Keresse elő az eldugott drachmáját

Minden korábbinál közelebb került Görögország ahhoz, hogy elhagyja az eurózónát. Ha ez bekövetkezne, az Magyarországot is megrázná, és IMF-hitelkeret nélkül elég nehéz lenne kezelni a helyzetet. Azután még azért is izgulni kellene, hogy a görög csőd ne indítson el lavinát Európában.

Fordulat állt be abban, ahogy az eurózóna vezető tisztségviselői viszonyulnak Görögország esetleges kilépéséhez az eurózónából. Jörg Asmussen, az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának tagja a Handelsblatt német üzleti napilap szerdai számában megjelent interjújában korábban nem hallott nyíltsággal beszélt erről az eshetőségről, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter pedig azt mondta, az EU-tagság nem kötelező, a görög társadalom szabadon választhat.

A New York Times amerikai napilap internetes oldalán kedden megjelent riportban azt írta, hogy az uniós döntésekre legnagyobb befolyással lévő németeknek lassan elfogy a türelmük. "Németországban csendesen készülnek már annak következményeire, ha a görögök úgy döntenek, hogy egy saját pénzzel folytatják" - mondta a lapnak Heribert Dieter, az SWP nevű, nemzetközi politikával foglalkozó kutatóintézet munkatársa. Hozzátette, a vezetők a nyilvános megszólalásaikban még nem mennek el idáig, de a kormányzat alsóbb szintjein már ez a téma. A türelem fogyását jelezheti az is, hogy a csütörtökön esedékes, már letárgyalt hitelrészletet sem kapja meg teljes egészében Görögország. Már törölték a következő kitűzött hiteltárgyalást, az állam pénze talán júliusig tarthat ki, más számítások szerint akár augusztusig is.

A kilépés korábbi merev elutasításának megváltozása azzal függ össze, hogy a görög parlamenti választáson nem tudott többséget szerezni az EU és az IMF hiteléért cserébe előírt takarékossági programot támogató két párt. Valószínűleg új választást kell kiírni, és ha azon sem kerül többségbe a konzervatív és a szocialista párt, a hiteltárgyalások elmaradása miatt az ország nem kapja meg a következő, létfontosságú hitelrészletet. Ez egyet jelentene a csőddel, egyszersmind azzal, hogy Görögország kilép az euróövezetből (pontosabban az EU-ból, hiszen jogilag csak azt tudja elhagyni, kizárólag a valutaövezetet elvileg nem).

IMF-hitel nélkül bajba kerülhetnénk

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a görög csőd közelsége rendre megviseli a felzárkózó piaci országokat, így okkal feltételezhetjük, hogy bekövetkezése egyebek mellett Magyarországra is rosszul hatna. "Nehéz megítélni, mi történne a csőd beálltakor, hiszen ilyen korábban nem volt. De az biztos, hogy nagymértékben megnőne a befektetők kockázatkerülése, leértékelődne a forint, és elképzelhető, hogy az MNB-nek el kellene halasztania a piacon egyre inkább várt kamatcsökkentést. A helyzet nagyon nehezen lenne kezelhető, ha az IMF-hitelkeretről nem születne meg addig a megállapodás" - mondta kérdésünkre Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet kutatója.

Miután a magyar kormány zöld utat kapott az Európai Bizottságtól, az elvi akadályok elhárultak az EU/IMF-hitelkeretről szóló tárgyalások megkezdése elől. Fellegi Tamás, a tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter legutóbb azt mondta a menetrendről, hogy május közepéig tisztázódhat, és szerinte a megállapodás őszre születhet meg. A kormány olyan hitelkeretet szeretne, amely egyfajta "védőhálót" jelent egy pénzpiaci turbulencia idején - azaz éppen olyan esetben, mint amivel a görög csőd járna.

A görög választások után kialakult bizonytalan helyzet hatására máris emelkedni kezdett a magyar államadósság törlesztésére köthető biztosítások árazása (CDS), ami az EB bejelentése után jelentősen csökkent. "Ha meglenne az IMF-hitelkeret, a legnagyobb veszélyt nem a közvetlen hatások - a forintárfolyam időleges elszállása, az állampapírhozamok emelkedése - jelentenék, hanem az, ha a befektetők nem hinnék el, hogy más euróövezeti tagországokkal nem fordulhat elő az, ami Görögországgal. Ha például Spanyolországban betétkivonási roham indulna, akkor egész Európa pénzügyi rendszere összedőlhetne" - tette hozzá a szakember.

Az tehát, hogy a görög kilépés esélye növekedett, tagadhatatlan - Darvas Zsolt 50 százalékosra, a Citigroup egyik napokban kiadott elemzése már 75 százalékosra teszi ennek valószínűségét. A kölcsönös zsarolásra alkalmat adó helyzetben az az egyik nagy kérdés, hogy vajon az eurózónának vagy Görögországnak származna-e belőle nagyobb kára.

