Berlin és Washington között 4169 mérföld van, azonban olykor úgy tűnik, mintha gazdasági ügyekben a két főváros két különböző bolygón lenne - ezzel vezeti fel a The Washington Post németországi tudósítása a G8-csoport pénteken kezdődő csúcstalálkozóját. A hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország vezetőinek tanácskozásán ez a különbség okozhatja ugyanis a legnagyobb vitát. Elsősorban Barack Obama és Angela Merkel között. Előbbi ugyanis arra igyekszik majd rávenni német vendégét az amerikai elnökök Camp David-i rezidenciáján, hogy lazítson a megszorításokra épülő gazdaságpolitikáján, teret engedve ezzel a növekedésnek. (A találkozó valójában csonka lesz, mert Vlagyimir Putyin otthoni elfoglaltságaira hivatkozva Medvegyev kormányfőt küldte el maga helyett.)
Obama - mint a brit The Guardian megjegyezte - nem önzetlenül teszi mindezt, sőt. A washingtoni vezetésben attól tartanak, hogy a görögök mind valószínűbb kiesése az euróövezetből olyan európai gazdasági folyamatokat indíthat el, ami rontja az Egyesült Államok kereskedelmi kilátásait, ezzel pedig romba döntheti mindazt, amit a gazdaság talpra állításában elértek. Ez pedig választási évben az elképzelhető legrosszabb forgatókönyv az elnök szempontjából.
Az amerikai elnök ráadásul nem lesz egyedül érveivel. Eleve számíthat ez eurózónán kívülről jövő vendégek, elsősorban a brit és a kanadai kormányfő támogatására, de partnere lehet Merkel meggyőzésében Monti olasz miniszterelnök és az alig pár napja hivatalba lépett francia elnök, Francois Hollande is.
Heather Conley, a Nemzetközi és Stratégiai Kutatások Központjának munkatársa a France24-nek erről úgy vélekedett: Hollande és Obama nagyon hasonlóan gondolkodik arról, miként kell egyensúlyt teremteni a pénzügyi konszolidáció és a gazdasági növekedés között. Az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Tom Donilon mindazonáltal arra figyelmeztetett, hogy miközben Obama örül az európai növekedés kontra megszorítás vitának, valójában nem akar éket verni a két legnagyobb gazdaság, Franciaország és Németország közé. "Nem hinném, hogy más lesz ez, mint egy vita, érvelés egyik vagy másik nézet mellett" - fejtegette csütörtökön.
Nyilvánvalóan nem a gazdaság lesz azonban az egyetlen témája a csúcsnak, és megfigyelők szerint valójában ezzel függ össze az elnöki székbe visszaülő Vlagyimir Putyin távolmaradása is. A várakozások szerint ugyanis Szíria és Irán ügye is napirendre kerül, Moszkvában azonban szeretnék elkerülni, hogy ezekről Camp Davidben állást foglaljanak. Arkagyij Dvorkovics orosz elnöki tanácsadó lényegében ki is fejtette: "úgy véljük, hogy ezeknek a kérdéseknek a megoldására, az egyeztetett döntések meghozatalára az ENSZ Biztonsági Tanácsa a legalkalmasabb".
Elvárásokat fogalmaznak meg a csúcstalálkozó előtt a segélyező szervezetek is. Nyilatkozatuk szerint a nyolcak nem tartották meg a korábbi ígéreteiket az éhínség csökkentésére, ez pedig csak mind tragikusabb állapotokhoz vezetett. Az Independentben például a Save the Children elnevezésű szervezetet idézik, amelynek munkatársai azt állítják, az egyik legrosszabb helyzet Nigerben alakult ki, ahol hatmillió gyerek élete van veszélyben.
A G8 csoport 2009-ben, az olaszországi L'Aquilában 22 milliárd dollárt ígért az élelmiszer-biztonság megteremtésére, illetve mezőgazdasági kezdeményezések támogatására. Az úgynevezett zászlóshajó-projekt ez év végén lejár, de lényegében el sem indult. A U2 énekese, Bono és Bob Geldof zenész aktivista által létrehozott, ONE lobbicsoport pedig azt állítja, az ígért 22 milliárdból mindössze 6,5 gyűlt össze.