Több adó lett Matolcsy legózásának a vége

Igaz, hogy átrendezte a kormány az adórendszert, és az is igaz, hogy ez sokban hasonlít arra, amit hatalomra kerülése előtt ígért. A sok kivétel viszont kétségessé teszi, hogy teljesült-e az eredeti cél. Csupán annyi biztos, hogy Matolcsy addig legózott az adókkal, amíg sikerült magasabb adóterhelést tenni a gazdaságra.

"A hároméves adóprogramban el kell érnünk, hogy a jövedelmekről a fogyasztásra helyeződjön a terhelés súlypontja" - mondta Matolcsy György 2010 májusában a Népszabadságnak adott interjúban. Szinte napra pontosan két évvel később Matolcsy a telefon-, sárgacsekk- és biztosítási adó bejelentésekor az új terhek mellett ismét azzal érvelt, hogy "a bevezetett adók mindegyike a fogyasztási-forgalmi területet terheli, kiszámítható, stabil és lehetővé teszi a jövedelmi adók csökkentését". Azt is mondta a jövőre nézve, hogy "adóemelés a jövedelmi típusú adóknál semmiképpen nem várható".

A kormány fő adópolitikai célja első ránézésre teljesült is, a fogyasztás valóban nagyobb adóterhelést kapott két év alatt, de közben a jövedelmet megcsapoló elvonások hatása nem egyértelmű, sőt a lakosság nagy része, és jó pár vállalat összességében adóemelést tapasztalhat. A bevezetett (ágazati különadók) vagy megemelt (bérre rakódó járulék), jövedelemhez kötődő elvonások ellentmondanak annak, hogy a kormány következetesen a fogyasztás felé terelte volna az adórendszert. A kormány által készített konvergenciaprogramok szerint ráadásul az adóterhelés összességében emelkedett, vagyis a két év adóátrendezései mindent összevetve adóemelést adnak ki. 2010-ben az állami adóelvonás a GDP 37,3 százalékát tette ki, az idei program szerint idén 38,2 százalékra nő a terhelés.

Áfa, jövedéki adó

A fogyasztásra kivetett plusz terhek közül a legjelentősebb az, amelyik szinte mindent megdrágított: az általános forgalmi adó. Január elsejétől 25-ről 27 százalékra emelkedett a felső áfakulcs a 2012-es, "országvédelmi költségvetés" hiánycéljának tartása érdekében.

Egyes termékcsoportokat külön adóteher is sújt az áfa mellett, ilyen a dohány, az alkohol vagy az üzemanyag - ezeket is emelte a kormány. A dohány jövedéki adójának emelése amellett, hogy a kormány költségvetési hiánycélját is segíti, uniós kötelezettség is. A 2009-es uniós megállapodás szerint a kelet-európai tagállamoknak közelíteniük kell a dohány adóját a nyugati szinthez. Ez alapján 2018-ban legalább 800 forintba kerül majd egy doboz cigaretta.

A kormány ezt a közelítést gyorsította fel a jövedéki adó emelésével, de a bejelentésekor nyilvánvalóan a költségvetési hiány befoltozása volt a fő szempont, nem a fogyasztási adók felé való elmozdulás vagy az uniós kötelezettség. A 2011 szeptemberében bejelentett emeléstől az év utolsó két hónapjára 10 milliárd többletbevételt várt Matolcsy György.

Terjeszkedő chipsadó

Konkrét termékekre tett új terhet a kormány a népegészségügyi termékadóval. 2011-ben öt kategóriában (előre csomagolt cukrozott készítmény, energiaital, sós snack, üdítőital, ételízesítő) adóztatta meg az egészségtelennek tartott élelmiszereket a kormány, amely ebből a bevételből az egészségügyi dolgozók bérét kívánta emelni. 2012-ben további termékkörre vetették ki (cukrozott kakaópor, gyümölcsíz, ízesített sör és alkoholos frissítő, szörpök és sűrítmények) az adót, a mértékét pedig jelentősen emelték.

