Barikádharcra készül Orbán a villámköltségvetéssel

A szokásos több hét helyett alig pár nap alatt, ráadásul vaktában kell megmondaniuk az állami intézmények vezetőinek, hogy mennyi pénzt fognak elkölteni jövőre. Orbán Viktor azzal indokolta a szokatlanul korai költségvetési tervezést, hogy így szeretné bemutatni a kormány terveit az Európai Uniónak, amely június elején dönt arról, hogy megvon-e 145 milliárd forintnyi uniós forrást Magyarországtól a laza költségvetés miatt. A gyors tervezéssel Orbán két legyet üthet egy csapásra: sarokba szorítja a pénzre hajtó lobbicsoportokat, és szűkíti a kemény tárgyalásra készülő EU mozgásterét is.

Éjszakáztam tegnap, éjszakázni fogok ma és a következő hetekben még sokszor - fakadt ki az [origo]-nak egy több százmillió forintos intézményt vezető közalkalmazott még pénteken, egy nappal azt követően, hogy jött az ukáz a Nemzetgazdasági Minisztériumból: gyorsan álljon neki a saját kis jövő évi költségvetése megtervezésének. Az ország 2013-as költségvetésének összeállításáért felelős NGM csütörtökön adta ki a tervezéshez készített iránymutatót, és közölte az egyes tárcákkal, hogy mennyi pénzből kell jövőre kijönniük. A minisztériumok kaptak két munkanapot és két hétvégi napot, mert hétfőn már vissza kellett küldeniük az NGM-be annak a tervét, hogy a keretükből mennyi jut bérre, mennyi rezsire, mennyi felújításra, mennyit tudnak bútor- és más anyagvásárlásra fordítani és az irányításuk alá tartozó szervezeteknél mindezek hogyan néznek ki.

Eddig két hetük volt erre a munkára, de most meg kell valahogyan oldaniuk pár nap alatt. A csütörtöki tervezési sorvezető sok információt tartalmaz, de nem mindent, amely az alapos tervezéshez kellene. Így például nem ismert, hogy jövőre emelkedik-e s ha igen, mennyivel a minimálbér, pontosan milyen orvosok bérét mikortól és mennyivel növeli a kormány, az érezhető béremeléssel kecsegtető pedagógus-életpályamodell jövő szeptemberben vagy csak 2014-ben startol, és milyen intézményeket vesz még át az állam az önkormányzatoktól és hogyan is alakítja át pontosan az önkormányzati finanszírozást.

Márpedig a kormány július 9-ig le akarja zárni a költségvetés legnagyobb kérdéseit, addig törvénybe akarják foglalni a hiány, a bevételi és kiadási főösszeg, valamint az egyes tárcák keretösszegeit. A megadott paraméterek alapján lehet tervezni, de az eredmény nagyon más lesz, ha majd a kormány rendezi a fent említett nyitott kérdéseket is, ami viszont július közepéig aligha történik meg. Ezért az intézményvezető szerint hiába fogad el valamilyen költségvetési keretet a parlament nyár derekán, ősszel szinte biztos, hogy módosítani kell azt, aligha lesz olyan minisztérium, amelyiknek a költségvetését ne befolyásolná majd utólag, hogyan dönt ezekben a kérdésekben a kormány.

Nem lesz nagy lelkizés

Évek óta a kialakult menetrend szerint durván egy hónap volt arra, hogy a tárcák egyesével elsírják a panaszaikat az NGM-nek, a költségvetési koordinációt kezelő szaktárca pedig kétszer vagy háromszor is leült az egyes minisztériumokkal a vitás kérdések megvitatására. Erre az érdemi egyeztetésre nincs most idő: csütörtökön már a közigazgatási államtitkárok értekezletén tárgyalják a költségvetési tervet, amit rá pár napra, május 30-án a kormány már első olvasatban tárgyal is. Azalatt egyszer lehet leülni az NGM képviselőivel, de egy ilyen találkozón mélyen aligha lehet belemenni a problémákba - mondja egy másik, néhány tízmilliós költségvetéssel rendelkező állami intézményt vezető közalkalmazott, a szűk határidőkre utalva.

A sietség magyarázata, hogy a kormány június 15-ig be akarja terjeszteni a törvényjavaslatot a parlament elé, de előtte még el kell küldenie azt a Költségvetési Tanácsnak és az Állami Számvevőszéknek is véleményezésre. Egyik szervezet sem tudja lelassítani a folyamatot, de a véleményüket törvényi kötelesség kikérni.

Egy hétre rá vízválasztó esemény következik: az uniós pénzügyminiszterek ülnek össze és döntenek arról, hogy visszavonják-e az év eleji fenyegetésüket a Magyarországnak járó uniós forrásokból 145 milliárd forint befagyasztására. Orbán Viktor kormányfő nemrég azzal indokolta a költségvetés gyors összeállítását, hogy a kormány valamilyen dokumentummal is bizonyíthassa elkötelezettségét a költségvetés rendbe tetélére, ami a feltétele az uniós pénzek felszabadításának.

