Bankhalálra készített terveket Brüsszel

Ha az állam azt látja, hogy egy bank bajba kerül, még időben változtatásokra kényszeríthetné a pénzügyi intézményt - erre épít az az új brüsszeli javaslat, amely a bankválságot kezelné.

Az esetleges későbbi bankválságok kezelésének szabályozása, azaz a bankunió megvalósítását elősegítő javaslatokat terjesztett elő az Európai Bizottság szerdán.

Az intézkedések José Manuel Barroso elnök megfogalmazása szerint lépést jelentenek a bankunió irányában, Michel Barnier biztos szerint pedig elejét veszik annak, hogy a nehéz helyzetbe került pénzintézetek megmentésének költségeit az adófizetők viseljék.

A javaslat arra épít, hogy a bankokat már azelőtt a jó irányba kell fordítani, mielőtt túl sok bajt halmoznának fel. Egy olyan tervet kellene kidolgozniuk, amelyben meghatározzák, mit tennének a pénzügyi helyzet romlása esetén. Az államnak pedig a bankok esetleges veszteségeinek elhárítására kell tervet készítenie. Ha az állam azt tapasztalná, hogy egy bankot a saját eszközeivel már nem lehetne egyenesbe hozni, felszólíthatnák a működése módosítására, még mielőtt bajba kerülne.

A bizottsági javaslat több más eszközt is felsorol. Az egyik szerint a bankok egymást is kisegíthetnék, ha bajba kerülnek. A csődbe kerülő bankokat pedig négy féle módon lehetne szanálni: a bank teljes vagy részleges eladásával, a jól fizető hitelek áttelepítésével, eszközelkülönítéssel, (a rossz hiteleket egy eszközkezelőre ruházzák át), vagy a magánbefektetők által végrehajtott feltőkésítéssel.

A belső piacért és a szolgáltatásokért felelős Barnier Brüsszelben sajtótájékoztatót is tartott a témáról, és ezen leszögezte: a bizottság elképzelései szerint az új szabályozás mind a 27 EU-tagországra vonatkozna.

A bizottság közleménye szerint 2008 októbere és 2011 októbere között az Európai Bizottság 4500 milliárd euró (az uniós GDP 37 százalékának megfelelő) állami támogatást hagyott jóvá pénzügyi intézmények javára. A testület hozzátette: ezen az áron "sikerült ugyan elkerülni a bankok tömeges csődjét és a gazdasági zavarokat, de az adófizetőkre hárult a romló államháztartási pozíciók terhe, és nem oldódott meg a bajba jutott nagy nemzetközi bankok kérdése sem".