Miközben Magyarország épp a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió delegációját várta, hogy egy hitelprogramról kezdje meg a tárgyalásokat, az eurózónát két éve még rettegésben tartó ír gazdaság éppen az első lépését tette meg a nemzetközi védőszárny alól kibújva.
Csütörtökig 568 napot töltött Írország az IMF-felügyelete alatt úgy, hogy a nemzetközi intézmény és az Európai Unió hitele tartotta életben az országot. Július ötödikén Írország 500 millió euró értékben bocsátott ki állampapírokat, ezzel jelezve, hogy kész arra, hogy ismét a saját lábára álljon.
"A kormány célja, hogy elszakadjunk a hitelprogramtól, és visszatérjünk a piacokra jövőre" - mondta Michael Noonan ír pénzügyminiszter, miután sikerült többszörös túljegyzés mellett eladni a félmilliárd eurónyi három hónapos kincstárjegyet. Az 1,8 százalékos hozamszint, amelyet a piac kért a papírok jegyzéséért cserébe, alacsonyabb, mint a spanyol kötvények kamatai, ez azt mutatja, hogy Írországot már biztonságosabbnak látják a befektetők, mint Spanyolországot.
Írországnak elsősorban az óriásira duzzadt államháztartási hiányát kellett leszorítania az IMF-program szerint, ez viszont kemény megszorításokkal járt. Dublin a 2008-as bankválságot részben államosítással, részben garanciavállalásokkal kezelte, ami viszont óriási terhet rakott a költségvetésre, miközben adóbevételből egyre kevesebbre számíthatott. A költségvetés egyensúlya olyan mértékben borult fel, hogy 2010-ben a GDP 31,2 százalékára rúgott a hiány - vagyis a megengedett uniós 3 százalékos szintnek több mint a tízszerese volt. Az ország ezt kénytelen volt mértéktelen eladósodás árán finanszírozni, így fordulhatott elő, hogy a 2007-ben még 25 százalék körüli államadósság-ráta idén már 113 százalék körül várható.
Öles léptek
A hiányt csak drasztikus eszközökkel lehetett leszorítani, ráadásul ennek végrehajtásában még csak félúton jár az ország. Az IMF-program célja az, hogy 2015-re 3 százalék alá kerüljön a hiány, de ehhez öles léptekkel kell haladni, mert az idei állomás még messze van ettől, 8,3 százalék szerepel a tervekben.
Az íreknek kemény megszorításokat kellett lenyelniük. Drágultak például a fogyasztási cikkek amiatt, hogy 2 százalékponttal 23 százalékra emelték az áfa kulcsát. 2015-ig 37 500 főt küldenek el a közszférából, ebből 6000 ezer főt már az idén elbocsátanak. A leépítéssel párhuzamosan 3,5 milliárd euróval, 20 százalékkal csökkentik a közalkalmazottakra fordított bérköltséget hét év alatt.
Az egészségügyi kiadásokból 543 millió eurót csíptek le az idei költségvetésben, 475 milliót a társadalombiztosításból. A fogyatékkal élők ellátásában végrehajtott "hatékonyságnövelésből" 50 millió eurót vár a kormányzat. A családtámogatási rendszerben a harmadik gyerektől nagyobb összeg járt fejenként, ezt a progresszív támogatást eltörlik. Az egyszülős csonka családok támogatása az új szabályok szerint csak a legkisebb gyerek 7 éves koráig fog járni.
Ezenkívül olyan lépésekkel is spórolt a kormányzat, mint a szociális fűtéstámogatás csökkentése vagy 31 rendőrőrs bezárása. A felsőoktatásban eddig 2000 eurót kérhettek legfeljebb az egyetemek a hallgatóktól hozzájárulásként, ezt az összeget 250 euróval megemeli a kormányzat.
Nem az IMF fájt előbb
Megszorításokat ráadásul nemcsak az IMF/EU-programban, hanem már korábban is kellett végrehajtaniuk. Uniós tagországként ugyanis vonatkozik az országra a 3 százalékos deficitkorlát, ezért folyamatosan terveket kellett bemutatni Brüsszel számára, hogy miként teszik fenntarthatóvá a költségvetést. Különösen azért figyel az Európai Bizottság szigorú szemekkel, mert Írország az eurózóna tagja. 2009-ben és 2010-ben új és megemelt adókkal (jövedelemadó növelése, tőkejövedelmek megadóztatása, üzemanyagok, olaj, cigaretta, szeszes italok adójának növelése), a közszférában 14 százalékos bércsökkentéssel, a gyógyszerkassza megnyírásával már húztak egyet a nadrágszíjon.
Az ír visszatérés a piacra bizonyította, hogy az ország nem hiába hozott áldozatot. Az európai adósságválságnak Írország 2011 nyarán még a gócpontja volt, és csak az IMF/EU-programnak köszönhetően kerülték el az összeomlást. A növekedés már tavaly megindult, 2011-ben 0,7, 2012-ben 0,5 százalékos bővülést jelzett az IMF. A megtorpanás viszont már nem csak Írország sara, erősen hat ugyanis a lefulladó európai gazdaság is. Brendan Howlin reformügyi miniszter a megszorításokat tartalmazó költségvetés decemberi vitájában azt mondta, "tizenkét hónapja mi voltunk Európa gondja. Most az európai és a globális gazdaság veszélyezteti a mi gyógyulásunkat".
Marad háttérben az IMF
Az, hogy Írország kitette a lábát a piacra, még nem jelenti azt, hogy képes lenne teljesen a magánbefektetőktől szerzett pénzekből finanszírozni magát. A pénzügyminiszter szerint az ország az idén még háromszor-négyszer tervez rövid lejáratú papírt piacra dobni, mielőtt jövőre a hosszú távú, azaz nagyobb befektetői bizalmat igénylő kötvénnyel próbálkoznának. A háttérben pedig még sokáig ott fog állni az IMF-EU páros és 85 milliárd eurós kerete, a hitelprogram ugyanis 2013. december 15-ig tart.
Az IMF-program legfőbb eredménye, hogy Írország elkerülte az államcsődöt. 2010 augusztusában drasztikusan emelkedni kezdett az ír állampapírok hozama, a 7 százalék feletti tízéves hozam a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy az ország adósságspirálba zuhan, amelynek a vége az államcsőd. Egy évvel később 14 százalék fölött tetőzött a hozam, de 2010 decemberétől ekkor már az IMF finanszírozta az országot, így a gyakorlatban nem kellett kifizethetetlen feltételekkel piaci hitelt felvennie Írországnak.