ÁSZ: Az államnak előnytelen a MÜPA-szerződés

Az állam és a közérdek számára pazarlóak a Művészetek Palotájának és a felsőoktatási kollégiumok ppp-szerződései - közölte az Állami Számvevőszék, amely a szerződések felülvizsgálatát és a felelősség megállapítását szorgalmazza.

Több ponton közérdeket sértenek a Művészetek Palotája, illetve a felsőoktatási kollégiumok üzemeltetésére kötött szerződések - derül ki az Állami Számvevőszék vizsgálatából. A projektek úgynevezett ppp-konstrukcióban, magáncégek bevonásával jöttek létre 2004-2005-ben. Az ÁSZ szerint a szerződéseket az állam számára előnytelenül kötötték meg, így viszont nem gazdaságos a közpénzek felhasználása.

Az ellenőrzött projektek során a magánpartnerek - saját forrásból, valamint bankhitelből - hosszú lejáratú szerződések alapján építették meg, vagy újították fel, és üzemeltetik a létesítményeket bérleti-szolgáltatási díj fejében. A mostani ellenőrzés célja annak kiderítése volt, hogy a projektek során érvényesületek-e az állam érdekei, vagyis, hogy a közpénzeket gazdaságosan, ellenőrzötten, a társadalom számára hasznosan használták-e fel - közölte az ÁSZ.

Előnytelen a MÜPA-szerződés

A Művészetek Palotája (MÜPA) rendelkezésre állási díja és közműköltsége a 2005. évi átadástól 2010 végéig 40,4 milliárd forint költségvetési kiadással járt. A 2035-ig tartó futamidő alatt a prognosztizált rendelkezésre állási díj - 2011-es átlagárfolyamon - várhatóan további közel 200 milliárd forint költségvetési kiadást jelent - mondta a vizsgálatról Makkai Mária a felügyeleti vezetője és hozzátette: a Művészetek Palotájára fordított állami kiadások összege az ellenőrzött - 2007-2010 közötti - időszakban évente átlagosan 13,3 milliárd forint volt.

Az ÁSZ szerint MÜPA szerződései nem biztosítják az állami megrendelő, ezáltal a társadalom érdekeinek érvényesülését. Ezt példázza, hogy a MÜPA esetében a szerződés szerint az állam euróban fizet a működtető cégnek, holott a díj több mint 50 százalékban olyan üzemeltetési és felújítási tételekre nyújt fedezetet, amelyek a magánpartnernél forintban merültek fel. Ez az ÁSZ szerint kockázatos, valamint az államnak árfolyamveszteséget jelent. További probléma, hogy a szerződésben nem határozták meg részletesen a műszaki üzemeltetés elvárt szolgáltatási paramétereit, így azokat nem is lehet ellenőrizni. Az egyösszegű, átalányjellegű üzemeltetési díjtétel pedig nem teszi lehetővé a részfeladatok gazdaságosságának megítélését.

Az ÁSZ jelentésében rámutat arra is, hogy a Művészetek Palotája kulturális tevékenysége eredményes volt, a látogatottság, a jegybevétel alapján biztosított volt a közpénzfelhasználás társadalmi hasznosulása. A létesítmény kihasználtsága a 2007-2010 közötti időszakban átlagosan 80 százalék feletti volt. A kultúráért felelős minisztérium ugyanakkor nem határozta meg a létesítmény működtetésével elérni kívánt kulturális, gazdasági és társadalmi célokat - áll az ÁSZ közleményében.

Rizikós kollégiumok

Az ÁSZ közleménye szerint a felsőoktatás kollégiumberuházási programja keretében a 2004-2011 közötti időszakban 15 felsőoktatási intézménynél 24 projekt - ezen belül 8 diákotthon létesítése és 16 kollégium rekonstrukciója - valósult meg ppp-konstrukcióban. A jellemzően 20 éves kötelezettségvállalással járó fejlesztések eredményeként az új diákotthonokban 4460 férőhelyet alakítottak ki és közel 13 ezer kollégiumi férőhelyet korszerűsítettek. A 2006-2010 között a létesítmények üzemeltetésére 10,3 milliárd forintot költött az állam, és a futamidő végéig várhatóan további 65,3 milliárd forint központi költségvetési forrásra lesz szükség - áll az ÁSZ-jelentésben.

A vizgsálat megállapította, hogy a kollégiumi beruházási program projektjeinél a kockázatok megosztására vonatkozó szerződéses rendelkezések nem feleltek meg a közszféra érdekeinek. A szerződések szerint ugyanis a felsőoktatási intézmények viselik a pénzügyi kockázatok - árfolyam, kamat, infláció - többségét, ami a megrendelő intézmények számára a kedvezőtlen gazdasági folyamatok miatt jelentős többletterhet jelentett a tervezetthez képest.

Az ÁSZ szerint a diákotthonok és felújított kollégiumok műszaki üzemeltetése megfelelt a szerződésben foglaltaknak, a megrendelői és felhasználói elvárásoknak, a ppp-konstrukció gazdaságossága azonban nem igazolódott - értékelte a vizsgálatot Horváthné Herbáth Mária ellenőrzésvezető. Az egy férőhelyre jutó üzemeltetési és közüzemi kiadások ugyanis a ppp-konstrukcióban megvalósult diákotthonoknál 17 százalékkal, a felújított kollégiumoknál 2,2 százalékkal magasabbak voltak a hagyományos működtetésű kollégiumok fajlagos mutatóinál. A jelentésből kiderül továbbá, hogy a fejlesztések eredményeként javultak a hallgatók lakhatási feltételei. A ppp-konstrukcióban működő létesítmények kihasználtsága az ellenőrzött időszakban összesen 95 százalékos volt. Az ÁSZ szerint jelzésértékű ugyanakkor, hogy 2011-ben alacsony, illetve csökkenő mértékű volt a vidéki, kisebb vonzáskörzetű felsőoktatási intézmények diákotthonainak, korszerűsített kollégiumainak kihasználtsága. Ez annak a következménye, hogy a projektek kidolgozása során nem vettek figyelembe hosszú távú - például demográfiai - folyamatokat.

Intézkedéseket javasolt az ÁSZ

Az ellenőrzések alapján az ÁSZ azt javasolta a nemzeti fejlesztési miniszternek, hogy tegyen intézkedéseket a MÜPA üzemeltetési szolgáltatások tartalmának, paramétereinek tételes, ellenőrizhető meghatározására, a teljes körű elszámoltathatóság biztosítására.

Az ÁSZ indítványozta az ellenőrzött kulturális és felsőoktatási projektek előnytelen szerződéses feltételeiből eredő károk miatt a felelősség kivizsgálását, a vizsgálat eredményének ismeretében a felelősségre vonásra és a károk enyhítésére irányuló intézkedések megtételét.