IMF: Az MNB-törvény módosítása után jön a tárgyalás

A Nemzetközi Valutaalap igazgatója levelet küldött, amelyben leszögezte: üdvözli az MNB-törvény módosítására tett kormányzati javaslatot, amely teljes egészében kielégíti a várakozásaikat.

A jegybanktörvény módosításának parlamenti elfogadása után megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval - erről tájékoztatta az IMF vezetője, Christine Lagarde a magyar kormányt és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét.

A levélről beszámoló Varga Mihály tárca nélküli miniszter, IMF-főtárgyaló szerdán újságírók előtt kifejtette: Christine Lagarde levelében tudatta, hogy az IMF üdvözli az MNB-törvény módosítására tett kormányzati javaslatot, amely teljes egészében kielégíti a valutaalap várakozásait, és ha ezeket a változtatásokat a magyar parlament elfogadja, a tárgyalások megkezdődhetnek az IMF-fel és az EU-val.

Varga Mihály azt mondta, az Országgyűlés legkésőbb július 12-én fogadja el a jegybanktörvény-módosítást, és így másnaptól, "13-ától kezdve bármikor" megkezdődhetnek a tárgyalások.

Hónapokig tartó huzavona

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 222 napja, tavaly november jelentette be, hogy a korábbi, ezzel teljesen ellentétes kormányzati politika és kommunikáció ellenére az IMF-hez fordulnak egy készenléti hitelkeretért.

A kabinet ezek után hónapokig amolyan tessék-lássék alapon viselkedett, szóban megígérték, hogy átalakítják, az IMF-nek és a bizottságnak tetsző formára faragják a jegybanktörvényt. A tárgyalások megkezdésének nem csak ez, de több más uniós kritika is gátja volt (többek között a bírák nyugdíjazásának kérdése és az adatvédelmi biztos kinevezésének a kérdése). Az Európai Unió, az IMF és Magyarország között hónapokon át tartó üzengetés és tárgyalássorozat zajlott valós eredmény nélkül.

Az első áttörést az Európai Bizottság bejelentése hozta április végén. José Manuel Barroso, a bizottság elnöke azt mondta, hogy garanciákat kapott a magyar kormánytól (egy nappal korábban tárgyal Orbán Viktor miniszterelnökkel), hogy a jegybanktörvényt módosítani fogják, két másik ügyet pedig az Európai Bíróság elé vittek, és ezzel kivették a tárgyalások megkezdésének a feltételei közül.

Új jegybanktörvény

A tavasszal a parlament elé került jegybanki törvényjavaslat azonban nem felelt meg mindenben az unió elvárásainak. Az utolsó pillanatban, a június elejére kitűzött végszavazás napján végül levették a napirendről, mert az előtte levő munkanapon az EKB és az IMF is nyilvánvalóvá tette, hogy az kevés lesz a hiteltárgyalások elindulásához, a forint vészesen gyengült, sok hónap után újra 300 forint fölé ugrott az euró, az állampapírhozamok is jelentősen emelkedtek, vihar készülődött Magyarország felett.

A június eleji visszavonulót az után fújta a kormány, hogy a májusban a hivatalát elfoglaló Varga Mihály, az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter fellépett a tárgyalásokat késleltető törvényjavaslat elfogadása ellen.

Az új törvényjavaslat benyújtását öt levéllel kísérte a kormány, amit az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank vezetőinek, illetve az IMF-nek küldtek. Az EKB-nak Varga Mihállyal közösen Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke írt levelet, amelyben kifejtette, hogy véleménye szerint a nemzetközi szervezetek várakozásainak megfelel az új törvény. Ezek után várható volt, hogy az Európai Bizottság után az IMF is rábólint a tárgyalások megkezdésére.