Elzárta magát Orbán a Fidesz régi álmától

Egykor a Fidesz választási programjában is szerepelt, mára mégis a párt egyik első számú tabuja lett az ingatlanadó. Az Orbán-kormány három elődje is belevágott, van előnye is bőven, mégsem lett belőle soha semmi Magyarországon. Most az IMF és az EU újra forszírozza.

Vagyonadó és ingatlanadó sem lesz Magyarországon - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, miután kiderült, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden Magyarországra látogató küldöttsége a vagyonadó bevezetését javasolja.

A kormányfő kategorikus elutasítását Varga Mihály, az IMF-tárgyalásokkal megbízott tárca nélküli miniszter fejtette ki, aki szerint az ingatlanadó vagy vagyonadó szóba kerülhet a tárgyalásokon, de azok elvetéséből a kormány nem enged. A miniszter azzal érvelt, hogy alkotmánybírósági döntés született a vagyonadó megszüntetéséről.

Varga érvelése azonban sántít. A vagyonadót két formájában is elkaszálta már az Alkotmánybíróság (Ab), de a döntések egyike sem jelenti azt, hogy a kormány ne próbálhatná meg újra, ezúttal nem alkotmánysértő módon. Ráadásul a Fidesz és a KDNP úgy módosította az alkotmányt, hogy az Ab nem nyúlhatna a vagyonadóhoz, mivel a bíróság nem vizsgálhatja az adózással kapcsolatos törvényeket alkotmányossági szempontból - vagyis a kormánynak nem kellene félnie egy újabb Ab-buktától.

Nekik tetszik

Az IMF-nek nem maga az ingatlanadó fontos. A Valutaalap célja egy stabil és hatékony adórendszer, hogy három-öt éves távlatban is tudni lehessen, mekkora adóbevételre számíthat a kormány, és így biztosítva lássa hiteleinek visszafizetését. Már 2007-ben, vagyis a válság eleji IMF-hitelfelvétel előtt azt javasolták Magyarországnak a szokásos éves felülvizsgálat záródokumentumában, hogy az ingatlanadó bevezetését egy ingatlanregisztációs rendszer kialakításával kellene kezdeni. A 2008-as hitelmegállapodás első negyedéve után készült felülvizsgálatban is szerepel a központi ingatlanadó, amely felválthatná a "nem hatékony és egyenlőtlen" helyi ingatlanadózást.

De az ingatlanadó nem csak az IMF-nek szimpatikus. Az Európai Bizottság is azt ajánlotta Magyarország számára a májusban nyilvánosságra hozott országspecifikus ajánlását kifejtő munkaanyagban, hogy "hasznos lenne a központosított, értékalapú ingatlanadó bevezetése". A Hvg.hu birtokába került egy bizottsági dokumentum, amely az IMF-tárgyalásokon megemlítendő témákat sorolja fel, ezek között is ott szerepel az ingatlanadó.

A vagyon, például ingatlan, autó vagy épp magánhelikopter megadóztatásának előnye, hogy a jövedelemmel szemben nehéz eltitkolni az adó tárgyát. Előnye az igazságossága is, hiszen értelemszerűen a vagyonosokat terheli jobban. Hátránya viszont, hogy bonyolult a kivitelezése: az ingatlanok, járművek adóját rendszerint az értékük alapján határozzák meg, azt viszont a piaci folyamatok alakítják, vagyis hogy mennyiért cserél gazdát az adott tárgy.

Jövőképből tabu lett

A Fidesz és a jelenlegi kormány számára ma már egyértelmű tabu az ingatlanadó bevezetése, pedig néhány éve még voltak arra utaló jelek, hogy az előnyeit is látják. A választásokra készülő Fidesz a Jövőkép című gazdaságstratégiai dokumentumban írta azt, hogy "a kívánatos szerkezeti változás a foglalkoztatásra rakódó adó- és járulékterhek, valamint a jövedelemtípusú adók csökkentése, ezzel párhuzamosan viszont a vagyoni és forgalmi típusú adók emelése". A Matolcsy György (azóta miniszter) és Cséfalvay Zoltán (azóta államtitkár) által szerkesztett írás azzal érvelt, hogy "például az ingatlanadó megnehezíti az adóelkerülést".

