Így telt az IMF-dráma 222 napja

Tavaly ősszel még arról beszélt a kormány, hogy nem kell az IMF segítsége, a tél kezdete óta viszont fordult a kocka. A magyar politikusok először még januári tárgyalásokról beszéltek, aztán eljutottunk az augusztusi kezdési jóslatokig is.

Szinte biztosra vehető, hogy hét hónapja, 222 napja húzódó politikai szappanopera ér véget hamarosan, és elkezdődhetnek a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal, miután az IMF vezetője levélben adta meg a zöld utat az egyeztetéseknek. De már rég tárgyalnunk kéne, sőt, az egyeztetéseknek is vége kellene hogy legyen, ha a kormányzati tisztségviselők jóslatai bejöttek volna. Ezeket gyűjtöttük csokorba.

Nem kell az IMF

- Varga Mihály, az IMF-tárgyalásokért egy hónapja kinevezett tárca nélküli miniszter 2011 szeptemberében, akkor még a Miniszterelnökséget vezető államtitkárként azt mondta, hogy a kormány kitart a 2010 nyarán meghozott döntése mellett, és "nagyobb visszaesés esetén sem" fordul a Nemzetközi Valutaalaphoz forrásokért.

- Októberben Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke jelentette ki, hogy "nincs realitása egy újabb hitelmegállapodásnak az IMF-fel".

Aztán mégis

- Ennek ellenére november 17-én a Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette, hogy tárgyalásokat kezd az IMF-fel és az Európai Unióval egy "új típusú együttműködésről". A lépéssel a leminősítést akarta elkerülni a kormány, de az így sem maradt el, kisvártatva mindhárom nagy hitelminősítőnél befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriába került az ország.

- December közepén Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt nyilatkozta, hogy idén január 10-e körül kezdődhetnek a hivatalos tárgyalások az IMF-fel. Az előkészítő egyeztetések azonban megszakadtak az új jegybanktörvény módosításáról kialakult vita miatt. A kifogásolt törvényt a parlamenten áthajtotta a kormány, január 1-jén életbe is lépett. Az Európai Bizottság ebben, valamint a bírók nyugdíjazásának és az adatvédelmi biztos hivatala megszüntetésének ügyben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. (Az IMF nem folytat hiteltárgyalást uniós ország kormányával addig, amíg az Európai Bizottság ehhez nem járul hozzá, és ebben az esetben külön is jelezte, hogy addig nincs tárgyalás, amíg nincs megegyezés az EU-val.)

- A bizottság nem titkolta, hogy a jegybanki függetlenség kérdésének rendezését alapvető feltételnek tekinti a hiteltárgyalások megkezdéséhez. Január közepén Orbán egy német lapnak adott interjúban azt mondta, ha nem is az érvek, de a hatalom előtt meg fog hajolni.

- Egy hét múlva találkozott Barrosóval Brüsszelben, és a legtöbb kérdésben engedett, de maradtak még nyitott kérdések, holott a kormányfő arra számított, létrejöhet a végleges megállapodás.

- Varga Mihály ekkortájt még bízott abban, hogy márciusra összejöhet a megállapodás az EU/IMF-hitelről.

Török kártya, időhúzás

- A következő hónapokban Fellegi Tamás, a tárgyalásokért akkor felelős tárca nélküli miniszter időnként elutazott Washingtonba informális megbeszélést tartani, de ez az időszak alapvetően üzengetéssel telt - erősítve azt a piaci félelmet, hogy a kormány valójában a török úton jár, vagyis a megállapodás lebegtetésével próbál bizalmat szerezni a piacon. Lényegében hónapról hónapra tolták ki kormányzati tisztségviselők jóslataikban a tárgyalások elkezdésének időpontját.

- Fellegi többször hangoztatta, hogy Magyarország nem játssza ki a török kártyát, hanem minél előbb el szeretné kezdeni a hivatalos tárgyalásokat. Közben, január végén Giró-Szász András kormányszóvivő először még azt is kétségbe vonta, hogy vannak előfeltételek, aztán hol Orbán Viktor beszélt arról, hogy ő már "egy hónapja ott ül a tárgyalóasztalnál", csak az EU és az IMF nem jön, hol a szóvivője, Szijjártó Péter jelentette ki áprilisban, hogy a kormány bármely percben készen áll arra, hogy megkezdje a tárgyalásokat.

A híres kép Fellegi és az IMF-vezér januári találkozója után készült

- Az IMF képviselői viszont minden megszólalásukban, februárban és márciusban is azt hangsúlyozták, hogy a kormány térfelén pattog a labda, ők a gazdasági stabilitás irányába tett kézzelfogható lépésekre várnak a magyar kormánytól.

- Tavaszra már valóságos nyilatkozatháború bontakozott ki az EU-val: április derekán Oliver Bailly, az EB szóvivője nem volt hajlandó tételesen felsorolni a feltételeket, mire Fellegi sajtóirodája közleményben tudatta, ez megerősíti, hogy továbbra sem ismert, pontosan mit vár el az EU a hiteltárgyalások megindulásához. Fellegi a parlamentben személyesen is elutasította a "politikai feltételeket".

- Április harmadik harmadára kanyarodva optimistábbra váltott a kormányzati kommunikáció. Az NGM közölte, már csak egy lépés hiányzik a megegyezéshez, Cséfalvay Zoltán gazdaságstratégiáért felelős államtitkár pedig egyenesen arról beszélt, hogy megnyílt az út a formális tárgyalások előtt. Az akkori bizottsági sajtótájékoztatón Baillytől megkérdezte egy újságíró, mi változott az utóbbi hetekben, ami miatt sikerült áttörést elérni, és azt a választ kapta a szóvivőtől, hogy a kormány által nyújtott politikai garanciák elegendő alapot adnak a bizalomra.

Brüsszeli áttörés

- Április végén az Európai Bizottság zöld utat adott a tárgyalásoknak, ha a jegybanktörvényt megfelelő módon módosítja az Orbán-kormány, Brüsszel a kötelezettségszegési eljárásokat leválasztotta az egyeztetések feltételeiről.

Az áprilisi Orbán-Barroso-egyeztetés után könnyítette meg a tárgyalások elkezdését Brüsszel

- Fellegi Tamás akkor májusi startot, de csak őszi megállapodást lengetett be.

- Május közepén aztán a június 1-jén hivatalba lépő Varga Mihály vette át a szót, ő mihamarabbi tárgyalásban reménykedett, miközben a jegybanktörvény módosítását a parlamenthez benyújtották, de június elejére volt kitűzve a végszavazás.

- Az NGM államtitkára május végén is gyors kezdésben reménykedett, de őszi zárásról beszélt.

- A jegybanktörvény június eleji végszavazását az utolsó pillanatban lefújták, mert az akkori állapotban csak még távolabb vitt volna az IMF-EU-tárgyalásoktól. Matolcsy, aki az elfogadás mellett volt, óvott attól, hogy gyorsan haladjanak a megbeszélések.

Célegyenes

- Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az átdolgozott jegybanktörvény júliusi elfogadását és az az utáni tárgyaláskezdést valószínűsített.

- Varga Mihály június közepén azonban új időpontot dobott be, ő már az augusztust is lehetséges kezdésként említette. Rá néhány napra azonban újra júliusról beszélt a tárca nélküli miniszter.

- A múlt héten már arról beszélt, hogy a jegybanktörvény elfogadása után kezdődhetnek a tárgyalások. A jegybanktörvényt július 12-ig fogadná el a parlament.