Az uniós döntésig csak a törvényjavaslat lesz meg, a törvény nem, mert azt július 9-én fogadhatná el a parlament a kormány számításai szerint. De még csak törvényjavaslatra sincs szükség ahhoz, hogy Matolcsy meggyőzze az uniós kollégáit, ne fagyasszák be a 145 milliárdos összeget: Brüsszel ilyen döntést mindig is a konvergenciaprogramok alapján szokott meghozni, abban pedig lényegében minden benne van, amit a kormány csak át akarna ültetni a költségvetési törvénybe is. A Széll Kálmán-terv 2.0-nak részeként futó konvergenciaprogram idén 150, jövőre további 450 milliárdos kiigazítást jelez konkrét intézkedéseket megjelölve, ez pedig az Európai Bizottság legutóbbi és a jegybank minapi becslése szerint is a bűvös 3 százalék alatt tartja a költségvetési hiányt a GDP arányában.

Mire föl ez a nagy sietség?

Több gazdasági elemző is feleslegesnek érzi a kormány sietségét. A Napi Gazdaság által megkérdezett két makroelemző szerint a konvergenciaprogram alapján ítél Brüsszel, az alapján pedig sejthető, hogy megkegyelmeznek a kormánynak. Arra is rámutattak - hasonlóan korábbi cikkünkhöz -, hogy a rendkívül bizonytalan gazdasági környezetben ilyen korán nem lehet pontos növekedési és inflációs prognózisokkal összeállítani a büdzsét, továbbá a 2011-es költségvetés lezárása, a zárszámadási törvény sincs még kész, az augusztusra áll össze, a tavalyi pontos számok abból derülnek majd ki. Ráadásul az Orbán-kormány évente többször is átírta az éppen aktuális költségvetési törvényt, és az elemzők szerint emiatt a nyáron elfogadandó költségvetési keret is erre a sorsra jut.

A benyújtástól az elfogadásig sem lesz sima az út. A házszabály szerint a költségvetési törvényt nem lehet sürgősséggel tárgyalni. Évek óta az a rend, hogy a benyújtástól számítva két hónap alatt jut el oda az országgyűlés, hogy a költségvetés fő számait megszavazza. Igaz, ebből két hétig csak ülnek a törvényjavaslaton, de másfél hónap kell ahhoz, hogy lefolytassák a legalább 30 órás általános vitát, meg a részletes vitát, az összes bizottság megtárgyalja a tervet általában, meg a benyújtott módosító és kapcsolódó módosító indítványokról is véleményt formáljon, majd ezt követően megejtse ezt az első körös szavazást a parlament. Most minderre három hét lesz, feleannyi, mint a kialakult rend szerint.

Ez technikailag még mindig befutható ugyan, de csak úgy, hogy ha lényegében éjt nappallá téve dolgoznak a képviselők, egymást érik a bizottsági ülések. A szűk keresztmetszetet mégis az NGM apparátusa jelentheti: minden egyes bizottsági ülésen kell lennie legalább egy, nyilatkozásra felhatalmazott NGM-es tisztségviselőnek, ami ekkora hajtásban nem könnyen megoldható feladat. Ráadásul az ellenzéki pártok könnyen megbéníthatják a tárcát, ha százával adnak be módosító javaslatokat, mert minden egyes indítványt ki kell számolnia az NGM-es apparátusnak, nem lehet egy mozdulattal lesöpörni az asztalról ezeket, a kormánypárti képviselők módosító indítványairól nem is beszélve.

Előre védekezik Orbán

Orbán Viktor szemszögéből a rohamtempónak egy nagy haszna mégis lehet. Az első körös szavazással eldőlnek a legfontosabb dolgok, köztük az önkormányzatok költségvetési támogatása és az önkormányzati normatívák összege is, amelyek kijelölik az önkormányzatok finanszírozásának kereteit.

Ez azért nagy jelentőségű, mert a Széll Kálmán-terv 2.0 előrevetíti, hogy az önkormányzati finanszírozásba rendesen belenyúl a kormány: a legnagyobb, évi 500 milliárd forintnál is többet jelentő bevétel, az iparűzési adó egy részét a kormány magához vonja, a másik részét pedig újraosztja a gazdag és szegény önkormányzatok között, miközben intézményeket is magához vesz a központi költségvetés. Ez kemény harcokat vetít előre a kormány és a forrásokért küzdő önkormányzatok érdekeit néző képviselők között.

Egy befolyásos kormánypárti tisztviselő az [origo]-nak azt mondta, eddig ők sem kaptak más magyarázatot a kormánytól arra, hogy miért lett ilyen sietős a költségvetés, a gyorsaságot a frakciótagok előtt is az Európai Unió nyomásával magyarázták. A képviselő szerint ez igaz lehet, mivel ha a főbb számokat rögzíti a kormány, akkor az EU-nak nem lehetnek látványos elvárásai a kormánytól. A képviselő szerint ráadásul két legyet üthet egy csapásra a kormány, mivel így sarokba tudja szorítani a pénzre ácsingózó ágazati (pl. az önkormányzati) lobbit itthon is.

A költségvetés július közepi első körös elfogadása után bezár a parlament. Szeptemberben újra összeül az országgyűlés a normál őszi ülésszakra. Azon bármikor megnyithatják újra a költségvetést. Erre szükség is lesz, mert még a második körös szavazást is meg kell ejteni, azon a minisztériumokon belüli átcsoportosításra nyílna mód, majd a végszavazást is le kell zavarni az év vége előtt.