Július 17-én Budapestre érkezik az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap delegációja, és ezt követően hamarosan a tárgyalások is megkezdődnek - jelentette be Brüsszelben az Európai Bizottság szóvivője. A hír az után érkezett, hogy a magyar parlament pénteken megszavazta a jegybanktörvény módosítását. (Az MTI eredeti hírében az állt, hogy a tárgyalások július 17-én kezdődnek meg, de ezt később javították.)
A nemzetközi hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter, Varga Mihály úgy fogalmazott: "a tárgyalások, amikor elkezdünk egymással beszélni, akkor megindulnak".
Brüsszel már jó ideje úgy nyilatkozott, hogy a részéről nincs akadálya a hivatalos egyeztetésnek, ha a parlament megfelelő módon átírja a januárban életbe léptetett, az Európai Bizottság és az IMF által több okból is élesen kritizált jegybanktörvényt. Az IMF pedig a múlt héten tette világossá, hogy neki is elegendő úgy módosítani a jegybanktörvényt, ahogyan a kormány tervezi. A legkritikusabb szereplő, az Európai Központi Bank is elégedettségét hangsúlyozta.
Rögös volt az út idáig, és rögös lesz a továbbiakban is
A forint egyelőre nem reagált a bejelentésre, az euróval szembeni árfolyam 288 forintról 287,70 forintra mérséklődött, vagyis minimális volt a pénzpiacok reakciója. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a befektetők már egy ideje biztosra vették - éppen Brüsszel és Washington jelzései alapján - hogy elkezdődnek a tárgyalások, ennek hivatalos megerősítésére ezért fel tudtak készülni, nem okozott meglepetést a hír.
Az, hogy nyolc hónapnyi huzavona után végre elkezdődhetnek a hiteltárgyalások, nem jelenti azt, hogy azok simák is lesznek. A kormány épp a napokban állt elő két olyan húzással, amely a gördülékeny megbeszéléseket nehezíteni fogja: a jegybankra kivetett adó és a költségvetésen legalább százmilliárd forintos lyukat ütő munkahelyvédelmi akcióterv vélhetően nem nyeri el sem Brüsszel, sem Washington tetszését. (Az IMF-tárgyalások szappanopera-hosszúságú előzményeiről, a fordulatokról itt olvashat bővebben.)
Védőhálót kérünk, de lehet, hogy pénzt kapunk
A kormány célja az, hogy az IMF és az Európai Bizottság biztosítson Magyarország számára egy hitelkeretet arra az esetre, ha nehéz helyzetbe kerülne az ország, a finanszírozás gyakorlatilag lehetetlenné válna, és ekkor lehetne nyúlni az IMF-EU-pénzhez, de alapesetben nem hívna le hitelt az Orbán-kormány. Az IMF azonban lehet, hogy ragaszkodna egy másik típusú megállapodáshoz, amely együtt jár azzal, hogy negyedévente felülvizsgálatra Budapestre látogat a Valutaalap és a bizottság küldöttsége, és előírásokat kér számon az Orbán-kormányon.
A megegyezés elemzők szerint nem fog gyorsan összejönni, Varga Mihály októberi lezárást említett pénteken. Peter Attard Montalto a japán Nomura bankház elemzője pénteki előrejelzésében arra számít, hogy a tárgyalások sikeréhez szükség lesz némi piaci nyomásra is. "Október második feléig nem számítunk megegyezésre. Varga Mihálynak szüksége lesz arra, hogy az euró árfolyama újra 310 forint körül járjon, és Magyarország csődkockázati felára 600 pont fölé kerüljön ahhoz, hogy a Fidesz frakcióját és Orbán Viktor miniszterelnököt meggyőzze a szükséges politikai kompromisszumok meghozataláról" - áll az elemzésben.
Hogyan szokott menni egy ilyen tárgyalás?
A kormány már megírta (még tavaly novemberben) a levelet az IMF-nek és az Európai Bizottságnak, ez kell ahhoz, hogy a hivatalos tárgyalások is elkezdődhessenek.
A két szervezet delegációja a fővárosba érkezik másfél hét múlva. Az első tárgyalási fordulón elképzelhető, hogy csak amolyan bemelegítő beszélgetéseket folytatnak a felek, és egyeztetik a következő forduló időpontját, amely a Brüsszelben augusztusban esedékes nagy szabadságolások miatt ősszel lehet. De az sem kizárt, hogy - mivel már jó ideje ismertek a nemzetközi szervezetek elvárásai, elképzelései - nyomban a dolgok közepébe vágnak a felek.
Az IMF-küldöttséget a tavasszal kinevezett új főtárgyaló, Atanasziosz Arvanitisz vezeti, a bizottsági delegációt pedig vélhetően Barbara Kauffmann, aki már a 2008-as hiteltárgyalásoknál is képviselte Brüsszelt. A magyar oldalon Vargán kívül Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője és Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára ül majd.
Ha minden vitás pontot lezár a három oldal, akkor egy formalitás lesz hátra: a nemzetgazdasági miniszter és a jegybankelnök aláírásával szándéklevelet kell küldeni Washingtonba és Brüsszelbe. Ez tartalmazza a pontos kérést, és azt, hogy a segítségért cserébe Magyarország mit vállal, mit kérhet számon a két hitelnyújtó szervezet.