A fogyasztási adóemelések harmadik köre következett idén májusban, amikor a kormány bejelentette a telefonálásra és a banki átutalásokra kivetett, illetve a baleseti adót. A három adó szolgáltatások fogyasztásához kötődik, de úgy, hogy a kormány szándéka szerint a szolgáltatók fizetik meg azt, nem a tényleges fogyasztók. Ugyanakkor a kormány a versenyben bízik akkor, amikor azt állítja, a szolgáltatók nem fogják átterhelni az adót az ügyfeleikre.

Az adók kétségtelenül nagyobb mértékben sújtják a fogyasztást 2012-ben, mint 2010-ben, a következetességének viszont ellentmond, hogy egyes ügyekben kivételt tett a kormányzat. A hatalomra kerülése után 50 literig megszabadította a kormány a pálinkafőzést a jövedéki adó fizetése alól, vagyis éppen ellentétes irányba lépett, mint az adótípus emelésekor. Csökkentette az autók regisztrációs adóját is, ami szintén forgalomhoz kapcsolódó adónem.

Egykulcsos hatások

Jóval ellentmondásosabb a lakossági vagy vállalati jövedelmeket terhelő adók megítélése. Felismerhető a kormány szándéka, hogy csökkentse ezt a típusú elvonást, ugyanakkor az elmúlt két évben több olyan intézkedést hozott, amely szöges ellentéte ennek a célnak.

A kormány büszkeségének tartja az egykulcsos adózás bevezetését, amelyet 2013-ig akart bevezetni lépcsőzetesen, tavaly azonban úgy döntött, hogy a félszuperbruttó részleges, átlagbér feletti megtartásán kívül már 2012-ben megvalósítja. Ez azt jelentette, hogy a magas bért terhelő felső adókulcs megszűnt, mindenkire a 16 százalékos, egységes kulcs vonatkozik. A kormány idén kivezette az adójóváírást és 202 ezer forint alatt az adóalap felszorzását, a szuperbruttósítást. A gyerekek után pedig adóalap-kedvezményt vezetett be.

Mindezek hatása az lett, hogy a magas jövedelemmel rendelkezők és a gyereket nevelők jól jártak, a gyermektelen, alacsony keresetűek viszont több ezer forinttal rosszabbul. Ennek ellentételezésére a bérek emelésére szorította a cégeket a kormány, de sokak számára ez fabatkát sem ért, miközben a vállalkozások egy része azzal járt jobban, ha megválik néhány dolgozójától, hogy fizethesse a többiek béremelését.

Különadók

A jövedelmeket terhelő adóteher csökkentését jelenti a társasági adó 10 százalékra csökkentése 500 millió forintos árbevétel alatti cégek számára. Az eredeti terv szerint 2013-tól a felső, 19 százalékos kulcs teljesen eltűnt volna, a kormánynak azonban a költségvetési hiánycél tartása miatt visszakoznia kellett.

A társasági adó kulcsának csökkentése viszont aligha boldogítja azokat az ágazatokat, amelyeket a kormány válságadókkal sújtott. A bankok, energiacégek, kereskedőláncok, telekommunikációs szolgáltatók több százmilliárdos terhet fizettek be 2010-től. Ezeket a különadókat alakítja át részben a kormány úgy, hogy azokat ne a cégek jövedelme, hanem a forgalmuk után kelljen fizetni. Kivétel maradt az energiacégek különadója, ők a 11 százalékos különadóval lényegében 30 százalékos társasági adót fizetnek.

A jövedelmi típusú adók közé tartoznak a munkára rakódó járulékok, amelyeket a kormány kétszer is emelt, egyszer fél, idén januártól egy százalékponttal. Az egyéni vállalkozók közben az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsának emelését tapasztalták, ami szintén a jövedelmi típusú adók emelését jelenti, ami ellentétes a kormány hangoztatott adópolitikájával.

Összességében az adóátrendeződés mérlege az, hogy miközben a jövedelmi típusú adók terhelése nagyjából egy szinten maradt, a fogyasztási adóké viszont egy-két kivétellel látványosan emelkedett. A tartós, új adók többsége valóban a fogyasztást terhelik.