Így körözött le minket a kicsi és szétesett Lettország

Magyarországnál is mélyebbre bukott a válságban, de mostanra Európa egyik éltanulójává küzdötte fel magát Lettország. Elsőség a kontinens növekedési versenyében, megalapozott adócsökkentési tervek, és mindezek nyomán elismerő szavak az Európai Bizottságtól és az IMF-től - mi a lettek titka?

Európában új bezzegország született. Lettország, úgy tűnik, maga mögött hagyta a válságot, és az elmúlt néhány év intézkedései valószínűleg mintaként szolgálhatnak a krízissel továbbra is küszködők számára.

Májusban egymás követték a hírek, amelyek arra utalnak, hogy az országban gyakorlatilag egy gazdasági csoda van kibontakozóban. Május 2-án a Standard & Poor's a hitelminősítők közül utolsóként felminősítette az országot, azaz visszaemelte a lett adósbesorolást a befektetésre ajánlott kategóriába. Tíz nappal később kiderült, hogy az év első negyedében az EU tagjai közül a letteknél bővült a legnagyobb mértékben a gazdaság, a 6,8 százalékos adat két százalékponttal volt erősebb az elemzők várakozásánál. Az ipari termelés növekedésében csak a szlovákok voltak jobbak.

A múlt héten a miniszterelnök, Valdis Dombrovskis brüsszeli látogatásáról hazatérve arról számolt be, hogy az Európai Bizottság vezetői "pozitív példának" nevezték a lett válságkezelést. Megjelent az IMF aktuális helyzetértékelése is, amely méltatta a növekedést, a várakozást meghaladó adóbevételeket, az alacsony államháztartási hiányt, és a kormányfő által időközben bejelentett adócsökkentést sem ellenezte. Jellemző, hogy miközben az IMF számos országban a közszféra béreinek csökkentését szorgalmazza, a lettek esetében a béremelést tanácsolja, a jó szakemberek elvándorlásának megakadályozása végett - nyilván azért, mert látja a költségvetésben az ehhez szükséges forrásokat.

Egyedülálló trendek

Ez azonban nem az egyetlen fontos különbség a mindössze 2,2 milliós népességű balti állam és Európa legtöbb országa között. A 2009-es 9,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt a tavalyi évre 3,5 százalékra sikerült levinni, az EU/IMF-hitelszerződésben kitűzött 6 százalékos szintet messze túlteljesítve, a külső adósságot pedig a GDP 143 százalékáról 85 százalékra csökkentették. Az ország ma az euróbevezetés öt kritériumából négyet - költségvetési hiány, államadósság mértéke, árfolyam-ingadozás nagysága, kamatszint - teljesít, csak az inflációs feltételt nem, de abban is javul.

"EU-szerte egyedülálló trendeket látni. A lett növekedés kiegyensúlyozott, a belső fogyasztás és a külső kereslet egyszerre hajtja. Lettország egyenletes exportstruktúrája is azt ígéri, hogy a kivitel az eurózóna további megrázkódtatásai közepette is a növekedés motorja maradhat" - idézte a BusinessWeek Violeta Klyvienét, a Danske Bank közgazdászát. A piac bizalmát jól mutatja, hogy a tízéves államkötvények hozama - az a kamat, amit a befektetők a kölcsönadott pénzükért kérnek - 5 százalék körüli. Ehhez képest a hosszú lejáratú magyar állampapírokra ma 8-9 százalékos hozamot kell ígérni, hogy megvegyék őket.

Nagyon mélyről indultak

Nem volt ez mindig így, Lettország az elmúlt években pusztító gazdasági válság egyik legnagyobb vesztese volt. Az egészségtelen, főként a túlfűtött ingatlanpiac és az erre épülő beruházások által vezérelt, két számjegyű növekedési ütemre megdöbbentő mértékű, majdnem 20 százalékos visszaesés következett, miután az ingatlanlufi kipukkadt. Az ország már 2008-ban IMF-segítséget kért, és ugyanazt a típusú hitelmegállapodást írta alá, mint később Magyarország, csak 20 milliárd helyett 7,5 milliárd eurós keretről.

Magyarországon kisebb volt a baj, idén mégis recesszióra számíthat az ország, a lettek pedig az élre törnek. Bár a két ország helyzetében és lehetőségeiben jelentősek a különbségek, akkorák azért nincsenek, hogy ne lenne feltehető a kérdés: mit csinált annyival jobban Lettország, mint Magyarország?

