"Ne is fejezze be a mondatot, senki sem kap kártyát egy ideje" - mondták egy adókártyája felől érdeklődő egyetemi PhD hallgatónak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a napokban. Mint az [origo]-nak elmesélte, két hónapja igényelt újat, azóta csak egy lepecsételt A4-es lapot kapott postán, igazolásként a kártya helyett. Pedig a kiállításáért kért 2200 forintos "igazgatási szolgáltatási díjat" is befizette.
A NAV-nál tavaly óta áll az adókártyák gyártása. Év végén azt mondták az [origo]-nak, hogy a szervezeti változások okán (amikor az APEH egyesült a VPOP-val) az új név és logó miatt új igazolványokat kell bevezetni, a régi papírokból pedig októberig gyártottak. Az [origo] egyik munkatársa ugyanakkor 2011. júliusában igényelt kártyát, de már akkor sem kapott. Tavaly év végén azt ígérte az adóhivatal, hogy az idei első félévben "új technológiával és alapanyaggal" megkezdődik a gyártás, de arra a mai napig nem került sor.
A régi anyagokból még gyárthatnának, ugyanis az NAV-ot az adókártyához szükséges kartonnal és fóliával ellátó cég, a Multipolaris Kereskedelmi és Gyártó Kft. (a mostani nevén MP Informatikai Kft.) telefonon azt a mondta: biztosan tudják, hogy a NAV-nál még van a gyártáshoz szükséges alapanyag. A kártyát magát pedig a NAV gyártotta le, vagyis "sütötte össze" a papírokat. A cég tájékoztatása szerint nekik körülbelül egy hónapja szóltak, hogy technológiaváltás miatt már nem kell több szállítmány. A kérdés kettejük között már csak az, hogy a megmaradt alapanyag megsemmisítéséről ki gondoskodjon.
Adókártyát tömeges méretben legutoljára 1996-ban készítettek, akkor a Drescher Kft. mintegy hétmillió kártya legyártására kapott megrendelést. Mint a cégtől megtudtuk, a kártyákat mintegy egy hónap alatt gyártották le, speciális gépsort állítottak munkába, ahol nagyon szigorú ellenőrzés mellett készültek az okmányok. A cég munkatársa szerint, ha a jövőben plasztikkártyák váltanák a mostani laminált adókártyát, akkor néhány, arra specializálódott cég jöhetne szóba a gyártásnál. Például a Pátria nyomda, a Pénzjegynyomda vagy az Állami Nyomda. Az Állami Nyomda gyártja most konzorciumban a személyi igazolványokat, a vezetői engedélyeket és a gépjármű törzskönyveket.
Van, hogy az igazolás is késik
Nem csak adókártya nincs, hanem a január 1-jén bevetetett rehabilitációs kártyához sem jutnak hozzá az arra jogosultak. Egy budapesti fodrászatban dolgozó nő azt mondta az [origo]-nak, hogy április másodikán igényelt rehabilitációs kártyát a NAV-nál, majd május közepén postán kapta meg az arról kiállított igazolást. Mint mondta, nem a kártya hiányzott neki, hanem az ahelyett kiadott igazolás késlekedése érintette érzékenyen. A kártya és az igazolás ugyanis visszamenőleg nem használható, a vele járó kedvezmények pedig csak attól a naptól vehetők igénybe, hogy kézhez kapja az ember.
A munkáltatónak azért éri meg rehabilitációs kártyával rendelkező személyeket foglalkoztatnia, mert a dolgozója után adókedvezményt vehet igénybe, a bruttó munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (ez 2012-ben 186 ezer forint) a 27 százalékát kitevő összegben.
A NAV tájékoztatása szerint a leállás óta több mint 184 ezer esetben állított ki igazolást az állami adóhatóság az adóigazolvány helyett. A rehabilitációs kártyából pedig az eddigi igénylések alapján 55 ezret kellene máris legyártani.
A NAV szerint a kártyák gyártását az hátráltatja, hogy egyeztetniük kellett az "illetékes társhatóságokkal" az informatikai, az adószakmai és biztonsági szempontokról. Mint az [origo]-val a sajtóosztályuk közölte, az igazolványok arculati tervei már elkészültek, a közbeszerzési eljárás kiírása pedig rövidesen megjelenik.
Az új igazolványokról annyit árult el a NAV, hogy azok műanyag alapú, a korábbival megegyező méretű, lézergravírozású kártyák lesznek. Az adókártya és a rehabilitációs kártya mérete, alapanyaga azonos lesz, csak színvilágukban térnek majd el.
Elegendő a szárazbélyegző a NAV szerint
Felmerül, hogy a kártyák helyett kiadott, pecsétes igazolással nagyon könnyen vissza lehet élni ott, ahol a rendszerben az adatokat online nem tudják ellenőrizni. A NAV szerint az igazolásra nyomott szárazbélyegző megfelelő biztonsági elem a visszaélések megakadályozására, különösen azért is, mert az adóigazolvány és társkártyái önmagukban nem azonosítják az adózót. Az adóhatóság érve az, hogy az adóigazolvány használata során a személyi adatokat igazoló okmányok valamelyikét (például személyazonosító igazolvány) is be kell mutatni.
A csúszás miatt módosítani kellett az adóazonosító jelről szóló igazolásokra vonatkozó szabályokat is. Ezek ugyanis korábban csak 30-60 napig voltak érvényesek, ami azt jelentené, hogy igazolványok hiányában rendre lejárnának. Az új rendelkezések szerint az igazolások addig érvényesek, amíg az igazolványok meg nem érkeznek.