Írországban is hőbörögnek a megszorítások miatt

Franciaország és Görögország már bebizonyította, hogy el lehet utasítani azt a gondolkodásmódot, amely csak a megszorításokban képes látni a pénzügyi válság megoldását - írja véleményrovatában a brit Guardian. A cikk szerzői bírálják az európai valósággal nem törődő ír kormánykoalíciót, és elképzelhetőnek tartják, hogy az uniós pénzügyi paktumról tartott május végi népszavazáson Írország nem lesz jó kisfiú.

Május 31-én népszavazást rendeznek Írországban az Európai Unió pénzügyi stabilitási paktumáról, és elképzelhető, hogy a szigetország lakossága ezúttal nem lesz olyan "jó kisfiú", mint eddig volt - írta Gavan Titley és John O'Brennan a brit Guardian véleményrovatában megjelent cikkében.

A szerzők szerint az ír politikai elit az Európai Unió iránti hűsége jeléül úgy döntött: a legjobb nem sokat törődni az európai valósággal, és a jobbközép Fine Gael és az ír Munkáspárt alkotta kormánykoalíció azt a szerepet szánta az országnak, hogy Frankfurt és Berlin kiterjedt katasztrófatagadó kísérletezésének reklámja legyen.

Gavan Titley és John O'Brennan meglátása szerint már régóta nyilvánvaló, hogy a kiadáscsökkentéssel és piacorientált reformokkal próbálkozó neoliberális takarékoskodás csak állandósítja a recessziót, és gazdasági depresszióhoz vezet, mégis a hivatalos dublini stratégia a politika felett álló tartományba helyezi a nadrágszíjmeghúzást, úgy tekint rá, mint egy mindenki által meghozandó áldozatra a befektetői "bizalom" érdekében.

A bizalom nehezen elnyerhető valami, amit az is bizonyít, hogy a hitelkamatok Írországban még mindig sokkal magasabbak, mint Olaszországban vagy Spanyolországban, és a kiadáscsökkentés politikája négyévi költségvetési karcsúsítás és szociális ínség után sem tudta megváltoztatni az ír gazdaság alapjait - vélik a szerzők.

A kérlelhetetlen fantázia természetesen ellenáll a valóságnak, viszont az, hogy a francia és a görög választók határozottan elutasították a "megszorításfétist", megnyitotta az ellenállás egyfajta demokratikus terét éppen akkor, amikor Írországban - közvetlenül a népszavazás előtt - kialakulófélben van a népi ellenállási mozgalom.

Ettől függetlenül igaz, hogy a "Szavazz a stabilitásra!" nevű mozgalomnak - amely az uniós paktum elutasítására buzdít - még meg kell birkóznia azzal a nehéz feladattal, hogy a választók meggyőzése céljából meghatározza, mit ért stabilitás alatt. A legerősebb ellenérv alighanem az a félelem lesz, amelyet a paktum támogatói keltenek majd a szavazópolgárokban, minthogy úgy tüntetik fel: Írország léte kerül veszélybe, ha nemmel szavaznak.

A szerzők szerint a pénzügyi válságról szóló médiatudósításokban már közhellyé vált, hogy az ír társadalom passzívan elfogadott mindenféle költségvetési kiadáscsökkentést, a politikai elit pedig azt ismételgeti, hogy "mi nem vagyunk Görögország, mi tudunk viselkedni", szemben a görög tüntetők jelmondatával, miszerint "Mi nem vagyunk írek, ellenállunk!".

Az írországi ingatlanadó elleni bojkott (az ingatlantulajdonosok mintegy fele nem hajlandó befizetni a kivetett átalányadót) azonban rávilágított arra, hogy a megszorítások politikájának elutasítása már túlnő a civil szervezeteken és a baloldali pártokon. Hogy ez a kollektív elutasítás hogyan hat majd a referendum eredményére, nehéz megjósolni, mindazonáltal a "nincs más lehetőség" mantrája már nehezen állítható helyre - állapítja meg a két szerző a The Guardianban.