A közös európai pénz nem fog eltűnni, csak az euróövezet összetétele fog változni. A déli országok legkésőbb 2020-ra elhagyhatják az eurózónát - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Heti Válasznak adott interjújában. Az Európai Unió ugyanis az euró felől, az euró pedig a négy déli tagállam felől sebezhető - magyarázta.
Matolcsy szerint az EU három óriási hibát követett el. Az egyik, hogy olyan országokat vett fel az övezetbe, melyek nem voltak érettek a közös pénz átvételére, és nem voltak elég fejlettek gazdaságilag ahhoz, hogy a németekkel, a hollandokkal vagy a finnekkel versenyezzenek. A másik hiba szerinte, hogy az euró bevezetésével együtt nem építették ki azokat a védelmi mechanizmusokat, amelyek válság esetén ütésállóvá tették volna az európai fizetőeszközt. A harmadik pedig az, hogy az euró elbizakodottan és nagyképűen hívta ki maga ellen a dollárt, mint valutát - tette hozzá.
A nemzetgazdasági miniszter úgy véli, hogy Európában a válság akár 15-20 évig is elhúzódhat, mert nehéz lesz megoldást találni az eurózóna helyzetére. Szerinte a válság utáni korszak központi szereplői már nem a pénzintézetek és a tőzsdék lesznek, az új rendszer ehelyett a reálgazdaságra, a termelésre és a kreatív iparra fog épülni.
Matolcsy gazdaságtörténeti bravúrnak tartja, hogy a kormánynak sikerült eddig kizárólag belső forrásból konszolidálnia az állam pénzügyeit. Hozzátette, hogy "valóban szükségünk van pénzügyi védőhálóra", és ebben az IMF/EU-megállapodásnak kulcsszerepe lehet. "Magyarország iránt változatlan a pénzpiacok bizalma, amit az is jól tükröz, hogy el tudjuk adni az állampapírjainkat, még ha drágábban is, mint szeretnénk" - mondta ugyanakkor. A védőháló harmadik eleme egy keleti pénzügyi finanszírozási rendszer lenne, ennek részleteiről azonban nem beszélt az interjúban.
Korábban arab befektetőket is keresett a kormány, amely néhány héttel ezelőtt Kínával kötött megállapodást. Orbán Viktor a kínai delegáció magyarországi látogatásakor azt nyilatkozta, hogy Magyarország és Kína stratégiai szövetségesek, ráadásul erős szél fúj a világgazdaságban, aki egy lábon áll, azt könnyen feldöntik, ezért Magyarországnak két lábon kell állnia.
Elmondása szerint számított arra, hogy az első negyedévben 1,5 százalékkal visszaesik majd a gazdaság, ennek oka szerinte az, hogy még nem ért véget az állam konszolidációja. "Az első félévben még kellemetlen növekedési adataink lesznek" - tette hozzá. Jövőre ugyanakkor már 2-4 százalék közötti növekedésre számít a miniszter.
Matolcsy beszélt arról is, hogy több százmilliárd forintos nagyságrendben szeretnének bevezetni olyan hitelprogramokat, amelyek egy-egy középület, családi ház, panellakás vagy lakótömb felújítása esetén már a havi energiaszámla megtakarításából is finanszírozhatók. A miniszter szerint a szocpol most nem működik, ezért a helyére olyan finanszírozási rendszert állítana, amely az előtakarékosságra és az új családi adókedvezményekre alapozva, bankhitel nélkül is elégséges forrást biztosítana új lakás megvételéhez vagy építéséhez. Ehhez szerinte az kell, hogy átalakítsák és nagyságrendileg is felemeljék a családok otthonteremtési támogatását.
A pénzügyi tranzakciós adóról Matolcsy azt mondta, hogy a javaslatról még tárgyalni lehet, beleértve az adó alapjának felső korlátját is. A miniszter hozzátette ugyanakkor, hogy a kormány általános adófilozófiája nem fog megváltozni, vagyis a jövedelmi típusú adóktól a fogyasztást terhelők felé kíván elmozdulni. A miniszter szerint a tranzakciós adó a 21. század olyan taktikai nukleáris fegyvere, amely lehetővé teszi számunkra, hogy versenyre keljünk az ázsiai országokkal a foglalkoztatásban.