A költségvetési paktum nem elég az európai válság leküzdéséhez - mondta egybehangzóan Angela Merkel német kancellár és David Cameron brit miniszterelnök csütörtöki találkozásuk után.
"Ha közép és hosszú távra tekintünk, nagyobb összehangoltságra van szükségünk, de nem csak a költségvetésekben, hanem más területen is... A költségvetési paktum fontos lépés, de nem hatásos" - mondta Merkel az AFP hírügynökség szerint. Véleményéhez Cameron is csatlakozott, aki korábban nem írta alá a költségvetési paktumot. Ő úgy fogalmazott, hogy "fontos, de nem hatásos" a paktum az eurózóna kimentésére.
Merkel szerint a paktum nem az egyetlen feltétele a több mint két éves válság leküzdésének, viszont az nem fenntartható, hogy "egy ország semmit nem költ kutatás-fejlesztésre, a másik pedig 3 százalékot fordít erre a GDP-jéből". Hozzátette, hogy "a közös fizetőrendszerbe való tartozás felelőssége további feladatokkal is jár." A kancellár konkrét mutatókat szeretne, amely alapján az eurózóna-tagok összehangolják politikájukat.
Angela Merkel (középen), David Cameron (jobbra) és Jens Stoltenberg (Norvégia miniszterelnöke, balra)
Angela Merkel elzárkózik attól, hogy az eurózóna közösen bocsásson ki kötvényeket, mert ez a jól gazdálkodó országok számára jelentene terhet. Ugyanakkor a csütörtöki találkozásuk után elmondta, hogy "már létrehoztuk azokat az eszközöket, amellyel az eurózónát lehet támogatni, és Németország kész ezeket bevetni, amikor szükség van rájuk".
Merkel kiállt a többsebességes Európa terve mellett, amely azt jelenti, hogy egyes tagállamok mélyebb együttműködést kötnek, mint mások. "Mindig is többféle integrációs forma működött Európában... tudunk élni egy olyan Európában, ahol az országok nem ugyanabban a fázisban vannak" - mondta.
Cameron viszont amellett, hogy egyértelművé tette, Nagy-Britannia nem lép be az eurózónába, azt is leszögezte, hogy a bankunió tervét sem támogatják. "Nem szeretném megkérni a brit adófizetőket, hogy garantálják a spanyol vagy görög bankok betéteit" - mondta. Emellett a banki tranzakciós adót is elutasította a kormányfő, arra hivatkozva, hogy szerinte ez külföldre űzné a tőkét, amivel munkahelyek szűnnének meg Európában.