Ez alapján konzultáljon Orbán Viktorral

A nemzeti konzultáció újabb körében a kormány 16 pontban várja az emberek válaszait. A kérdések a legtöbb esetben úgy vannak feltéve, hogy csak az egyik, a kormány által legtöbbször korábban már támogatott oldal érve tűnik vonzónak. Végigvettük, mi szólhat az egyes érvek mellett.

1. "Vannak, akik azt javasolják, hogy a 20 főnél kevesebb embert foglalkoztató magyar vállalkozásoknak biztosítani kell az átalányadózás lehetőségét, mert így jobb eséllyel tarthatják meg alkalmazottaikat a válság közepette. Mások szerint nincs szükség a kis cégek ilyen módon történő megsegítésére."

Igen: Az átalányadó az egyszerűsége miatt vonzó, mert nem kell annyit bajlódni a könyveléssel és a számlákkal. Éppen ezért hátulütője, hogy a feketegazdaságot erősíti. Igazán jó szívvel úgy lehet támogatni, ha előírnák azt is, hogy áfát valamilyen formában mellette is fizetni kell, mert akkor már érdekükben áll majd számlát kérni a cégeknek. És persze az sem mindegy, mekkora lesz az átalányadó mértéke.

Nem: A kisebb vállalkozásokat most is preferálja a kormány azzal, hogy évi 500 millió forintos nyereségig a normál 19 százalékos társaságiadó-kulccsal szemben csupán 10 százalékos adót kell fizetniük, és ezen felül nem kell újabb választási lehetőséget felkínálni a számukra.

2. "Vannak, akik szerint adó- és járulékmentessé kellene tenni a bérét azoknak, akik már nyugdíjba mehetnének, de tovább dolgoznak. Mások azt mondják, nem kell segíteni a nyugdíjas korúakat, hogy a munka világában maradjanak."

Igen: Hadd javuljon a foglalkoztatottság, az úgyis siralmas, mindenki jól jár, ha tovább dolgoznak, akik erre képesek. Ma épp az a probléma, hogy sokan még a nyugdíjkorhatárig sem maradnak a munkában. A lépéssel a nyugdíjkassza is megkönnyebbülne, és az adó- és járulékkedvezmény miatt a cégek kevésbé akarnák kirúgni az idősebbeket.

Nem: A részmunkaidő vagy más rugalmas formák elterjedése nélkül kérdéses, mennyire hatásos a dolog időseket dolgoztatni, márpedig a nyugdíjkoron túl 8-10 órában már nem mindenki bírja. Aki elérte a nyugdíjkorhatárt, az már ne dolgozzon, hadd pihenjen, megérdemli. Nem kell erőltetni az idősebbek foglalkoztatását, végül is, aki akar, most is dolgozhat még, és így legalább több fiatalt tudnak felvenni a cégek.

3. "Vannak, akik szerint a gyermekes családok szocpol támogatását ki kellene terjeszteni új személyautó vásárlására is. Mások szerint nem kell tovább támogatni a családokat."

Igen: A gyerekes családokat hozzá kell segíteni ahhoz, hogy új autót vehessenek, ezzel is támogatva, hogy a fiatalok bele merjenek vágni a családalapításba. Az autópiac a válság kitörése óta romokban hever, azon is segítene így a kormány.

Nem: A gyerekes családokat már most is támogatja az állam a családi adókedvezménnyel, évente durván 150 milliárd forintot juttat a kormány így a gyerekes szülőknek.

Ráadásul miért kéne a közös adókból valamennyit nekik juttatni egy új autó vásárlására, miközben megoldás lehetne az is, hogy a gyerekes családok autótámogatás nélkül használt autót vesznek.

4. "Vannak, akik szerint továbbra is méltányos tehermegosztásra van szükség az állam, a nagyvállalatok, illetve a bankok és az emberek között akkor is, ha ez ellentétes az EU elvárásaival. Mások szerint a bankoknak és nagyvállalatoknak kisebb részt kell vállalni a válság terheiből, mert így tudják eredményessé tenni gazdálkodásukat és segíteni a gazdaságot."

