Nem büntet Brüsszel, de nem is bízik meg teljesen Magyarországban

Az Európai Bizottság azt javasolja az uniós pénzügyminiszterek tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországnak járó 145 milliárd forintnyi uniós forrás pár hónapja elhatározott befagyasztását - jelentette ki a bizottság elnöke, Manuel Barroso. A túlzottdeficit-eljárást azonban fenntartja a bizottság, mert nem bízik igazán Magyarországban.

Kézzelfogható közelségbe került az, hogy Magyarországtól nem vonnak meg 145 milliárd forintnyi uniós forrást, és arra is esély van, hogy lekerüljünk az uniós szégyenpadról.

Az Európai Bizottság a többi tagország mellett Magyarország konvergenciaprogramját is véleményezte. Az Orbán-kormány a számára legfontosabb kérdésben győzelmet könyvelhet el. A bizottság azt javasolja, hogy ne vonjanak meg Magyarországtól uniós forrásokat - derült ki Manuel Barroso szerdán tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján. Brüsszel úgy látja, a költségvetési hiány nemcsak idén, hanem jövőre is a 3 százalékos korlát alatt marad (a GDP arányában), ezzel pedig azt üzeni a bizottság, hogy középtávon is rendezettnek látja az államháztartási deficit csökkentését.

Ennek ellenére a bizottság azt javasolta, hogy a túlzottdeficit-eljárást tartsák fenn Magyarországgal szemben. (Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta az eljárás alatt áll, ilyen sokáig egyetlen uniós tagállam sem ült az unió szégyenpadján.) Közleményében a bizottság úgy érvel, hogy a magyar költségvetési hiányszámok várhatóan túlságosan közel lesznek a háromszázalékos határhoz, ráadásul a kedvező számok idén is egyszeri tételeknek köszönhetők, és nem fenntartható szerkezeti reformoknak. Itt a bizottsági szakemberek minden bizonnyal a 2012-es költségvetésben még jelen lévő válságadókra gondolnak. Ezen kívül a bizottság úgy fogalmaz, hogy az "óvatos megközelítést" az is alátámasztja, hogy Magyarország 8 éve képtelen a hiánycél alatt maradni.

A szerdai brüsszeli sajtótájékoztatón Olli Rehn pénzügyi biztos egy kérdésre válaszolva külön megindokolta, hogy miért tartják fenn a túlzottdeficit-eljárást. "Nagyon pozitív, hogy Magyarország hatásos lépéseket készül tenni, és bár ezek részben egyszeri intézkedések, a következő évtől az ilyeneket hosszabb távra szóló átalakítások váltják ki. Mi azonban csak akkor menthetünk fel egy államot az eljárás alól, ha tényadatok igazolják a vállalások végrehajtását. Jövőre meglátjuk, mit mutatnak az idei számok" - magyarázta Rehn.

Vannak reformok, de

A kormány az egy hónappal ezelőtt bemutatott, Széll Kálmán-terv 2.0-nak elnevezett konvergenciaprogramban idénre 150, jövőre pedig további 450 milliárd forintos megszorító csomagot vázolt fel, részletes intézkedésekkel támasztva alá. Már idén jön a telefonadó, zárolnak bő 30 milliárd forintot a minisztériumoktól, jövőre indul az elektronikus útdíj, az energiaszolgáltatókra is kiterjesztik és megemelik az energetikai különadót, és lesz sárgacsekk-adó is, amely hatalmas, sok tízmilliárdos rejtett tartalékot is tartalmaz, így könnyen 200 milliárd forintot hozhat az állam konyhájára.

A kormány szerint ezzel biztosítva van, hogy idén 2,5, jövőre pedig 2,2 százalék legyen az államháztartási deficit. Bár a bizottság nem ennyire optimista, de Brüsszel elismeri, hogy az intézkedések megvalósításával a kritikus szint alatt tartható a hiány. Így látja egyébként a Magyar Nemzeti Bank is, amelynek szakértői két hete azt hozták ki, hogy 2016-ig ugrálni fog a deficit, de 3 százalék alatt marad minden évben, 2017-től pedig szépen fokozatosan megy egyre lejjebb.

Az MTI által ismertetett jelentés szerint azonban a dokumentum összeállítói azt is megállapították, hogy a 2012-es 2,5 százalékos, illetve a 2013-as 2,2 százalékos GDP-arányos deficitcél elérését "fenntartható módon kell majd biztosítani". Felhívták a figyelmet arra, hogy a gazdasági stabilitásról már elfogadott sarkalatos törvény nem tartalmaz kötelező erejű középtávú költségvetési keretet. Emellett azt is elismerik, hogy a magyar kormány erőfeszítéseket hozott annak érdekében, hogy biztosítsa a költségvetési célok elérését 2012-ben, valamint 2013-ban is, amikor kivezetnek a rendszerből lényeges egyszeri bevételeket.

A bizottság véleménye azért bír kiemelt jelentőséggel, mert a testület ez alapján javasolja, hogy az EU vonja vissza az uniós támogatások befagyasztását elrendelő, év eleji határozatát. A javaslatról a végső szót az uniós pénzügyminiszterek tanácsa fogja kimondani június 22-én, de az Ecofin szinte mindig úgy dönt, ahogyan a bizottság javasolja. Így szinte biztosra vehető, hogy a 145 milliárd forintnyi uniós forrást nem veszíti el az ország.

A szegények rosszul járnak

A Magyarországról szóló jelentésnek az MTI által ismertetett része szerint ebben az évben a magyar gazdasági teljesítmény 0,3 százalékkal csökken, majd 2013-ban "némileg lendületbe jön". A munkanélküliség 2012-ben enyhén csökken 10,6 százalékra, majd a következő esztendőben várhatóan tovább esik.

"Ezen túlmenően a közelmúltbeli adóváltoztatások negatívan hatottak az alacsony keresetűekre, és ennek folytán nem járultak hozzá a foglalkoztatás növeléséhez" - olvasható az Európai Bizottság értékelésében. A közfoglalkoztatást átszervezték, ami összességében szűküléssel járt, és ez ellentétes irányú a 2011-es ajánlásokkal - áll a dokumentumban.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény megítélése szerint további kihívást jelent a közigazgatás átláthatósága és színvonala, amely tekintetben Magyarország számos jelzőszám vonatkozásában alacsonyan teljesít. Aggodalomra lát okot az uniós testület az oktatási rendszer méltányosságát és hatékonyságát illetően is, "különösen azokra az újabb törvényi változtatásokra tekintettel, amelyek magukban hordozzák a korai iskolaelhagyók számának növekedése és a magyar oktatási rendszeren belüli szegregáció veszélyét".

A bizottság döntése nem éri váratlanul a befektetőket. Három hete a makrogazdasági előrejelzését hozta nyilvánosságra Brüsszel. Abban már jelezte, hogy a költségvetési hiány éppen csak, de a 3 százalék alatt alakulhat még úgy is, hogy nem tudott minden, a konvergenciaprogramban jelzett intézkedést beárazni.