Másfél hét alatt eltűnt Matolcsy 110 milliárdja

Gyorsan kellett rengeteg pénzt találni a jövő évi költségvetéshez, mert kiderült, hogy a Matolcsy György által az államkincstár megadóztatásából remélt pénz a töredéke lesz annak, mint amire a miniszter számít. Matolcsy bejelentése óta kiderült, hogy a terv több sebből vérzik, alig folyik majd be bevétel az új adóból, ezért kellett módosítani a költségvetési terveket és hasraütés-szerűen kipótolni a hatalmas lyukat.

A bemondott bevétel töredékét hozná, államháztartási szinten aprópénzt jelentene az államkincstárra rótt sárgacsekk-adó, erre pedig nem sokkal a költségvetésről való szavazás előtt döbbent rá a nemzetgazdasági tárca - értesült az [origo] minisztériumi forrásokból és kormánypárti parlamenti képviselőktől.

Ez áll a hátterében annak is, hogy gyakorlatilag hasra ütésre beírtak egy számot a jövő évi költségvetésbe. Meg nem nevezett okból ugyanis hatékonyabbá váló adóbeszedésre hivatkozva az utolsó pillanatban beírtak 160 milliárd forintnyi pluszbevételt a 2013-as költségvetésbe.

Tizedére ment össze Matolcsy száma

A hét elején szembesítettek minket azzal, hogy hirtelen támadt egy 110 milliárd forintos lyuk a jövő évi költségvetésben - mondta az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő kormánypárti képviselő. A polgármesterként is tevékenykedő parlamenti képviselő szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium apparátusa a hét elejére lett kész azzal a számítással, amely az államkincstárra is kiterjesztett sárgacsekk-adó költségvetési hatását mérte fel. A kalkuláció alapján reálisan 10 milliárd forint körüli bevételt hozhat az államnak a - hivatalos nevén - pénzügyi tranzakciós illeték államkincstári része. Ezt a számot kérdésünkre a Nemzetgazdasági Minisztérium is megerősítette.

Az eredmény mellbe vágó volt, mert előtte másfél héttel Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tízszer ekkora összegről beszélt. A miniszter a Fidesz és a KNDP frakciójával közösen kidolgozott munkahelyvédelmi akcióterv ismertetésekor azt közölte, hogy az államkincstárra kivetett adó 120 milliárd forint bevételt fog generálni, ez is segít betömni a munkahelyvédelmi csomag ütötte durván 300 milliárd forintos lyukat a költségvetésen.

Sok pénz forog, de nem ennyi

A részletek elsőre nem voltak világosak, de később az körvonalazódott, hogy az állam részének számító kincstár befizeti a központi költségvetésbe az illetéket, majd a terhet vagy annak egy részét ügyfeleire - iskolákra, óvodákra, szociális intézményekre, közszolgákra, más, az államtól pénzt kapó szervezetekre - továbbháríthatja (akkor azt becsültük, hogy ha nem is lesz meg a Matolcsy által említett 120 milliárd, úgy 30-40 milliárd forint összejöhet).

A Magyar Államkincstár információink szerint tavaly 115 ezer milliárd forintnál is nagyobb forgalmat bonyolított le, az egyezrelékes illeték kiadná a 115-120 milliárd forintot, azt a számot, amit Matolcsy mondott két hete. A számok azonban nagy kapkodásban születtek (erről lásd keretes írásunkat), és értesülésünk szerint csak rá egy hétre, az alaposabb vizsgálatokkor derült ki a tárca számára, hogy egy sor kincstári műveletre nem lehet kivetni az adót. Ezek a tételek azokon a tranzakciókon kívül értendők, amelyeket a megszavazott törvényben már mentesítettek (ezek voltak a nyugdíjak, táppénz, családi pótlék, gyes, gyed).

Kapkodásban született ötlet

A kincstáradó hátterét ismerő egyik minisztériumi forrásunk szerint a munkahelyvédelmi akcióterv június végi meglebegtetése előtti napokban bőszen kellett számolnia az NGM apparátusának, hogy milyen adókönnyítések férnek bele a csomagba, illetve hogyan lehet előteremteni ennek a fedezetét úgy, hogy közben lehetett arra számítani, hogy a pluszforrásokért harcoló egészségügynek is kell valamit adni a parlamenti tárgyalás alatt levő költségvetésben szereplő összegekhez képest.

Forrásunk elmondása alapján az utolsó nap nagy kapkodás volt a tárcánál, valahogyan ki kellett hozni, hogy a 300 milliárdos adókiengedéssel járó munkahelyvédelmi akcióterv ne borítsa a büdzsét. Ötletekre vadásztak a felsővezetők, alapos számolgatásra, az esetleges lépések makrohatásainak mélyreható felmérésére, és a jogi lehetőségek és vonzatok összegyűjtésére nem volt idő.

Uniós jogszabályok tiltják ugyanis, hogy akár a Magyarországra érkező uniós források, akár Magyarország uniós költségvetéshez való hozzájárulása után levonjanak pénzt. Az államkincstár által kiutalt normatívákat sem lehet csökkenteni, annyi jár, amennyit a költségvetési törvény megállapít. A kincstár most nem számít fel díjat a normatívák utalása után, megkérdeztük, hogy jövőre bevezet-e valamekkora összeget, de kérdésünkre nem válaszoltak, arra hivatkozva, hogy a törvényt - amelyet a múlt héten elfogadtak - még nem hirdették ki a Magyar Közlönyben.

Az állampapírok után is kockázatos lenne illetéket követelni, mert - különösen a rövid távú pénzmozgatás esetén - a befektetések hozamát csökkentené érdemben a sárgacsekk-adó, így azokat feltehetően kevesebben vennék. A kormány célja viszont éppen az, hogy egyre több magyar vásároljon állampapírt.

A maradék

Így lényegében a kormánytisztviselők és a közalkalmazottak bére, valamint, az államháztartáson kívüli szervezeteknek (nonprofit szervezeteknek, alapítványoknak, magánvállalkozásoknak) megítélt állami támogatások után lehetne illetéket fizettetni a kincstárral. Ebből azonban nem várható tízmilliárd forintnál több, ennyi pénz pedig lehet, hogy nem ér meg ekkora cécót - fogalmazott a fideszes képviselő, aki azonban nem bocsátkozott jóslatokba arra vonatkozóan, hogy a kincstáradót még az előtt eltörlik-e, hogy jövőre életbe lépne.

A költségvetésben mindenesetre a Matolcsy által két héttel korábban közölt összegnél 140 milliárd forinttal kisebb számot írt be a parlament a múlt csütörtöki szavazáson. (Matolcsy a kincstár mellett a jegybank és a kereskedelmi bankok megadóztatásából összesen 380 milliárd forintra számított.) Az ezt tartalmazó módosító mögött a kormányzat állt, de a módosító nem indokolta meg pontosan azt, hogy miért vár 140 milliárd forinttal kevesebb pénzt a kormány. Csupán azt említi, hogy a kereskedelmi bankoktól 17 milliárd forinttal kisebb bevétel jön be az eredetileg reméltnél, a fennmaradó 123 milliárd forint differenciára nem ad magyarázatot a kabinet.