Pániklavina indulhatna el

Miután a kilépés egyet jelentene az adósságtörlesztés leállításával, az EKB, az IMF és az eurózóna országai által feltöltött közös mentőalap nem kevés pénzt bukna. A két hatalmas mentőcsomagból lehívott részletek és az adósság részleges átstrukturálása miatt ugyanis Görögország most már főként a nemzetközi intézményeknek tartozik - a márciusi rendezett csőd során a magánhitelezők befektetéseinek jelentős része már elúszott, a veszteségeket leírták.

Ez önmagában akár előnyként is felfogható, mert így a politikusoknak nem kell amiatt aggódniuk, hogy bedönti-e a görög csőd, mondjuk, a francia bankrendszert. Annak a kockázata viszont növekedne a kilépéssel, hogy a történtek hatására a befektetők bizalma esetleg komolyan megrendül a spanyol vagy az olasz adósságszolgálatban, pániklavinát indítva el. Nouriel Roubini, a 2008-as válság megjósolásáról ismert amerikai közgazdász szerdán azt mondta, szerinte Spanyolország 2012 végére "elveszíti hozzáférését a piacokhoz", azaz nem tud fenntartható hozamok mellett hitelt felvenni, és pár éven belül szintén kénytelen lesz elhagyni az eurózónát. A spanyol gazdaság mérete miatt ennek beláthatatlan következményei lennének.

Sokat veszíthetnének ugyanakkor a kilépésükkel a görögök is. Valószínűleg azzal szembesülnének, hogy az új valutájuk ugyan exportelőnyt jelent, de az életbe lépő vámok miatt az Európai Unió felé ez nehezen aknázható ki, eközben pedig összeomlik a bankszektor, még súlyosabb recesszióba süllyed a gazdaság, tovább nő a munkanélküliség, és a régi drachma idején tapasztalthoz hasonlóan magas infláció fenyeget. Még az idegenforgalom sem biztos, hogy profitálni tudna az olcsó drachmából, mivel az ország kaotikus állapota sok turistát elriaszthatna. Nem véletlen, hogy az euróövezet elhagyását azok a pártok sem akarják, amelyek elutasítják a válságkezelés jelenlegi módját.

A megszorításokat sem úsznák meg

Ráadásul alighanem így is szükség lenne még megszorításokra, máskülönben az ország hamarosan nem tudná fizetni a nyugdíjakat vagy a közalkalmazottak bérét. Kölcsönt ugyanis nyilván senkitől sem kapna, csak a saját bevételeiből gazdálkodhatna. A kemény megszorítások nyomán az elsődleges (adósságszolgálat nélküli) államháztartási egyenleg hiánya most már nem nagy, de a zuhanó gazdasági teljesítmény mellett könnyen lehet, hogy az IMF által előírt intézkedéseket idézően fájdalmas újabb spórolásra lenne szükség.

"Az eddig kormányzó nagykoalíción kívüli görög pártok a reformokat elutasítják, de közben maradni akarnak az euróövezetben, holott ez a két törekvés alapvetően nem konzisztens. A hitelért cserébe vállalt intézkedésekben csak kisebb változtatások képzelhetők el, muszáj karcsúsítani a görög államot a versenyképesség javítása érdekében" - mondta erről Darvas Zsolt.

Kérdés, hogy mi történne akkor, ha a görögök megtagadnák a törlesztést, de az euróról sem lennének hajlandóak lemondani. "Ez nem reális forgatókönyv. Ha az EKB elzárja a pénzcsapot, Görögországban szükségszerűen beindul a pánik: mindenki kiveszi a pénzét, és átteszi külföldi bankokba. Ettől rövid idő alatt készpénzhiány alakul ki, és egy ilyen totális káoszban az egész gazdaság megbénul. Ilyenkor muszáj bevezetni egy új pénzt" - magyarázta felvetésünkre a Bruegel Intézet kutatója.

"Nem jelentené az euró végét"

Eltérően ítélik meg a külföldi szakértők, hogy kinek mekkora a veszítenivalója. A Fitch hitelminősítő elnök-vezérigazgatója, Paul Taylor azt mondta, "a görög kilépés nem jelenti az euró végét". Jim O'Neill, a Goldman Sachs befektetési bank alapkezelőjének elnöke úgy vélekedett, az eurót még erősítheti is, ha a jövőben csak olyan országok lehetnek a klub tagjai, amelyek megfelelnek a szigorú feltételeknek. Ezzel szemben William Porter, a Credit Suisse londoni vezető stratégája azt nyilatkozta, az erős eurózóna-tagállamok számára nagyobb a tét, mint Görögország számára. A japán Nomura bank londoni stratégája, Lefteris Farmakis pedig kijelentette, hogy a piacok "nyilvánvalóan alábecsülik a kockázatokat".

Az másoknak is feltűnt, hogy az euró árfolyama egyelőre viszonylag jól tartja magát. Gyengül ugyan a dollárral szemben, de még mindig bőven az idén januári és különösen a 2010 nyári szintek felett jár. Az FxPro szerdai elemzésében azt írta, ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy az euró hosszú távú fennmaradásával kapcsolatos aggályok miatt a befektetőknek elég idejük volt már a pozíciók fedezéséhez szükséges lépésekre. Emellett Európának az idei évre végül sikerült összehoznia egy többnyire elfogadható intézkedéscsomagot az államadósság- és bankválság kezelésére.