A kockázatos befektetési eszközöknek - így a forintnak is - kedvező hangulat egyik oka, hogy a piac gyenge munkaerő-piaci adatokat vár az Egyesült Államokból. (Egy amerikai cégcsoport, az ADP csütörtökön teszi közzé, hogy becslése szerint mennyivel nőtt az álláshelyek száma a világ legnagyobb gazdaságának versenyszférájában, a washingtoni munkaügyi minisztérium pedig pénteken publikálja jelentését.)
Ha a várakozások beigazolódnak, akkor valószínűbbé válik, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a gazdaság élénkítésének radikálisabb módja mellett dönt. A pénzpumpa (kvantitatív enyhítés, QE3) harmadik körének vagy a kötvénycsereprogram (Operation Twist) újabb kiterjesztésének bejelentése további lendületet adhatna a feltörekvő piaci devizáknak is. A várakozásokat fokozta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is, miután Christine Lagarde, a szervezet vezetője egy keddi interjúban kijelentette: amennyiben a helyzet rosszabbra fordul, szükség lehet további monetáris lazításra az USA-ban.
Kelendőek a rizikósabb termékek
A kockázatvállalási hajlandóság erősödését jelzi a dollár melletti második számú menekülődeviza, a jen gyengülése is. A kockázatos eszköznek minősülő árupiaci termékek viszont immár napok óta drágultak. A 28 termék árát követő Thomson Reuters-Jefferies CRB index kedden 3 százalékkal, közel két hónapos csúcsra erősödött, péntek óta a mutató 7,7 százalékkal emelkedett, ami több mint 50 éves történetének harmadik legjobb háromnapos teljesítménye.
Mindezek alapján nem kizárt a további forinterősödés sem: a május elején elért idei csúcs (282,32) már belátható távolságban van, igaz, nehéz lesz odáig eljutni - 282 alatti euróárfolyamot utoljára 2011 szeptemberében láttunk.
Mi befolyásolhatja a forint árfolyamát szerdán?
A már említett amerikai munkaerő-piaci jelentés mellett a Markit Economics közzéteszi beszerzési menedzserindexeinek (BMI) végleges értékét: a várakozások szerint az eurózónára vonatkozóan megerősítik a 46 pontos előzetes becslést, ez pedig hároméves mélypontot jelent. A feldolgozóipar és a szolgáltató szektor bővülésének ütemét számszerűsítő mutató májusi és júniusi értékei között sem az eurózóna egészére, sem a két legnagyobb gazdaságra vonatkozóan nem találunk 50 feletti, azaz növekedést jelző számot. A BMI-kből kiolvasható kép egy 0,2-0,3 százalékos negyedéves GDP-csökkenésre utal.
Az európai gazdaság lassulása miatt feltehetően az Európai Központi Bank is lépésekre szánja el magát, ezek közül az egyik első az alapkamat 25 bázispontos csökkentése lehet, amire a várakozások szerint akár már csütörtökön sor kerülhet.