Ha kukacos és magyar, drágábban is elmegy

A vásárlók és a termelők is szeretik a kormány által támogatott termelői piacokat, de még nem igazán elterjedtek, kevesen tudnak róluk. Egy új és egy régi budapesti termelői piacra járó vásárlók szerint azért jók, mert tudják, kitől mit vesznek. Esetenként még többet is hajlandóak fizetni ugyanazért az áruért, még az is, akinek minden fillér számít.

"Ha tehetem elkerülöm a boltláncokat, inkább piacra, termelői piacra járok, tudom kitől mit veszek. Na és persze magyart" - mondta egy zöldséget vásároló, negyven év körüli nő a néhány hete megnyitott termelői piacon, amelynek a Szent László utcai virágpiac ad helyet.

A kormány által preferált helyi, illetve termelői piacok legújabb budapesti tagját vasárnap délelőtt kerestük fel, amikor meglehetősen kevesen voltak mindkét oldalon. A nyitott részben 10-12 termelő árulta a portékáját, és a fedett területen sem voltak többen. A virágpiac kétemeletes raktárépülete mellett nagy parkolóban kialakított piacon kevés volt a vevő is. A piac tulajdonosa, Hajnal Gábor szerint azonban ez változni fog, szerinte őszre akár 100 kereskedő is lehet, mert egyre több az érdeklődő.

A Szent László utcai után várhatóan újabb termelői piacok nyílnak Budapesten. Legalábbis ezt mondta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a piac megnyitásakor május közepén. A piacokkal a kormány a magyar gazdák értékesítési problémáit akarja orvosolni, valamint hogy a városi vásárlók közvetlenül a termelőktől, feldolgozóktól vásárolhassák meg az élelmiszereket. Hozzátette, Budapest több pontján is hasonló termelői piacok megnyitását tervezik a jövőben. Erről beszélt egy másfél héttel ezelőtt tartott konferencián Feldman Zsolt, az agrártárca államtitkára, aki azt mondta, hogy a kormány kiemelt célja a termelők és gazdák összekapcsolása az emberekkel a kereskedelmi lépcsők kiiktatásával.

A kormány az elmúlt időszakban több lépéssel is próbálta segíteni a piacok térnyerését. Egyebek mellett egyszerűsítette a termelői piacok megnyitásának feltételeit, kivette a közbeszerzés hatálya alól a húst, a zöldségeket és a gyümölcsöket, így a kistermelők közvetlenül értékesíthetik termékeiket a közétkeztetésben.

Sokkal több kéne

A most megnyílt piacnál jóval kisebb méretű, de már két éve működő, Kőbányán a Liget téren lévő termelői piacon szombaton dél előtt jóval többen voltak, ám ott is csak 10-15 árus kínálta a portékáját. "Az a legjobb, ha kukacos, akkor nincs benne annyi vegyszer. Magasabb árat is adok érte, csak legyen magyar. Ilyet csak itt kapok" - mondta a termelői piacokat kedvelő fent idézett nő. Egy negyvenes férfi azonban hiányolta a választékot, azt mondta, kevés az eladó, így nem tud válogatni, pedig szeret. "Jártam a máriaremetei, a nagymarosi, a kőbányai termelői piacon, de azért ezek a piacok még messze nem veszik fel a versenyt a kereskedelmi láncokkal. Se kínálatban, sem feltétlenül árban, bármit is mond a kormány. Egy-egy termelőtől azonban tényleg remek termékeket lehet vásárolni. Sokkal több ilyen kell" - tette hozzá.

Egy szintén az ötvenes éveiben járó nő a Szent László utcai piacot egyelőre kezdetlegesnek látja, de bízik benne, hogy egyre többen lesznek, és akkor itt szerezhet be mindent. "Voltam már több termelői piacon, szeretem, de azért sokszor nem olcsóbbak, mint a sima piac. A Tescóban is találok magyar paradicsomot. Márpedig nekem az ár a legfontosabb, gyerekeket etetek" - fogalmazott. Igaz azt is hozzátette, hogy talált már olyan lekvárt termelői piacon, amely alig drágább, mint a bolti, de sokkal jobb.

