Kemény meccsre készülhetnek a polgármesterek, akik közül sokan parlamenti képviselők is, amint szembesülnek két hét múlva a jövő évi költségvetés tervezetével - ez sejthető a 2013-as büdzsé váza alapján, amelyet az [origo] megismert.
A kormány első olvasatban elfogadta a 2013-as költségvetési törvény tervezetét, és a jövő heti ülésén fogja véglegesíteni, hogy jövő pénteken benyújthassa a parlamentnek. Az állam jövő évi gazdálkodási kereteit tartalmazó terv java részt a Széll Kálmán-terv 2.0-ban jelzett intézkedéseket ülteti át jogszabályba, amelyek közül sok már ismert, de van néhány eddig ki nem bontott lépés is.
A kormány belenyúl az önkormányzatok kasszájába
A Széll-terv már előrevetítette, hogy az önkormányzatoknál forrásátrendezés lesz. Ennek oka, hogy az állam oktatási és egészségügyi intézményeket, feladatokat vesz át jövőre a helyhatóságoktól. Ennek mikéntje eddig nem volt tudott. A jövő évi költségvetés váza azonban már azt tartalmazza, hogy az önkormányzatoktól az eddig otthagyott illetékbevételt elvonja a központ. Ezzel 12 milliárd forintot csatornáz magához az állam jövőre.
Tavaly 40 milliárd forint illetékbevétel gazdagította a helyhatóságokat, de idén már csak 12 milliárd forint jut nekik, mert az állam megyei önkormányzati intézményeket vett át, velük együtt pedig a megyei önkormányzatokat megillető illetékbevétel állami bevétellé vált. Így az önkormányzatoknál egyetlen forint sem marad az illetékekből.
A gépjárműadóból is jussot kér az állam. Ez eddig teljes mértékben az önkormányzatokat gazdagította, és az idén 75 milliárd forintot jelent. Ennek a 60 százaléka azonban jövőre már a központi költségvetésbe folyik be, vagyis közel 45 milliárd forintot nyer a szabályváltozáson az állam.
A kormány ezek mellett az iskolai normatívákat is csökkenteni akarja. Ez azért érinti az önkormányzatokat, mert az iskolák félig önkormányzatiak, félig államiak lesznek: központilag intézik a taneszközök beszerzését, az állam lesz a pedagógusok és segítőik foglalkoztatója, de az intézmények működtetése, üzemeltetése, valamint a gyerekétkeztetés marad az önkormányzatok feladata.
Az [origo] által megismert dokumentumban nincs nyoma annak, hogy a helyi iparűzési adóból is részesedést kérne a kormány, de a kormányzati munkára rálátó egyik forrásunk elmondása szerint a kabinet nem tett le a Széll-terv 2.0-ban jelzett szándékáról. A konvergenciaprogramban azt írta a kormány, hogy az évi 500 milliárd forintos bevételt jelentő iparűzésiadó-bevétel egy részét újraosztaná a települések között (így a gazdagabbak rosszabbul járnának, a szegényebb települések pedig az átcsoportosítás haszonélvezői lennének). Úgy tudjuk, arról is gondolkoznak, hogy ne csak átcsoportosítás legyen az önkormányzatok között, hanem a pénz egy részét az állam magához csurgassa. A nagyszabású önkormányzati forrásmegmozgatással és a villámköltségvetéssel Orbán sarokba szoríthatja saját frakciójának polgármestereit is.
A gyógyszergyártóknak is mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk
Az egészségügyben is tovább akarják húzni a nadrágszíjat. A gyógyszerkasszából már kivett az állam százmilliárd forintot: tavaly 376 milliárd forintot költöttek gyógyszertámogatásra, az idén 277 milliárdos céllal indult az év, de további tízmilliárdos lefaragásra adott utasítást a kormány egy májusi határozatával. Jövőre további közel negyvenmilliárdos kiadáscsökkentést akar végrehajtani a kormány. Ennek lényegi technikája az lenne, hogy ha a gyógyszerkassza átlépné az ismereteink szerint 230 milliárdos limitet, akkor a gyógyszergyártókkal a teljes túlköltést megtéríttetnék. Most csak részlegesen kell a túlköltést állniuk a gyártóknak.
A minisztériumokon is spórolnak. A kormány a költségvetési szigort érvényesíteni akarja: tízmilliárdokkal kevesebb pénzből kell kijönniük a tárcáknak és az állami intézményeknek az idei keretösszegeikhez képest. Ezzel a kormány hatalmi szóval lesöpörte az asztalról az ezermilliárd forintot is megközelítő minisztériumi pluszigények zömét azért, hogy tartani lehessen az EU felé vállalt, a GDP-ben mérve 2,2 százalékos hiánycélt.
Jön a tiszta egykulcsos szja
Az adóbevételi oldalon az látszik, hogy újabb áfaemelést nem tervez a kormány, de a tervezet még tartalmazza az evát. Ez annak fényében meglepő lehet, hogy épp hétfőn az adókért felelős helyettes államtitkár - nem először - nyilatkozta, hogy az evát felváltó új adót vezethetnek be. A költségvetési tervezetben szereplő, az idei bő 200 milliárd forinttal megegyező összeggel szereplő eva feltüntetésének az lehet az oka, hogy még nincs kormánydöntés az új adóról, ennek hiányában pedig a meglevő szabály alapján kell összeállítani a büdzsét.
A sárgacsekk-adóból valamivel több mint 130 milliárdot remél a kormány, de - mint megírtuk - ennél sok tízmilliárd forinttal több folyhat be. A kormány eddig azt kommunikálta, hogy a bankadót jövőre lefelezi. A mostani bankadóból 120 milliárd forint esik a bankokra, bő 60 milliárd pedig a biztosítókra, befektetési alapkezelőkre, más pénzügyi vállalkozásokra. A biztosítókat az új adó, a biztosítási adó fogja terhelni, a bankoknak pedig a költségvetési terv alapján 70 milliárd forintnyi banki különadót kellene utalniuk az államkasszába.
A költségvetési tervből az látszik, hogy a kabinet kitart azon ígérete mellett, hogy jövőre valóban egykulcsos lesz az egykulcsos személyi jövedelemadó. Most ha valaki többet keres havi bruttó 202 ezer forintnál, akkor a 202 ezer feletti jövedelemrészt fel kell szorozni 1,27-tel, és azt kell leadózni 16 százalékkal. Így most valójában két adóteher van az szja-rendszerben. A kormány tavaly azt mondta, hogy ezt az 1,27-es szorzót megszünteti 2013-ban, a költségvetési törvény tervezete ezt tükrözi.