Összecsapnak a bankok és a kormány a sárgacsekk-adón

A bankok összefogtak, és számolják, hogy mit kellene mentesíteni, vagy hol kellene könnyítést adni bizonyos tranzakcióknak, hogy ne üldözze külföldre őket a sárgacsekk-adó. A kormányzaton belül is két irányvonal van, Varga Mihály IMF-tárgyalásokért felelős miniszter az engedmények híve, míg Naszvadi György költségvetési államtitkár a bevételek maximalizálásában érdekelt. Lehet felső korlát bizonyos pénzmozgatásokra, ha lesz ilyen, tranzakciónként legfeljebb 30 ezer forint vagy annál kisebb lehet az adó.

Ezerrel dolgoznak a bankok a kormány megdolgozásán a sárgacsekk-adó ügyében - tudta meg az [origo] a bankok közötti egyeztetésre rálátó forrásoktól.

Hivatalosan a bankszövetség tárgyal a kormánnyal a pénzügyi tranzakciós illetékről, amelynek a mostani formája és a belőle szedendő 283 milliárd forint miatt meglehetősen neheztel a bankszövetség. Ráadásul a jövő évi költségvetés tervezetéből az is kiderül, hogy ezen felül lenne még egy 72 milliárd forintos bankadó is. Az [origo] azonban úgy értesült, hogy valójában az OTP Bank fogja össze a lobbit, modellszámítások készülnek arra, hogy különböző paraméterek mellett milyen hatása lenne a sárgacsekk-adónak a pénzmozgásokra és a költségvetésre.

Két irányvonal a kormányzaton belül

Forrásaink szerint a kormányzat nem egységes abban, hogy kivegyenek-e egyes tranzakciókat az adó alól, illetve szabjanak-e felső korlátot az adóra. Egy, a kormányzaton belüli erőviszonyokat ismerő forrásunk szerint a Naszvadi György államtitkár vezette, a bevételek maximalizálását szem előtt tartó költségvetési irányvonal nem kivételezne semmivel, míg az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter, Varga Mihály összgazdasági szempontokkal érvelve engedményeket tenne.

Mint beszámoltunk róla, a sárgacsekk-adó a mostani, felső határ nélküli formájában ahhoz vezetne, hogy a nagyobb vállalatcsoportok külföldre vinnék a csoporton belüli pénzátutalásokat és pénzkezelést. A sok cégből álló vállalatcsoportokban naponta akár többször is történik jóváírás és terhelés a csoport tagjainak bankszámláján (minden egyes vállalatnak külön bankszámlája, illetve alszámlája van), sokszor technikai okból mozog pénz a csoporttagok között. Ha felső korlát nélkül megadóztatnák ezeket a tranzakciókat, akkor bőven megérné egy külföldi országban nyitni számlát és alszámlákat, és azokon intézni a pénzmozgásokat.

Varga ennek a veszélyéről beszélt az Echo Tv-ben is. Mint a miniszter rámutatott, ennek kedvezhet az is - amit a kormány eddig még nem vett figyelembe -, hogy július elsejétől életbe lép az úgynevezett SEPA (Single Euro Payments Area) rendszer. Az európai gazdaságokban ezután bármelyik bank vezethet külföldön - akár Németországban vagy épp Ausztriában - forintszámlákat, és működtethet forintelszámolást. Varga szerint nem volna szerencsés, hogy a cégek tömegesen az országhatáron túlra vigyék a pénzforgalmunkat, ezért erre a problémára a kormányzatnak meg kell találnia azokat az eszközöket, amelyekkel Magyarországon belül tartható a pénzmozgás.

A banki műveletek egyik sajátos formája, az úgynevezett devizaswap, más néven devizacsere-ügylet is áldozatul eshetne a sárgacsekk-adónak, szélsőséges esetben banki munkahelyek százai szűnhetnének meg. (Erről keretes írásunkban olvashatnak bővebben.)

