Két új pénzügyi adót kaptunk a nyakunkba

Jövőre jön a sárgacsekk-adó és a biztosítási adó. Drágulnak a pénzügyi utalások, a banki szolgáltatások, a casco, a lakásbiztosítás. Megadóztatják a jegybankot is, ami problémás lehet, az állam pedig saját magát, az államkincstárt is adóval sújtja, amivel burkolt kiadáscsökkentést ér el.

A parlament kormánypárti többsége elfogadta a sárgacsekk-adóról szóló törvényjavaslatot, így az adó jövőre egy sor pénzügyi műveletet terhelni fog.

A hivatalos nevén pénzügyi tranzakciós illetéket az állam kiveti a csoportos, állandó vagy eseti banki átutalások, a postán történő sárga csekkes befizetés, a hiteltörlesztés, a készpénzfelvétel, az adók, járulékok befizetése után. Az illeték a megmozgatott összeg 1 ezreléke lesz, legfeljebb hatezer forint tranzakciónként. Az adót a bank, pénzügyi szolgáltató fizeti meg, de szinte biztos, hogy a magánszemély és céges ügyfelekkel részben vagy egészben meg fogják fizettetni az éves szinten 90-140 milliárd forint közötti elvonást jelentő sarcot.

Lesznek olyan ügyletek, amelyek után nem kell majd illetéket fizetni. Mentesül az adó alól a készpénzbefizetés, a vállalatcsoporton belüli pénzmozgatás, az értékpapírok vásárlása vagy az, ha bankon belül mozog a pénz az ügyfél több számlája között.

A kormány ötletére azonban a parlament megadóztatja az államkincstárt és a jegybankot is. Az előbbi ahhoz fog vezetni, hogy a kincstár vélhetően megemeli a szolgáltatásáért felszámított díjat a partnereinek, az önkormányzatoknak, a bölcsődéknek, óvodáknak, más állami intézményeknek, így ez egy burkolt kiadáscsökkentés. Az MNB-adó jóval problémásabb: a jegybankelnök szerint az új alaptörvénybe ütközhet, sérti a jegybanki függetlenség EU-ban is védett elvét, és nem kizárt, hogy az IMF-EU-val jövő héten megkezdődő hiteltárgyalásokon is ütközési pont lehet.

A sárgacsekk-adón kívül egy másik új adót is törvénybe iktatott a parlament. Szintén jövőre jön a biztosítási adó. A baleseti adó megmarad, így a kötelező felelősségbiztosítás díja után 30 százalékot kell fizetniük az autósoknak, a pénzt a biztosító szedi be tőlük, és utalja tovább az államkasszába. A biztosítási adónál csak kicsit lesz más a helyzet: az adó alanya a biztosító lesz, aki vélhetően a pluszteher egy részét vagy egészét áthárítja a szolgáltatás árában az ügyfelére.

A casco díja után 15 százalék lesz a biztosítási adó, az egyéb vagyon- és balesetbiztosítások után (például a lakásbiztosítás) pedig 10 százalék. De nem terheli adó az életbiztosításokat, az betegségbiztosításokat, a viszontbiztosítást, valamint a mezőgazdasági biztosítást.