Orbán külföldön próbálkozik a nagybankok megdolgozásával

Összefognának a visegrádi négyek, hogy az Európai Unión keresztül bírják rá a náluk meglévő külföldi bankokat, hogy több pénzt hagyjanak az országaikban. Az Orbán Viktor által bejelentett terv célja, hogy nőjön a hitelezés, és fejlődjenek a helyi vállalkozások. Mindez a bankoknak sem lenne ellenére, ha cserébe az unió lazítana a szabályain.

Közös, a közép-európai országok növekedését elősegítő javaslatcsomagon dolgoznak a visegrádi országok - ezt Orbán Viktor jelentette be a brüsszeli uniós csúcstalálkozó után. Az informális egyeztetést kifejezetten az Unió növekedésének serkentésére hívták össze, miután az utóbbi hetekben - az új francia elnök, Francois Hollande nyomására - ez a kérdés minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott az uniós fórumokon.

A magyar kormányfő tájékoztatása szerint Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország várhatóan a június végén tartandó, félévzáró EU-csúcsértekezleten ismerteti majd a csomag közösen képviselt pontos elemeit. A formálódó javaslatcsomag egyes pontjait egyelőre csak címszavakban villantotta fel Orbán, így egyelőre annyit lehet tudni, hogy a javaslatok érintik majd a bankrendszert, az adórendszert és a kohéziós alapok felhasználását is.

Ne vonják ki a pénzt a bankok!

Az egyik legfontosabb javaslat azt célozza, hogy az unió segítsen megállítani a bankrendszerből történő tőkekiáramlást, pontosabban "a Közép-Európából történő, az anyabankok irányában zajló tőkekivonást". Ezt a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi stabilitási jelentése kiemelt kockázatként mutatta be, mondván, Magyarországon a pénz kiáramlásának a mértéke régiós összehasonlításban is magas és ráadásul egyre gyorsul is, ez is az egyik oka annak, hogy a bankok gyakorlatilag nem hiteleznek.

A forráskivonás ezermilliárd forintokban mérhető a jegybank adatai szerint: 2010-ben 1700, tavaly további 1800 milliárd forint volt, ez több mint 12 milliárd eurót jelent két év leforgása alatt. Ha ezt a pénzt nem vonták volna ki a bankrendszerből, akkor az mind a gazdasági növekedést is serkentő hitelezést szolgálhatta volna, és talán nem kellene az idén a recessziótól tartani.

A probléma nem csak Magyarországon jelentkezik - bár az MNB szerint nálunk nagyobb a baj, mint a térségben máshol -, a visegrádi országok közül Lengyelországot és Csehországot is érinti. Tavaly június óta összegszerűen a lengyel bankrendszerből vonták ki az anyabankok a legtöbb forrást (6 milliárd eurót), de az arányokat tekintve (a mérlegfőösszeghez viszonyítva) Magyarország a csúcstartó.

A helyzet abból a szempontból is hasonló, hogy a visegrádi országokban lényegében ugyanazok a nagybankok vannak mindenhol jelen. Az Erste, a Raiffeisen, a KBC, az UniCredit, a Commerzbank, az ING és az Intesa Sanpaolo szinte minden országban erős pozíciót foglal el, jellemzően ezek a csoportok vannak a visegrádi négyek öt legnagyobb bankja között.

Szimpatikus, üdvözlendő

Az Orbán Viktor által beharangozott közös javaslat "ésszerű és szimpatikus" Simonyi Tamás, a KPMG kelet-európai régiójáért felelős igazgatója szerint, csak kérdéses a megvalósíthatósága. "Az európai bankokkal szemben megemelkedtek a tőkekövetelmények, és mivel nagyon drágán vagy egyáltalán nem jutnak friss tőkéhez a piacról, kénytelenek az eszközállományukat csökkenteni. Ennek a kockázatosabb része a kelet-európai, ezért innen szívják ki a likviditást" - fogalmazott.

A csomag eddig bejelentett elemei:

Az MTI tudósítása szerint Orbán Viktor az alábbi elemeket villantotta fel a formálódó visegrádi növekedési javaslatcsomagból:
- a visegrádi országok férhessenek hozzá az Európai Központi Bank devizacsere-ügyletekre vonatkozó tevékenységéhez
- állítsák meg a bankok Közép-Európából történő, anyabankok irányában zajló tőkekivonását
- az unióban tegyék rugalmasabbá a fordított áfa-beszedési rendszert
- erősítsék meg azt a tételt, hogy a kohéziós alapot továbbra is eredeti rendeltetésének megfelelően kell használni

A kormányfő által felvázolt többi javaslatot az [origo] által megkérdezett szakértők a részletek ismerete nélkül egyelőre nem tudták értelmezni, de Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense megjegyezte, hogy minden olyan javaslat, amely a közép-európai térség problémáit együttesen kezeli és régiós együttműködésen alapul, üdvözlendő.

Más, mint Gyurcsány partizánakciója

"A régió országainak muszáj együttműködnie, nem szabad egymással szemben versenyeznünk" - fogalmazott Pogátsa, aki szerint az unió számára is lényegesen jobban hangzik és könnyebben méltányolandó egy közös törekvés, mint egy partizánakció.

2009 tavaszán például Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnöknek volt egy nagyon rosszul elsült egyéni próbálkozása, amikor is az "Európai Stabilizációs és Integrációs Program" keretében 180 milliárd eurót akart kérni az uniótól Kelet-Európa gazdaságainak, bankjainak és cégeinek megsegítésére. Gyurcsány olyasmire gondolt, hogy az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank 35-45 milliárd eurót pumpálhatna a helyi bankokba, a Világbank további 90 milliárd eurót juttathatna az exportőröknek és a kis- és középvállalatoknak, a vállalatok és háztartások hiteleit pedig át kellene ütemezni.

Az akkori kormányfő azzal érvelt, hogy "itt és most azonos helyzetben vagyunk, mint amikor leomlott a berlini fal", de a rajtunk kívül még 11 országot érintő tervet senkivel nem egyeztette. Az Index.hu akkori információi szerint még saját kormányának tagjaival sem, nemhogy a környező országokkal, így aztán nem is lett belőle semmi. Az uniós döntéshozók látványosan lesöpörték az asztalról, pedig az unió soros elnöke akkor éppen Mirek Topolánek, cseh miniszterelnök volt.

Mi a fontosabb?

"Az első hírek szerint most teljesen másról van szó" - jegyezte meg ezzel kapcsolatban Pogátsa Zoltán, aki szerint az uniós politikusokat akkor felháboríthatta, hogy miután Magyarországot csődközeli helyzetbe sodorta, Gyurcsány szimplán körbekalapozta Európát. "Ha viszont az Orbán által felvetett mostani javaslatok technikai jellegűek, valóban regionális együttműködésen alapulnak, előnyösek a régió országainak és a növekedést szolgálják, akkor elképzelhető, hogy azokat az EU is méltányolni fogja" - tette hozzá.

Simonyi szerint a miniszterelnök által felvetett javaslat sikere azon múlik, hogy az uniós döntéshozók mit tartanak fontosabbnak: a szigorúbb tőkekövetelmények behajtását a bankokon vagy Kelet-Európa hitelezését, és ezen keresztül a régió gazdaságának a felpörgetését. A források kiáramlása valóban gátja a hitelezésnek és a növekedésnek, de mint a jegybank megjegyezte, ez ellen a magyar kormány maga is tudna tenni. Például azzal, ha hagyná, hogy nagyobb nyereséget érhessenek el az anyabankok, és versenyképesebb legyen a magyar bankrendszer.