Hasznot húz az uniós pénzek vontatott lehívásából a költségvetés

Elkezdett költekezni az állam nyár elején, a gazdasági feltételek is a kormány által reméltnél rosszabbul alakulnak, az államadósság finanszírozása is drága, mindezek miatt az idei költségvetési hiány - jó esetben - 80-90 milliárd forinttal túllépheti a kormány által ígért szintet a jegybank szakértői szerint. Az államháztartás viszont jól jár azzal, hogy az uniós forrásokat lassan hívja le az ország, mert nem kell akkora önrészt hozzátenni a közösségi pénzekhez.

Túl nagyot húzott a nadrágszíjon a kormány az eredetileg jóváhagyott idei költségvetéssel és az azóta végrehajtott sok tízmilliárd forintos zárolással, a kevés pénzből a minisztériumok nem tudnak kijönni - többek között ilyen folyamatokat látnak a jegybank szakértői az idei költségvetésben. A nyilvánosságra hozott elemzésben az MNB stábja szerint a kormány is felismerte, hogy a vasszigor nem tartható fenn, ezért is kért és kapott felhatalmazást a parlamenttől azzal a múlt héten elfogadott törvénnyel, amelyik durván 100 milliárd forinttal megemeli az idei kiadási előirányzatokat.

Erről mondta azt a beterjesztéskor a Költségvetési Tanács (KT), hogy nő az esélye az idei hiánycél elvetésének. A szintén a KT számára készített mostani tanulmányban a jegybank stábja is erre jutott: azt írják, hogy a deficit rossz esetben akár 350 milliárd forinttal is túllépheti a kormány által megcélzott, az EU-nak is megígért szintet. Azonban a kormánynak van egy eszköz a kezében: ha a beépített tartalékokat nem költik el, akkor a hiány kevésbé száll el, csak úgy 80-90 milliárd forinttal haladhatja meg a kitűzött szintet. Ezzel a deficit ugyan a vállalt szint fölé kerülne, de még mindig az EU-ban fontos szintnek tartott, a GDP-ben mérve 3 százalékos határ alatt maradna.

Ez elég lenne ahhoz is, hogy az államadósság minimálisan bár, de csökkenjen: a GDP 80,5 százalékára, 0,3 százalékponttal mérséklődhet az év végi államadósság. Ezzel az alaptörvény előírását nem sértené meg a kormány.

Az idei, a költségvetési törvényben lefektetettnél magasabb hiány több okra vezethető vissza a jegybank szakértői szerint. A gazdaság rosszabbul teljesít a kormány várakozásánál, ez pedig kisebb vállalati profitokat eredményez, és kevesebb lesz a személyi jövedelemadó is az országos bértömeg reméltnél alacsonyabb szintje miatt. A bankszövetséggel kötött egyezség (a végtörlesztés idénre átnyúló hatása, valamint az árfolyamrögzítés) is megdobja a deficitet. A nyugdíjra költött pénz, valamint a gyógyszertámogatások is túllépik a törvényben elfogadott összeget. A - részben a sokáig halogatott IMF-tárgyalások miatt - magas állampapírhozamok a kamatkiadásokat is megemelik.

Néhány tétel azonban javítja az egyenleget. A nyugdíjállamosítás befejezése (az eddig a magánpénztárakban maradtak számára a visszalépés újbóli megnyitása) 80 milliárd forint körüli bevétellel gazdagítja az államot, és abból is hasznot húz a költségvetés, hogy lassan hívja le Magyarországa az uniós pénzeket, ezért a gondoltnál kisebb önrészt kell hozzátennie az államnak.