Zsugorodó magyar gazdaságot lát az MNB

Már recesszióra számít a jegybank idén. Az MNB frissítette a gazdasági előrejelzését, az új eredmények pedig messze vannak a kormány feltételezéseitől és attól is, amire a jövő évi költségvetést alapozza a kabinet. Simor András jegybankelnök szerint egy nagy bevételt megcélzó, felső korlát nélküli sárgacsekk-adó miatt felgyorsulna a banki forráskivonás, a lakosság és a cégek még kevésbé kapnának hitelt, a bérek kevésbé nőnének, az árak megugranának, az egész gazdaság látná a kárát. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) stábja szerint idén 0,8 százalékkal esik vissza a magyar gazdaság, holott a kormány még 0,1 százalékos növekedésre (de legalábbis stagnálás körüli szintre) számít- derült ki Simor András a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének sajtótájékoztatóján. Három hónapja még maga a jegybank is 0,1 százalékos bővülést várt.

Az MNB szerint jövőre sem hasít a magyar gazdaság, de legalább 0,8 százalékos növekedést lát valószínűnek a jegybanki szakértői gárda. Ez jóval szerényebb ütem, mint az az 1,6 százalék, amelyre a költségvetést tervezte a kormány.Az árak idén 5,3 százalékkal nőhetnek átlagosan az MNB szerint, jövőre pedig 3,5 százalékkal.

Simor András a jegybank kamatdöntő ülése után tartott sajtótájékoztatót. Az MNB nem változtatott az alapkamaton, így az már fél éve 7 százalékon áll.

Szűkösen, de rendben vannak a tervek

A jegybank megítélése szerint túl optimista makrogazdasági feltételezések, amelyekre a kormány a 2013-as költségvetést alapozza, komoly gondot is okozhatnak. Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a gazdasági bizottság mai ülésén azt mondta, hogy a költségvetés még akkor is kitart, ha a GDP jövőre 0,7 százalékkal nő, a beépített tartalékok úgy is elegendők ahhoz, hogy a hiányt a tervezett szintre vigyék.

Simor András jegybankelnök szerint csak a 200 milliárd forintos tartalék befagyasztása esetén alakulhat a cél közelében a hiány, igaz, szerinte még így is lehet, hogy apróbb intézkedések még kellenek ahhoz, hogy a deficit ne haladja meg a kívánatos szintet. (A cél a GDP 2,2 százaléka.) Ha azonban a tartalékokat fel kell használni, mert még rosszabbra fordulnak a dolgok, akkor nem lesz, ami ezeknek a hiánynövelő hatását kivédje, hívta fel a figyelmet Simor.

Sárgacsekk-adó: kisebb jobb lenne

A jegybankelnök nem kívánt állást foglalni a sárgacsekk-adónak arról a formájáról, amelyet a kormány a parlament elé terjesztett, mondván, még zajlanak a tárgyalások a kormány és a bankok között, és nem látható, mi sül ki belőle. Ezért általánosságban csak annyit mondott Simor, hogy minél több bevételt akar beszedni egy adó a gazdasági szereplőktől, annál nagyobb a késztetése a szereplőknek arra, hogy elkerüljék azt. A sárgacsekk-adó mostani formájában pont így néz ki: bár a bankok szeretnék, de a mostani formában nem lesz felső határa, évente 280, de akár 400 milliárd forintot is be kíván szedni belőle a kormány.

A torzításokat kiváltó sárgacsekk-adó az élet több területére kihat, mondta Simor. Emeli az inflációt, a bankok hitelezési hajlandóságát tovább rontja, a forráskivonást felgyorsítja, az egész gazdaság növekedési potenciálját negatívan érinti, a bérek kevésbé tudnak nőni, és így végső soron a költségvetés is kevesebb bevételt tud belőle beszedni a másodkörös hatások miatt. A sárgacsekk-adónak a gazdasági növekedést rontó hatására a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék is felhívta a figyelmet a napokban. A jegybankelnök elmondta, hogy nem készítettek becslést arra, hogy a mostani formában mennyi bevételre számíthat a hivatalos nevén pénzügyi tranzakciós illetékből az állam, egyszerűen a technikai kivetítésükbe azt építették be, ami a költségvetésbe be van írva (283 milliárd forint).

Simor kiemelte, hogy reméli, sikerül úgy megalkotni a törvényt a sárgacsekk-adóról, ha már be akarja vezetni a kormány, hogy az a lehető legkevesebb kárt okozza a gazdaságnak. A jegybankelnök ismét sürgette az IMF-fel és az Európai Bizottsággal az egyezség megkötését, mert az lényegesen olcsóbbá tudná tenni az ország finanszírozását, az államnak sem kellene annyit kamatszolgálatra fizetnie, és a vállalatok is olcsóbban juthatnának hitelhez annál, mint ami most van, amikor még a tárgyalások sem indultak el. Simor újra elmondta, hogy a jegybanktörvény vélhetően nem lesz akadálya a tárgyalások elkezdésének, mert olyan módosítást nyújtott be a kormány a parlamentnek, amely kezeli a nemzetközi szervezetek kritikáit.