A német parlament hosszan tartó tapsban tört ki szerda délben, amikor Angela Merkel német kancellár bejelentette, hogy Németországon kívül még nyolc más, az eurózónához tartozó állam támogatja egy pénzügyi tranzakciós adó bevezetését. Az új adó bevezetésében várhatóan még Franciaország, Spanyolország, Belgium, Portugália, Szlovénia, Görögország, Ausztria és Olaszország vennének részt. Az még nem egyértelmű, hogy mekkora lesz az adókulcs és hogy pontosan milyen tranzakciókat érintene. Az eddigi elgondolások szerint 0,1-től 0,01 százalékig terjedhetne a lehetséges adó, amelyet többek között részvénycserékre, devizakereskedelemre és más tőzsdei ügyletekre vetnének ki. (Az európai tranzakciós adó így teljesen másmilyen lesz, mint a magyar megfelelőleje. Az európai változat a tőzsdézőket érinti, a magyar mindenkit, aki nem csak készpénzt használ.)
Mivel az Európai Uniónak az adót illetően nem sikerült közös pozíciót kialakítani az elmúlt években, az aktuális tervek nem az egész unióra vonatkoznak, hanem csak azokra az eurózónához tartozó államokra, amelyek önként csatlakoznak. Merkel beszédében azt mondta, hogy a következő lépés egy közös kérvény benyújtása lesz az Európai Bizottsághoz. Arra fogják kérni az EB-t, hogy az év végéig dolgozza ki a jogi feltételeit a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésének. A német kancellár a beszédében kiemelte, hogy a pénzügyi szektornak is hozzá kell járulnia a gazdasági válság hatásainak a finanszírozásához.
A pénzügyi tranzakciós adó korábban hagyományosan inkább a baloldal projektjének számított. A világszerte aktív ATTAC globalizációkritikus szervezet eredetileg azzal a céllal alakult 1998-ban Franciaországban, hogy az adó bevezetését elérje.
Németországban Merkel pártja, a kozervatív CDU/CSU, sokáig ellenezte a pénzügyi tranzakciós adó bevezetését. Most azért állt mégis az adó mellé, mert más ügyekben szüksége van az ellenzék támogatására az Európai Unió fiskális paktumának az elfogadásához. A szociáldemokraták viszont előre kikötötték, hogy csak akkor hajlandók megszavazni a fiskális paktumot, ha a német kormány európai szinten az eddiginél energikusabban kiáll egy pénzügyi tranzakciós adó bevezetése mellett. Az Európai Unión belül főleg Nagy-Britannia számít az adó ádáz ellenségének, mert itt a gazdsági összteljesítmény különösen magas százalékát teszi ki a tőzsdei kereskedés.
Minden munkanélküli fiatalnak segíteni akar Merkel
Merkel a beszédében még egyszer megerősítette, hogy nem fog hozzájárulni közös európai állampapírok kibocsátásához. Németországban a lakosság nagy részben elutasítja az úgynevezett eurókötvényeket, mert Németország számára bevezetésük jelentősen megemelné a hitelfelvétel költségeit. Már kedden azt mondta Merkel az FDP-frakció ülésén, hogy amíg ő él, nem fognak eurókötvényeket bevezetni. "Sem Németországban, sem az Egyesült Államokban vagy Kanadában nem vállal az állam kezességet a részállamok hiteleiért", hangsúlyozta.
Beszédében Merkel viszont nemcsak a megszorítások, hanem a növekedés és foglalkoztatottság fellendítése mellett is érvelt. Például azt mondta, hogy többet kell tenni a fiatalkori munkanélküliség ellen. Szerinte európai szinten ezért olyan programot kell indítani, amelynek a segítségével "minden fiatalnak, aki befejezte az iskolát vagy elvesztette a munkáját, néhány hónapon belül jó minőségű munkát vagy gyakornoki állást lehet felkínálni". Szerinte az európai források helyes átcsoportosításával 460.000 fiatalon lehetne segíteni.
A bankunióval kapcsolatban azt mondta Merkel, hogy fontos egy európai szintű közös bankfelügyelet megteremtése, amely függetleníteni tudja magát a tagállamok elvárásaitól. Ez szerinte azért fontos, hogy a legnagyobb bankok megrengése se tudja destabilizálni az egész pénzügyi rendszert. Szerinte a bankok betétjeinek biztonságát nemzeti szinten kell garantálni, egy európai szintű betétbiztosítást elutasított.