Ad egy nagy esélyt a kormány a fiataloknak és az időseknek

Tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet jelentett be Orbán Viktor hétfőn a parlamentben, ennek részeként a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a 25-54 éves kor közötti, képzettséget nem igénylő munkát végzők esetében a munkáltatói járulékot a felére csökkentik. A 300 milliárdos csomag egyes részleteiről korábban már Rogán Antal és Matolcsy György is beszélt.

Napirend előtti felszólalásában jelentette be a kormány tízpontos munkahelyvédelmi akciótervét Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben.

Felére csökkentik a 25 év alattiak és az 55 év feletti munkavállalók után fizetendő járulékokat - mondta Orbán, aki szerint azért van erre szükség, hogy a fiatalok itthon is megtalálhassák a boldogulást, a nyugdíjhoz közel állóknak pedig biztos legyen a munkahelyük.

A képzettséget nem igénylő munkahelyek esetében a 25 és 54 év közötti munkavállalók járulékát is megfelezik. Orbán Viktor példaként azt mondta, hogy ide tartoznak a takarítók és a kubikosok, a rendelkezés pedig körülbelül negyedmillió embert érint. Soha nem lesz olyan világ, amelyben mindenki fehér köpenyes laboratóriumi munkás lesz, mindig lesz, aki fizikai munkából tartja fenn magát, ezeket az embereket a kormány respektálja, és ezekkel az intézkedésekkel ismeri el.

A kormány szeretné segíteni a tartósan munkanélküliek alkalmazását is, ezért az ilyen munkavállalók esetében az első két évben teljesen elengedik, a harmadik évben pedig a jelenlegi járulékok felét kell fizetni utánuk. Ugyanígy szeretnék segíteni a kisgyermekes anyák munkavállalását is: a gyesről és gyedről visszatérő anyák után az első két évben nem kell járulékot fizetni, a harmadik évben pedig a jelenlegi járulékok felét kell fizetni.

Új adók a kisvállalkozásoknak

A kisadózóknak is adó- és járulékcsökkentést kínál a kormány: az évi hatmillió forint alatti árbevételű mikrovállalkozások tételes adózást választhatnak. Nekik összesen egy adót kell fizetniük, ami a főállású kisadózóknak havi 50 ezer forint, a mellékállásban dolgozóknak 25 ezer forint lesz. Ez az egy adó kiváltja a személyi jövedelemadót, a társasági adót, a járulékokat és a szociális hozzájárulást is.

Ezt a megoldást a hatmillió forint alatti betéti társaságok és közkereseti társaságok választhatják - mondta Orbán. Nekik a jövőben nem kell beszámolót benyújtaniuk, csak bevételi és kiadási számláikat őrizni. A miniszterelnök szerint ez az adózás elsősorban a szolgáltató szektorban működő vállalkozásoknak lesz kedvező.

A kormány szeretné növelni a kisvállalkozások súlyát és szerepét - mondta Orbán, aki szerint ezért a legfeljebb 25 főt foglalkoztató kisvállalkozások számára választhatóvá teszik a kisvállalkozások adóját, amely kiváltja a társasági adót, egyéni vállalkozók esetében pedig a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót is. A kisvállalkozások adójának mértéke 16% lesz. A miniszterelnök szerint ez az intézkedés 300 ezer kisvállalkozásnak segíthet.

Felszámoljuk az áfacsapdát is - mondta Orbán Viktor, aki ezek után bejelentette, hogy a jövőben az ötszázezer euró alatti árbevétellel működő vállalkozásoknak csak akkor kell befizetni az áfát, ha nekik azt már kifizették.

Orbán azt mondta, hogy a számviteli szabályok csökkentésével a devizahitel miatt nehéz helyzetbe került cégeknek is segíteni szeretnének: 2012-13-ban a cégeknek tőkehelyzetük megítélésénél nem kell beszámítani a devizahitelből adódó veszteséget. Radiálisan csökkentik a házipénztárra vonatkozó adminisztrációt is - mondta.

A miniszterelnök szerint ez a tízpontos munkahelyvédelmi akcióterv 300 milliárd forintos könnyítést jelent.

Három forrásból fedeznék

Orbán Viktor hétfőn a parlamentben a felszólalásában köszönetet mondott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek, a Fidesz-KDNP-frakciószövetségnek és a gazdasági bizottságnak, amiért kidolgozták azt a megoldást, amellyel a pénzügyi tranzakciós illeték megteremti a munkahelyvédelmi akciótervhez szükséges költségvetési forrásokat. Ennek ellenére kétséges, hogy a kormány és a Fidesz a terve mennyire megalapozott.

Százmilliárdot szednének be a Magyar Nemzeti Banktól azáltal, hogy a bank kéthetes betéteit is bevonják a tranzakciós illeték hatálya alá. Ez problémás lehet, mivel 2007 óta a kereskedelmi bankok nem tartanak betéteket a jegybanknál, amire gondolhattak, az a kéthetes kötvény, ehhez viszont át kell írni a bemutatott javaslatot. Bárhogyan szednek is be azonban pénzt az MNB-től, ha késleltetve is, de az végső soron a költségvetést fogja terhelni. (Az elképzelést Simor András a jegybank elnöke veszélyesnek és jogellenesnek minősítette.)

Másik százmilliárdot a Magyar Államkincstártól remél a kormány. Ez azért nehézkes, mert az intézménynek nincs annyi pénze, hogy kifizesse az adót, így a munkadíját emelheti meg, amellyel viszont gyakorlatilag nem csinál mást, mint hogy az állami intézményektől és önkormányzatoktól von el forrást.

A harmadik százmilliárdos összeget a költségvetésben képzett tartalék "kölcsönvételével" nyerné a kormány a foglalkoztatási programhoz - Matolcsyék szavai szerint. A tartalékra viszont szükség lenne ahhoz, hogy a kormány tartani tudja az Európai Unióban vállalt költségvetési hiánycélt, erre az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is felhívta már a figyelmet.

Eddig is segítettek

A megjelölt csoportok foglalkoztatását már most is segíti az állam az elterjedt Start-kártyával. Például a fiatal pályakezdőknél az ország egészére az első évben 27 helyett csupán 10, a második évben 20 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetnie a cégnek a minimálbér másfélszereséig, illetve kétszereséig, efölött nem jár kedvezmény. A szülés után visszatérő anyáknál a minimálbér másfélszereséig egyáltalán nem kell megfizetni az adót egy éven át.

A munkahely-teremtési szándék mögött vélhetően az húzódik meg, hogy az idei tavaszi adatok szerint 27 ezerrel kevesebben dolgoznak a versenyszférában, mint egy éve. A leépítéseket egyrészt az év első felében tapasztalt gazdasági visszaesés, részben a kormányzati politika miatt hajthatták végre a vállalkozások. A kormány ugyanis korábban drasztikus, 19 százalékos minimálbér-emeléssel terhelte meg a vállalkozókat, a jelentősen megemelkedő bérköltségeket pedig csak részben tudta ellensúlyozni a bérkompenzáció.