Kelet- és Közép-Európa elkerülheti a világméretű tőkekivonást, ez alól egy kivétel van: Magyarország - írta elemzésében az Erste Group.
A tőkekivonás oka, hogy a nemzetközi bankok visszavágták a határon átnyúló hitelezési tevékenységüket, vagyis a leányvállalataiknak kevesebb tőkét juttatnak. Kelet-Európában mindenhol nagy arányban birtokolják a hitelpiacot a külföldi tulajdonú bankok, a tőkekivonás mégsem olyan jelentős, mint általában.
A régióban ugyanis az osztrák bankok kitettsége domináns, amelyek viszont Németországhoz kapcsolódnak inkább, mint az angolszász bankrendszerhez. Az Erste szerint inkább az Egyesült Királyságból és a perifériaországból érkező tőkére jellemző a kivonás. A kelet-európai országok viszonylag kicsi bankrendszere és alacsony adóssága miatt el tudták kerülni azt az ördögi kört, hogy az államadósságot a bankokkal vásároltassák meg, majd közpénzből a bankokat mentsék ki.
"Ebben a tekintetben Magyarország nem illik bele a kelet-közép-európai képbe" - írta az Erste elemzésében. A bank elemzői ezt a "gazdaságpolitika alacsony fokú kiszámíthatóságára" és a "nem ortodox intézkedésekre" (például a devizahitelek végtörlesztése) vezették vissza.
A bizonytalan magyar gazdasági klíma viszont kedvező befektetési lehetőségeket kínál, mivel Magyarországnak magas árak kell kínálnia, hogy vásárlókat találjon az állampapírjaira. "A legnagyobb befektetési lehetőséget a tízéves magyar államkötvényben látjuk, hiszen a hozama a várakozások szerint 100 bázisponttal, 7 százalékpont alá esik, amint beindul az IMF-program" - olvasható az elemzésben. (A hozamcsökkenés a kötvény értékét növeli, vagyis aki magas árfolyam mellett vesz állampapírt, és megvárja, hogy csökkenjen az hozamszint, drágábban adhatja el később a kötvényt.)