Ha a bankok egynapos (overnight) betételhelyezéseire is kivetnék a 0,1 százalékos adót, akkor az azt jelentené, hogy éves szinten durván 26 százalékos adó terhelné ezeket a pénzmozgatásokat, hiszen az évben körülbelül 260 munkanap van, ennyiszer kellene megfizetni a 0,1 százalékos terhet. A kereskedelmi bankok szabadon rendelkezésre álló pénzüket esténként a Magyar Nemzeti Banknál helyezik el, és ez után kamatot kapnak. Ha valóban ezt is adó sújtaná, nem túlzás azt mondani, hogy az a bankszektornak már elviselhetetlen lenne.

De mi az a devizaswap?

A devizaswap leegyszerűsítve azt jelenti, hogy például egy magyar bank, amelynek jellemzően forintban vannak a betétei, de szüksége van euróra, megállapodik egy külföldi bankkal, amelynek eurós forrásai vannak, de szeretne a magasabb kamat miatt forintban befektetni, hogy a pénzük egy részét elcseréljék egymás között. Előre meghatározzák, hogy egy későbbi időpontban visszacserélik a pénzt, miközben a külföldi bank forint-, a devizát kérő magyar bank pedig eurókamatot fizet a másiknak.

Leegyszerűsítve úgy kell ezt elképzelni, hogy a magyar bank a devizáért óvadékként forintot ad, amelyet később visszakap. A swappiac hatalmas, és nagyon gyorsan változik. A korlátozás nélküli sárgacsekk-adó nagyon megdrágítaná ezeknek az ügyleteknek a magyarországi lebonyolítását, ezeket is könnyű szerrel külföldre vihetik a bankok, ez pedig feleslegessé teheti itteni banki alkalmazottak munkáját.

Adómentességen, felső korláton törik a fejüket

Ezeknek a tranzakcióknak az itthon tartásában, megóvásában akár az adómentesség, akár egy adókorlát felállítása segíthetne. A kormányzati munkára rálátó forrásaink állítják, hogy a kormányzaton belül is számolják, hogy mekkora korláttal mekkora bevétel jönne be. Ha Varga javára dőlne el a kormányzaton belüli meccs, amit forrásaink valószínűnek tartanak, akkor a felső korlát tranzakciónként 30 ezer forint vagy annál kisebb lenne. Ez a 30 ezer forint szerepelt az április végén elkészített Széll Kálmán-terv 2.0-ban is.

Információink szerint felmerült az az elképzelés is a kormányzaton belül, hogy a banki overnight-ügyletekre az adóalap a megmozgatott összeg egyötöde-egytizede lenne, erre vetnék ki a 0,1 százalékos tranzakciós illetéket. Ez ugyanazt jelenti, mintha az elhelyezett összeg után naponta 0,01-0,02 százalékos, éves szinten durván 2,5-5 százalékos illetéket szedne be az állam, ami már kezelhető nagyságú költséget jelentene a bankoknak.

A törvényt hamarosan elfogadják

A kormányban az alapvető elvárás információnk szerint, hogy a Széll-tervben megjelölt 130 milliárd forint jöjjön be a sárgacsekk-adóból. Így elvileg van mozgástere a kormánynak, hiszen ez kevesebb, mint a fele a költségvetésben szereplő 283 milliárd forintnak (ugyanakkor a kormány múlt csütörtökig erről a 130 milliárd forintos igényéről beszélt), de az ügy kimenetelét az egész költségvetési alkudozás befolyásolja. Ha valamelyik területre kell még plusz forrást fordítani jövőre - az egészségügy már kétszer is bejelentkezett -, akkor az a bankoknak és a terhet vélhetően részben vagy egészben viselő banki lakossági és vállalati ügyfeleknek rosszat fog jelenteni.

A sárgacsekk-adóról szóló törvényt július közepéig a parlament elfogadná a kormány tervei szerint. Azonban még az után is nyílhat mód a változtatásra, mert 2013 elején lépne életbe az adó.