"Olcsóbb akkor lesz az energia a fogyasztónak, ha kevesebbet fogyaszt" - mondta Hans-Günter Hogg, az Elmű Nyrt. igazgatóságának tagja azon a sajtótájékoztatón, melyen egy négy budapesti közműcég által indított mintaprojektet mutattak be.
Ennek lényege, hogy szeptembertől 2500, zömében budapesti fogyasztónál cserélik át okosmérőkre az áram-, gáz- és vízmérőket, illetve bekapcsolnak a rendszerbe távhőmérőket is. A közös mintaprojektben az Elmű, a Főgáz, a Fővárosi Vízművek és a Főtáv vesz részt. Az Elmű koordinálja a projektet, mely többszáz millió forintjába kerül.
A kávaiak még nem tudják
Hans-Günter Hogg elmondása szerint az okosmérés előnye az ügyfeleknél, hogy az interneten folyamatosan nyomon követhetik majd fogyasztásukat, ennek ismeretében tudatosabb energiafelhasználással költségeket takaríthatnak meg. A cégnek mindez azért jó, mert könnyebben kiszűrhetik a hálózati veszteségeket. Emellett opcionálisan a nem fizető fogyasztóknál akár csökkenthetik a szolgáltatásokat. A közműveknek megtakarítást hozhat az is, hogy nem kell leolvasót a helyszínre küldeni, mert az adatokat látják bentről is.
A 2500 családot, illetve kisvállalkozást statisztikai alapon választják ki, de a részvétel nem kötelező. A tervek szerint 2400 helyen két mérőt, 100 helyen pedig hármat is kicserélnek a négyből. Egy Pest megyei települést teljesen "okosítanának", ahol a tervek szerint 500 villanyórát és 300-400 gázórát cserélnének le. Ez a település Káva, de a tervekről az ott lakók még nem tudnak - mondta az [origo]-nak Simon Krisztián, az Elmű műszaki igazgatója.
Az adatok nem a CIA-hoz kerülnek
A mostanikkal kinézetre szinte teljesen egyforma mérők beszerelése, illetve a rendszer működtetése a fogyasztóknak nem kerül majd pénzbe, a költségeket a cégek viselik. A vezeték nélküli technológiának köszönhetően a lakásoknál nem kell falakat fúrni, vagy árkot ásni a kertekben. Ha valakit a statisztikák alapján kiválasztanak, de nem szeretne részt venni a projektben, kimaradhat. Boross Norbert, az Elmű kommunikációs igazgatója az [origo]-nak azt mondta, hogy vélhetően azok utasítják majd el a lehetőséget, akik "lopják az áramot".
Adatvédelmi kérdéseket is felvet, hogy a szolgáltatók beleláthatnak a fogyasztók szokásaiba, ezért például Hollandiában a résztvevők beleszólhatnak, hogy milyen adataikat kezeljék. Boross szerint azonban nem kell félni, az "adatok nem a CIA központjába kerülnek".
Az éles üzem jövő januárban indul, a tapasztalatokat pedig egy év után összegzik. Hans-Günter Hogg elmondása szerint előfordulhat, hogy végül nem lesz országos bevezetés, ha kiderül, hogy az nem gazdaságos.
A tájékoztatón elhangzott, hogy Magyarországon az évi átlag fogyasztás 2000 kilowatt, míg a skandináv országokban ez akár 8000 kilowatt is lehet (ahol árammal fűtenek). Boross Norbert szerint a projekt során azt is vizsgálják, hogy az elérhető megtakarítás finanszírozhatja-e egy ilyen rendszer kiépítését.