Igaz Orbán Viktor már a Jövőkép megjelenése előtt egy hónappal is azt nyilatkozta, hogy "esküdt ellensége" az adófajtának. A választások előtt pedig Mádi Lászlót zárták ki a képviselőjelöltek közül, mert azt nyilatkozta, hogy alapos előkészítés után újra be lehetne vezetni az ingatlanadót.

Helyben más

Ami azonban nem egységes, országos ingatlanadó, az a mostani kormánynak is szóba jöhet. Tavaly ősszel már egy olyan tétel is bekerült az adócsomagba, amely szabadabb kezet engedett volna az önkormányzatoknak az ingatlanadó kivetésére is. A csomagból végül annyi maradt meg, hogy az önkormányzatok nagyobb összegű ingatlanadót vethetnek ki.

A kormány egy törvénytervezetet is felvetett, amely az ingatlanokat adóztatta volna meg, viszont nem az értékük alapján, hanem bármilyen jogszabályváltozás utáni értéknövekedés alapján. A részleteket azóta sem dolgozták ki, és nem is nyújtották be, vélhetően elhalt a kezdeményezés.

Az ingatlanadó teljes elutasítása végül akkor égett be a Fidesz programjába, amikor a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok próbálkozásai után a választási kampányban megígérték, hogy nem lesz ingatlanadó (valójában azt ígérték meg, hogy eltörlik azt, de ez tárgytalanná vált az alkotmánybírósági döntés után).

Kár hozzálátni

A Medgyessy-, Gyurcsány-, illetve Bajnai-kormányok idején kivetett adók fogadtatásából is azt szűrhette le a Fidesz, hogy politikai öngyilkosság újra felvetni az ingatlanadót.

A Medgyessy-kormány idején, 2003-ban az ingatlanadó ötletét nem az Alkotmánybíróság, hanem a lakosság reakciója akadályozta meg. A László Csaba akkori pénzügyminiszter felügyelete alatt kidolgozott ingatlanadó idő előtt került nyilvánosságra, és a társadalmi elutasítottság miatt végül nem is lett semmi az ügyből. A Gyurcsány-kormány 2006-ban vezette be a 100 millió forintnál drágább lakások luxusadóját, a Bajnai-kormány pedig 2009-ben az ingatlanokat, járműveket terhelő vagyonadót. A luxusadót teljes mértékben megsemmisítette az Ab, a vagyonadóból azonban csak az ingatlanokra vonatkozó részt.

A két adóval már rövid távon pénzt akart beszedni az aktuális kormányzat, ezért bonyolult és az alkotmányos kritériumoknak sem megfelelő megoldást választottak. A 2009-es ingatlanadónál az adóhatóság korlátlanul mérlegelhette azt, hogy mennyit is ér egy ingatlan, és ha a saját számai, illetve a bevallott érték közt 10 százaléknál nagyobb eltérés volt, büntethetett volna. Ez volt az Ab egyik baja, vagyis hogy a lakóingatlanok értéke bizonytalan jogi környezetet teremt. Hasonló okból bukott el 2008-ban a luxusadó, az Ab szerint az adózóknak nem volt módjuk vitatni, ha a ténylegesnél nagyobb értékűre becsülték a lakást.

Azért meg lehet próbálni

Az Alkotmánybíróság azonban egyértelművé tette, hogy nem az adóval van baja, hanem a bevezetés módjával. "Határozatában az Ab (...) nyomatékosan rámutatott arra, hogy a vagyonadó intézménye és annak önadózással történő megállapítása nem alkotmányellenes" - olvasható a bíróság 2010. januári közleményében.

Ha a vagyonadó alkotmányellenes lenne, akkor a helyi önkormányzatok sem vethetnének ki ilyen terhet, márpedig van rá példa Budapesten és vidéken egyaránt. A XII. kerület például a 40 négyzetméter feletti lakásokat adóztatja sávosan emelkedő mértékben (évi 13 900-25 500 forintot kell fizetni), gyerekkedvezmény igénybevételi lehetőségével. Kaposvár egységesen 5700 forintot szed be a lakások után évente.