Igen: A válság terheit viseljék a bankok és a multik is. Azért mert erősebb a lobbierejük, ne legyen rajtuk kevesebb teher.

Nem: A terhek nagy részét a válságadók révén eddig is a multik és a bankok viselték, látható, hogy ennek milyen hatásai vannak: leálltak a beruházások, és szinte teljesen leállt a hitelezés, márpedig e nélkül nem lesz gazdasági növekedés.

5. "Vannak, akik szerint a magyar kormánynak kiemelten támogatnia kellene a nők, különösen a kisgyermekes anyukák munkába állását. Mások szerint erre nincs szükség, a kisgyermekes anyuka inkább maradjon otthon a gyermekével."

Igen: Aggasztó, hogy más országokhoz képest Magyarországon a nők, különösen a kisgyermekes anyukák közül nagyon sokan nem dolgoznak, leginkább azért, mert a cégek nem szívesen látják őket, ezen változtatni kéne.

Nem: A gyereknek és a családnak az a jó, ha az anya a gyerekneveléssel és a háztartással foglalkozik. Az eszközöket sem nevezte meg a kormány, kérdés, mit jelentene a kiemelt támogatás és mennyibe kerülne, illetve, hogy tud-e emellé új bölcsődéket, óvodákat is adni az állam.

6. "Vannak, akik szerint szükséges a minimálbér folyamatos emelése a magyar emberek biztonságos megélhetése érdekében. Mások szerint nincs szükség a minimálbér emelésére, mert az rontja a cégek versenyképességét."

Igen: Bruttó 93 ezer forintból nagyon nehéz megélni, főleg, hogy közben minden drágul.

Nem: A minimálbér megköti a vállalkozások kezét, sok cég ezt is nehezen tudja kigazdálkodni. Ha a jellemzően képzetlen munkaerőt több pénzért kell foglalkoztatni, az csak további leépítésekhez vezet, új munkahelyek teremtéséhez biztosan nem.

7. "Vannak, akik szerint adókedvezményt kellene kapniuk azoknak a cégeknek, amelyek új munkahelyeket hoznak létre. Mások szerint az adókedvezmény nem ösztönöz munkahelyteremtésre."

Igen: Minden egyes új munkahely számít, és ezt a legjobban pénzzel, adókedvezménnyel lehet ösztönözni. Ennyi kezdeti segítséget érdemes megadni a kockázatot vállaló cégeknek.

Nem: Ne járjon általánosan adókedvezmény, ne ezért vegyenek fel a cégek új embereket, hanem azért, mert van vevő az áruikra és a szolgáltatásaikra. Az a cég, amelyik állja a versenyt, magától is fejlődik és teremt új munkahelyeket. Aki csak az adókedvezmény miatt bővíti a létszámot, az úgysem tud tartósan több embert foglalkoztatni.

8. "Vannak, akik szerint az államnak több eszközzel, jobban kellene segítenie a fiatalokat az elhelyezkedésben. Mások szerint a fiatalok elég segítséget kapnak az államtól."

Igen: Nagy bajban vannak a fiatalok, amikor megpróbálnak elhelyezkedni, sokszor egyáltalán nem találnak a tanulmányaiknak megfelelő munkát, jövedelem híján nem is hitelképesek, nagyon nehezen tudnak egzisztenciát teremteni maguknak, nem csoda, ha egyre többen külföldre vágynak. Jó lenne, ha az állam segíthetné őket.

Nem: A fiatalok már most is egy sor segítséget kapnak, próbáljanak inkább piacképes tudást magukba szívni a tanulmányaik során. Az állam úgy segíthetné a fiatalokat, hogy az oktatásra költ több pénzt, és azt a lehető leghatékonyabban hasznosítja.

9. "Vannak, akik szerint a munkanélküliség által leginkább sújtott területeken szabadvállalkozási zónák kialakítására lenne szükség. Külföldi példák bizonyítják, hogy az ilyen zónákban, ahol az új vállalkozások komoly adókedvezményeket kapnak, gyorsan tudnak nagyszámú munkahelyet teremteni a helybelieknek. Mások szerint nem kell szabadvállalkozási zónákkal ösztönözni a munkahelyteremtést."