Megfizetnek érte

"A lettek roppant szigorú válságkezelő programot raktak össze a 2009-es kormányválság után, adóemelésekkel és brutális kiadáscsökkentéssel. A társadalomban kialakult egy konszenzus arról, hogy ezt muszáj megcsinálni, és a kormány nagyon következetesen végig is vitte" - mondta kérdésünkre Meisel Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének kutatója. "Mivel a programot meghirdető miniszterelnököt újraválasztották, nem kellett kapkodni, sem félúton kidobni az egészet. Még az olyan tabuktól sem riadtak vissza, mint az ingatlanadó. A lakosság összességében sokkal nagyobb árat fizetett a válságkezelésért, mint nálunk" - jelentette ki.

Náluk is van egykulcsos

Magyarország és Lettország között 2011 óta az egykulcsos személyi jövedelemadó is közös pont. A letteknél azonban már 1997 óta létezik, és bár az IMF a 2008-as hiteltárgyalásokon el akarta érni a megváltoztatását, végül meg tudták tartani. Cserébe meg kellett emelniük a kulcsot 23 százalékról 26-ra - ezt akarják most, a helyzet javulásával, 24-re mérsékelni -, és meg kellett adóztatniuk a tőkejövedelmeket. A bevezetett ingatlanadó elsősorban a gazdagokat terhelte. Minderről bővebben itt olvashat.

Az Orbán-kormány az egykulcsos adót 2011-től kétkulcsosként vezette be, azt ígérve, hogy 2013-tól fog valóban egykulcsosként működni. Az adó mértéke 16 százalék, bevezetése a magasabb jövedelműek számára jelentős tehercsökkentést jelent, már a mostani, még kétkulcsos rendszerben is.

Az áldozatok a gazdasági mutatókban is meglátszanak. A GDP még az utóbbi negyedévek remek teljesítménye után is 12 százalékkal marad el a 2007-estől, a munkanélküliség pedig kimondottan magas, csaknem 15 százalékos. A Royal Bank of Scotland kimutatása szerint a közszféra béreinek 20 százalékos leszorítása nyomán 14,3 százalékkal csökkent az átlagjövedelem. Nem véletlen, hogy az elmúlt néhány évben 200 ezer ember vándorolt ki az országból.

Nem ütötték ki a bankrendszert

Peter Attard Montalto, a japán Nomura Bank londoni felzárkózó piaci elemzője kérdésünkre azt válaszolta, hogy a magyar és a lett válságkezelés között a legfőbb különbség, hogy Lettország gyors, határozott és gondosan végigvitt, a versenyképességet is növelő reformokon ment keresztül. Magyarországon minden sokkal lassabban történt, és bár a versenyképesség javítása itt sem maradt el, a gazdaságpolitikai és az ezzel összefüggő bizonytalanság visszahúzza az országot.

Kiemelte azt is, hogy míg a lett bankrendszert megerősítették, a magyart "kiütötte" az új kormány több intézkedése (ezzel vélhetően a bankadóra és a végtörlesztésre utalt), holott mindkettőnek jelentős mennyiségű rossz jelzáloghitelt kellett leírnia. Ezzel is magyarázható szerinte, hogy a lett gazdaság válság előtti növekedési potenciálja 7,5 százalékról mostanra csak 6-ra mérséklődött, ezzel szemben a magyar esetében ugyanez a mutatószám 4-ről 1,75 százalékra romlott.

De látszik az eredménye

A Financial Times felzárkózó piaci blogja is kiemelte, hogy a krízis előttivel szemben a jelenlegi, az idei évre 3-4 százalékosra prognosztizált lett növekedés egyértelműen megalapozott, fenntartható, és kelet-európai mércével mérve még a pénzromlás üteme is lassú, 2,8 százalékos.

Meisel Sándor hozzátette, a gazdaságpolitikai mozgásteret szűkítette, hogy Lettország 2005-ben belépett az euró előszobájának számító ERM2-be, és a valutája árfolyamát az euróhoz rögzítette. "A rögzített árfolyam miatt a lettek nem tudtak leértékelni fizetőeszközüket, a latot, ami pedig sok mindent megkönnyített volna. De éppen ez kényszerítette rá őket arra a szigorúságra, amelynek a gyümölcse most beérni látszik" - magyarázta a kutató. (Érdekes, hogy bár az áldozatokat részben az euró bevezetése érdekében vállalta a társadalom, a valutaövezet gondjait látva a közös pénz támogatottsága egyre alacsonyabb.) Akadt ugyanakkor egy szerencsés körülmény is: Lettország legfontosabb külső piacai éppen azok az államok - a két balti szomszéd mellett Németország, Oroszország, Lengyelország és a skandináv országok -, amelyek viszonylag jól vészelték át a krízist.

Riga