Mit gondolnak a magyar gazdák?

Az Agrárkutató Intézet helyi piacokról szóló elemzése szerint a magyar termelők nyitottak a piaci értékesítésre, de azért akadnak gondok. A kutatásban megkérdezett termelők, akik árulnak piacon, a leginkább a bevételnövelés és a kereskedőkkel szembeni kiszolgáltatottság csökkentése miatt vágtak bele a piacozásba. Legkevésbé fontos szempont számukra az enyhébb élelmiszer-biztonsági követelmények, valamint a támogatások kihasználása volt.

Azok a termelők, akik nem árulnak piacon, ezt egyrészt azzal indokolták, hogy nincs kapacitásuk. Másfelől szerintük a piacozással kis mennyiséget lehet csak eladni, ez pedig arra utal, hogy nincs megfelelő kereslet a piacokon. A piacot elkerülő gazdák indokai között a legkevésbé fontos szempont volt, hogy nincs elég termékfeleslegük hozzá.

A Liget téri piacon vásároló, ötvenes éveiben járó férfi rendszeres látogatója a piacnak. "A húsos miatt jövök" - felelte kérdésünkre. A kilónként 1900 forintért kínált tarját vagy az 1400 forintos lecsókolbászt sem drágállta. "Képben vagyok az élelmiszerárakkal is, mert egy nagyvállalatnál vagyok árubeszerző. Van, ami drágább, de sokkal finomabb, és tényleg hús van. Nem véletlenül írja ki a hentes, hogy szójamentes. Húsvétkor pedig itt volt a legjobb sonka, ráadásul kedvező áron. Nekem elhiheti" - fűzte hozzá.

A másik oldal

A gyér vásárlói érdeklődés miatt a kereskedők láthatóan nem voltak túlzottan elfoglaltak. Molnár Katica, a tojástermeléssel foglalkozó, több évtizedes múlttal rendelkező családi vállalkozás, a Molnár Tanya tulajdonosa szerint a termelői piacokra járó vásárlók száma növekszik, sokan kedvelik, és egyre több a törzsvásárló is. Szerinte többre van szükség, mert közvetlenebb és rugalmasabb, mint a bolti kereskedés.

Tóth Kálmán kosdi lekvártermelő a többi eladóhoz hasonlóan azt mondta, a legnagyobb probléma az, hogy nincs az embereknek pénzük. A Fény utcai piacon is évek óta árusító termelő szerint 3-4 évvel ezelőtt kétszer-háromszor akkora forgalmat lehetett összehozni, mint ma. "Mindegy, hogy termelői vagy hagyományos piac, ha nincs pénzük, akkor nincs pénzük" - mutatott rá a lekvártermelő. A mellette biomézeskalácsot áruló, idős néni szerint nem mindenütt rossz a helyzet. "Kétségtelen, hogy sok embernek nincs pénze, de menjen csak ki a budai XII. kerületi biopiacra. Többen nagy bevásárlótáskával jönnek, és pakolják be az árut."

A Szent László utcában egy zöldségárus arra panaszkodott, hogy a boltok a nyitva tartásukkal kinyírják a piacokat, azzal nehéz versenyezni, hogy oda bármikor be lehet menni. "Nekik beszállítani, na azt azért nem. Fele árat adnák érte, nem azért gürizek. Inkább itt gyűjtögetem a törzsvevőimet, akikből egyre több van" - fogalmazott. Szerinte mindenképpen jó törekvés, hogy a kormány próbál lépéseket tenni a termelői piacok fejlesztése érdekében. "De nem tudnak róla az emberek, szájhagyomány útján pedig csak lassan fog elterjedni" - fűzte hozzá.