Jövőre 1,6 százalékos növekedésre számít a kormány, a GDP-hez mért államháztartási hiány pedig 2,2 százalékos lesz - mondta a Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára A Magyar Közgazdasági Társaság hétfői konferenciáján, amely részt vesznek többek között a Költségvetési Tanács tagjai, Domokos László, az Állami Számvevőszék és Simor András, az MNB elnöke.
Cséfalvay: Mostantól nem változnak az adók
Az államtitkár közölte, a jövő évi költségvetés elfogadása biztosítékot jelent a kiszámítható környezetre a gazdasági szereplőknek, mert nem fognak változni az adók. Cséfalvay szerint jelentős tartalékok vannak a büdzsében, a most vártnál alacsonyabb ütemű növekedés esetén is tartható lesz a 2,2 százalékos hiány.
"A költségvetés három dologra lő. A stabilitás megteremtésére, a reformokra és a munkahelyekre" - fogalmazott az államtitkár. Cséfalvay közölte azt is, hogy jövőre valóban egykulcsos lesz az szja, egyúttal elismerte, hogy a idei egy átmeneti időszak volt, amely picit bonyolultabb volt. A 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi akciótervről azt mondta, járulékcsökkentés hoz egyes szektorokban dolgozók számára. "A szándék és az irány azonban az, hogy a jövőben valamennyi dolgozó esetében csökkenjenek a járulékok" - tette hozzá.
Domokos: A hatékonyság a lényeg
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke előadásában arról beszélt, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a költségvetés kiadási oldalát, amely 15 ezer milliárd forintos tételt jelent.
Szerinte a költségvetési vitákban általában a bevételi oldal kerül előtérbe. "Mindig, amikor reformokról, korrekcióról van szó, az a kritika érik a kormányokat, hogy bevételsúlyos lépéseket tett. Ugyanakkor a kiadási oldal is nagyon fontos, de sokan csak a csökkentésről beszélnek, kevesebb szó esik az eredményességről"- mondta.
"A közkiadások csökkentésének legcélszerűbb módja, ha az eredményeket is figyelembe veszik. A parlament csak azokat a kiadásokat hagyhatná jóvá, amelyek megfelelnek az eredményességi kritériumoknak. Nem lehet minden területen megtenni, de számos előirányzatnál igen" - tette hozzá az ÁSZ elnöke.
Az ÁSZ szerint még messze vagyunk attól, hogy az eredmények alapján lehessen ellenőrizni a kiadásokat. "Sokszor hiányzik a célok meghatározása, az eredmény kitűzésére pedig alig van példa. Így csak azt lehet ellenőrizni, hogy szabályszerűen költötték-e el, de az nem látszik, milyen eredményt hozott az az adott kiadás" - mondta az ÁSZ-elnök.