Igen: Ez jó ötlet, mert bizonyos területek felzárkóztatására nagyon nagy szükség volna. Itt a maguk erejéből az emberek nem fognak tudni talajt fogni, muszáj pénzt találni rá, hogy az állam segítse őket.

Nem: Már most is roppant bonyolult a támogatási, adózási rendszerünk, mindenki próbáljon meg a saját erejéből feltápászkodni.

10. "Vannak, akik úgy gondolják, az államnak vissza kell szorítania a monopolhelyzetben lévő nagyvállalatokat. Mások szerint nem kell föllépni a monopóliumok ellen; rendjén van, hogy a nagyhal megeszi a kishalat."

Igen, vissza kell szorítani a monopóliumokat: A kormánynak nem szabad hagynia, hogy a nagyvállalatoknak azt tegyék, amit akarnak, mert a piaci erőfölényüket ki tudják használni, és olyan árat is kérhetnek a termékeikért, szolgáltatásaikért, amit nem sajnálnak.

Nem: A valódi monopóliumok ellen lépjen fel az állam, ezt már most is megteszi a Gazdasági Versenyhivatalon keresztül. Kérdés, hogy a jövőben mit tekintenek majd monopóliumnak. Ha ezzel az államosításoknak nyitna kaput a kormány, abból több kár származhat, mint előny.

11. "Vannak, akik szerint nem szabad megengedni, hogy a létfenntartáshoz szükséges szolgáltatásokat (víz, villany, gáz, szemétszállítás, távfűtés) biztosító cégek, üzletek haszonra törekedjenek, és ezért köztulajdonban kell tartani őket. Mások szerint helyes, hogy ezek a vállalatok profitérdekeltek."

Igen: Egy állami közműszolgáltató lehet olyan cég, amely profitban nem érdekelt, vagyis nem akar több pénzt beszedni az ügyfelektől, mint amennyiért ő maga megveszi a gázt, áramot, vizet, és amennyiért megoldja azok eljuttatását a fogyasztókhoz.

Nem: Az állam nem feltétlenül jó gazda. Nem érdekelt abban, hogy jó minőségű szolgáltatást nyújtson, a piaci szolgáltatókat viszont a verseny arra kényszeríti, hogy törekedjenek a jó kiszolgálásra. A hosszú távú tapasztalat ráadásul az, hogy az állam nem is feltétlenül olcsóbb. Az Európai Parlament honlapján található magyarázat szerint 1998 és 2008 között a liberalizált gázpiaccal rendelkező országokban 6 százalékkal emelkedtek az árak, míg az aktív állami beavatkozással működő országokban 30 százalékkal. Ráadásul az Európai Unió közös szabályai Magyarországra is érvényesek, márpedig az unió tagállamai úgy határoztak, hogy az energiapiacon (a gáz- és villanyszolgáltatás ebbe tartozik) szabadpiacot hoznak létre a korábban jellemző monopóliumok helyett.

12. "Vannak, akik szerint az ország legnehezebb sorsú településein támogatni kell olyan szociális szövetkezetek működését, amelyek hasznos pénzkeresetet biztosítanának azoknak, aki korábban csak segélyekből tudtak megélni. Mások szerint nem segítenek az ilyen megoldások."

Igen: A munkára ösztönzésnek nem csak az az előnye, hogy pénzt kap a rászorult, hiszen ezt a segélyezés útján is elérné. Az a valódi előny, hogy a gondolkodásában összekapcsolódik a munka és a pénzkereset, vagyis a szociális szövetkezetekben való részvétel hozzászoktatja a rászorultakat a munkához. Ezzel nagyobb esélyük lesz később a szövetkezeten kívül is munkát vállalni. Közben olyan munkát végezhetnek a tagok, amellyel érték jön létre, vagyis a szövetkezet bevételhez jut.

Nem: A szociális szövetkezetek piaci körülmények között ritkán sikeresek, ezért támogatásra szorulnak. Ehelyett fenntartható modellekkel kell segíteni a rászorulóknak.

