de számos ponton meghagyja a kifogásolt részeket, így pedig könnyen lehet, hogy az IMF-tárgyalások nem kerülnek közelebb.

Tartalmaz néhány előre vivő lépést a jegybanktörvény módosítása, de összességében ez még mindig kevés lesz a jegybanki függetlenség teljes visszaállításához - így foglalható össze az Európai Központi Bank véleménye a jegybanktörvény legújabb módosításáról. A törvényjavaslat zárószavazását jövő hétfőn tartja a parlament, és ha a mostani formájában fogadja el, akkor az nem könnyíti meg az IMF-tárgyalásokat.

A kormány kérte fel az EKB-t, hogy formáljon véleményt a hatályos, január 1-jén életbe lépett jegybanktörvény újabb átírásának tervéről. EKB-nek tetszik, hogy a kormány megfogadta azt a tanácsot, hogy rendezze azt a kérdést, mikor és ki mentheti fel a monetáris tanács tagjait a pozíciójukból.

Az is elnyerte a frankfurti intézmény tetszését, hogy a kormány már nem ragaszkodik ahhoz, hogy a monetáris tanács üléseire delegáljon valakit, és ahhoz sem, hogy a monetáris tanács tervezett napirendjét előre elküldjék számára.

Több dolgot azonban fájlal az Európai Központi Bank. A kormány meghagyná annak a lehetőségét, hogy új alelnököt és rajta kívül még egy új monetáristanács-tagot nevezhetne ki a kormányoldal. Ezzel a kormány képes lenne befolyásolni a jegybanki döntéshozatalt.

Az NGM szerint egyeztetnek a finomításokról

Az EKB és részben az IMF által, a jegybanktörvényben igényelt további finomításokról ötoldalú egyeztetések folynak. A cél az, hogy a törvény hosszú távra megalapozza egy széles hatáskörrel rendelkező, független jegybank működését - reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Központi Bank véleményére. Megjegyzik azt is: a kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bizottság által felvetett kérdéseket a benyújtott jegybanktörvény módosító javaslat a Bizottság által elfogadott módon rendezi.

Ugyancsak aggályosnak tartja Frankfurt, hogy a monetáris tanács nemcsak monetáris politikai döntéseket hoz, hanem annak végrehajtását is magához vonhatja és saját magát is felügyelheti.

Túl gyakran változtatja a kormány a jegybanktörvényt, emellett pedig nyomást gyakorolhat a kabinet a jegybanki vezetésre azzal, hogy megkérdezése nélkül és a már hivatalban levő vezetésre is csökkentette a fizetést.

Az EKB arra tesz utalást, hogy ezeket a problémákat még a hétfői zárószavazáson orvosolni kellene, máskülönben a jegybanki függetlenség - amely felett őrködik az EKB - nem látszik biztosítottnak. Ennek pedig az az különös jelentőséget, hogy ha az Európai Bizottság is elfogadja az EKB álláspontját, és így látja a jegybanki függetlenséget szintén kiemelt szempontnak tartó IMF is, akkor a magyar kormány és az EU-IMF-páros közötti hiteltárgyalások kezdete nemhogy közelebb jönne, hanem távolabb kerülne, noha kormányzati tisztségviselők a retorikájukban a tárgyalások mihamarabbi elkezdését emlegetik, immáron hat hónapja.