A jegybank alapkamatról döntő testületének két tagja is kamatcsökkentésre utaló nyilatkozatot tett két hete a Bloombergnek. Gerhardt Ferenc kimondta, hogy a lazítás lehetősége megvan, Kocziszky György pedig úgy fogalmazott, hogy a fél éve változatlan kamatszint voltaképpen szigorítást jelent, hiszen az ország kockázati felára és a devizaárfolyamok azóta kedvezően változtak.
A monetáris tanács a 2010 novemberében kezdődött emelési sorozat utolsó állomásaként tavaly decemberben növelte 7 százalékra a jegybanki alapkamatot. Azóta a tartásról határozó kamatdöntő ülések utáni sajtótájékoztatókon Simor András elnök rendre kiemelte a csökkentést akadályozó - mindenekelőtt az inflációs - kockázatokat. Az utóbbi hetekben az IMF-tárgyalás megindulása nyomán erősödött a forint és mérséklődtek az állampapír-piaci hozamok.
Az Equilor pénzügyi szolgáltató hétfő regggeli hírlevelében emlékeztetett rá, hogy nyilatkozata alapján Gerhardt és Kocziszky vélhetően csatlakozik a feburár óta következetesen a lazításra szavazó Cinkotai Jánoshoz. Mivel a tanács három belső tagja - Simor mellett a két MNB-alelnök, Király Júlia és Karvalits Ferenc - héjának, vagyis a jegybanki szigor hívének számít, a negyedik külső tagon, Bártfai-Mager Andreán múlhat a döntés.
A Wall Street Journal amerikai üzleti lap felzárkózó piacokkal foglalkozó blogja nemrég emlékeztetett rá, hogy a januári kamatdöntő ülésen a tartásra voksoló négy külső tag akarata érvényesült a három belső taggal szemben, akik akkor még tovább emelték volna a kamatot. Bártfai-Mager tehát akkor a hozzá hasonlóan az Országgyűlés gazdasági bizottsága által jelölt tagokkal szavazott együtt.