13. "Magyarország sokat tett eddig a bajba jutott devizahitelesek megmentéséért a kilakoltatási moratórium bevezetésével, a kedvezményes végtörlesztés és az árfolyamgát rendszerével, de vannak, akik szerint ez nem elég, további lépések szükségesek. Mások szerint nem kell többet tenni a devizahitelesekért."

Igen: Hiába volt a végtörlesztés és az egyéb mentőcsomagok, még mindig több mint 800 ezer devizaalapú lakáshitel van az országban, és körülbelül öt szerződésből egyet nagyon nehezen vagy már nem tudnak törleszteni a családok. Muszáj, hogy legyen még segítség.

Nem: Eddig is sok segítséget kaptak már a devizahitelesek, miközben a forinthiteleseket vagy azokat, akik nem is kértek kölcsönt, senki nem ápolja, pedig nekik is van elég bajuk. A végtörlesztésre ráment a forint árfolyama, azokon a jómódú tízezreken kívül, akik végtörlesztettek, mindenki bukott az egész mentőakcióval, most már arra kellene a kormánynak törekednie, hogy hiteles és kiszámítható gazdaságpolitikát vigyen, attól erősödne a forint, és esnének a kamatok, rögtön minden devizahitelesnek jobb lenne.

14. "Vannak, aki úgy vélik, méltányos lenne a válság idején, ha az alacsonyabb jövedelműek a cafeteriát készpénzben kapnák. Mások szerint a cafeteria rendszeren nem kell változtatni, mert a bérkompenzáció elegendő segítség a kisebb keresetűeknek."

Igen: Most több béren kívüli juttatást csak meghatározott célra lehet felhasználni, például a Szép-kártya üdülési utalvány részét üdülésre, az ételutalványt készétel vagy élelmiszer vásárlására. Okosabb lenne, ha bármire lehetne fordítani a cafeteriában kapott jövedelmet.

Nem: Most a cafeteriaelemeknél alacsonyabb az adó- és járulékelvonás, mintha azt normál munkabérként fizetné ki a munkaadó. Ezért könnyen lehet, hogy a cafeteria eltörlése azt jelentené, hogy a jövedelemből végül is kevesebb maradna nettóban a munkavállalók zsebében, igaz, azt arra használja fel, amire csak akarja.

15. "Vannak, akik szerint az lenne a méltányos, ha az általános forgalmi adó érzékenyebb lenne, vagyis a létfenntartáshoz szükséges cikkek után alacsonyabb, a luxuscikkek után viszont magasabb áfát kellene fizetni. Mások szerint nincs erre szükség."

Igen: Aki luxuscikkeket vásárol, vegye ki jobban a részét a közteherviselésből. A jövedelmeiket sokan eltitkolják, de a vásárlásnál jobban meg lehet fogni a pénzt.

Nem: Nem biztos, hogy csökkenne a megélhetéshez szükséges termékek ára, mert a kereskedők, gyártók akár le is nyelhetik az áfacsökkentést. Másrészt meg már most is egyes alapvető élelmiszerek (tej és tejtermékek, kenyér és pékáruk) áfakulcsa a normál 27 százalékkal szemben csak 18 százalék. Továbbá, az EU-ban az a szabály, hogy egy országban maximum három áfakulcs lehet. Nálunk van egy 5 százalékos áfakulcs is a könyvek, újságok, gyógyszerek után. Az EU ennél több áfakulcsot nem enged, csak akkor, ha abba mind a 27 tagország belemenne, de erre vajmi kevés az esély.

16. "Vannak, akik szerint a kormánynak a válság idején is meg kell védenie a nyugdíjak vásárlóértékét. Mások szerint erre nincs lehetőség."

Igen: A nyugdíjak most az infláció mértékével emelkednek évről évre, erről törvény van, ezt a válságban sem szabad elvenni a nyugdíjasoktól, mert eleve nehezen élnek.

Nem: A bérek vásárlóerejének a megőrzését senki sem garantálja, miért éppen a nyugdíjakat kell mindenáron az inflációval emelni? Válság van, az egész országnak nehéz, mi indokolja, hogy az idősebbek kiváltságos helyzetbe kerüljenek, amikor a nyugdíjkassza amúgy is nagyon szűkös forrásokkal gazdálkodik?