Magyarország gázhatalom lesz?

A magyar állam régiós gázpiaci előnyökre tudna szert tenni, ha valóban felvásárolná az E.ON gázüzletágát. A német energiaóriás százmilliárdokat ölt az itt jól kialakítható föld alatti gáztározók építésébe, de nem tudja jó profittal működtetni azokat. Az üzlet így mindenkinek előnyös lehet, de persze csak akkor, ha meg tudnak állapodni az árban.

"Visszavettük a Mol-részvényeket az oroszoktól, visszavettük a vízművek egy részét a franciáktól, vissza fogjuk vásárolni pillanatokon belül az E.ON-t a németektől" - ebbe a logikai sorba állította Orbán Viktor miniszterelnök a legújabb visszaállamosítási tervét, amely a német energetikai óriás magyarországi üzletére vonatkozott.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Hír TV-nek azt nyilatkozta, a visszavásárlás része annak a tervnek, hogy az energiaszolgáltatást nonprofittá teszik, vagyis - legalábbis a lakosság körében - az energiaszolgáltatók csak annyi díjat szedhetnek be, amennyi a költségek fedezésére elég.

Ő és a kormányfő sem mondott részleteket a tárgyalásokról, sokat elárul azonban, hogy Orbán Viktor szerint "pillanatokon belül" megtörténik a visszavásárlás. A magyarországi E.ON nem értelmezte a bejelentést, a német anyacég pedig annyit közölt, ismerik a kormányfő nyilatkozatát, de kommentálni ők sem akarták.

Orosz gáz

Az E.ON Magyarországon a gázüzlet több szegmensében jelen van, és a kormányzati nyilatkozatokból nem derül ki, hogy ezek közül melyek azok, amelyeket átvennének a németektől. Az [origo] által megkeresett energetikai szakértők azonban kézenfekvőnek látják, hogy a 2005-ben a Moltól az E.ON-hoz került részekről lehet szó, és a lakossági szolgáltatást nagy valószínűséggel nem érinti az üzlet.

Drucker György energetikai szakértő, az Energiainfo.hu vezető elemzője szerint az orosz gáz hosszú távú importszerződéseivel felszerelt nagykereskedő és az óriásira duzzasztott földgáztároló kapacitások jelenthetik az üzletet. Ezek voltak azok a vagyonelemek, amelyeket az E.ON 2005-ben a gázüzletág részeként a Moltól vett át 2,1 milliárd euróért (mai árfolyamon körülbelül 570 milliárd forint).

A két terület stratégiai üzletet jelent. Magyarország a felhasznált gáz nagy részét, körülbelül 80 százalékát az orosz Gazpromtól vásárolja, ennek keretfeltételeit hosszú távú importszerződésben rögzítik. A 2015-ig érvényes szerződéseket a Mol kötötte, de a nagykereskedelem átvételével együtt a szerződések az E.ON-hoz kerültek, vagyis jelenleg a német cég vásárolja az orosz gázt a magyar piacra. Ha az állam megszerezné ezt az üzletet, a 2015-től tartó időszakra kötött szerződésekről is maga tárgyalhatna az oroszokkal.

Ki üljön le tárgyalni?

A megkeresett szakértők szerint nem egyértelmű, hogy lenne-e előnye annak, ha nem a németek, hanem a magyar állam ülne tárgyalóasztalhoz az oroszokkal. Nem világos, hogy melyik tárgyaló fél tud alacsonyabb gázárat elérni. A német E.ON júliusban meg tudott állapodni a Gazprommal a gáztarifa csökkentésében, amely a Népszabadság szerint 7-10 százalékos kedvezményt jelentett. Az a megállapodás azonban nem érintette a magyar gázpiacot, az E.ON csak annyit közölt, akár több országra is alkalmazhatják az ottani megállapodást.

A magyar energiapiacot alaposan ismerő, korábban az E.ON-nál dolgozó, névtelenséget kérő forrásunk szerint nehezen értelmezhető, hogy mi a jobb: ha az állam, vagy ha az E.ON ül a tárgyalóasztalnál. Azt mondta, az államnak nem sok ráhatása van a szerződésre, ha az E.ON tárgyal. A kormányzat azonban stratégiai területnek tekinti az energiaipart, így a saját mozgásterét növelné, ha maga tárgyalhatna.

A névtelenséget kérő forrás szerint az állam regionális stratégiát építhet ki azzal, ha a kezébe kerül a gázpiacot meghatározó több terület. Magyarország adott már el gázt Szerbiának és Horvátországnak, és a befolyása növelésével a térség elosztó központjává válhatna. Ezért lehet fontos a kormánynak, hogy minél több területen legyen ott a gázpiacon.

Felpumpált tározók

Ebbe a stratégiába illeszkedik, ha az állam a kezébe veszi a magyarországi föld alatti gáztározókat. Magyarország adottsága ugyanis, hogy rendelkezik nagy mennyiségű gáz tárolására alkalmas tározókkal, ami biztonságosabbá teszi a gázellátást. 2009 januárjában Oroszország és Ukrajna nem tudott megállapodni az árakról, ezért a Gazprom leállította a gázszállítást. Mivel a magyar gáz az ukrán vezetékeken érkezik, a korlátozás a magyar szállítást is megakasztotta.

A tározók célja, hogy a kieső napokon se kerüljön veszélybe az ellátás. Három éve az ipari nagyfogyasztókat néhány napra le kellett állítani a válság miatt, és egyes iskolákban is szünetet rendeltek el, de a lakosság ellátását nem érintette a korlátozás.

A téli hideg hónapokban a válság előtt 90 millió köbméter volt a maximális napi fogyasztás, a válság hatására ez a csúcs 70 millió köbméter körüli szintre esett. A magyarországi tározók naponta akár 80 millió köbméternyi gázt is képesek kibocsátani, vagyis tudnák fedezni a leghidegebb napok igényeit is, a nélkül, hogy importálni kellene.

Most nem jó üzlet betárolni

A tározókapacitás nagy részét éppen az E.ON építette ki. A kezelésében lévő 4 tározó 4,9 milliárd köbméternyi gázt képes befogadni, és köztük van Közép-Európa legnagyobb tározója, a zsanai komplexum, amely 2,1 milliárd köbméter tárolására alkalmas. Ennek fejlesztésére az E.ON 35 milliárd forintot fordított. Ez a hatalmas beruházás korántsem olyan jó üzlet már a németek számára, mert a megtérülésnek a válság keresztbetett.

"Az E.ON vért izzad, hogy jó üzlet legyen a tárolás" - mondta Drucker György. Az E.ON az áraiba építette a beruházás költségeit, a megtérülést viszont akadályozta a válság, mivel jelentősen csökkent a földgázfogyasztás. A szakértő elmondása szerint a németek próbálkoztak azzal, hogy például a horvátok gázkészleteinek tárolását is elnyerjék, ez mutatja, mennyire küzdenek azért, hogy megtérítsék a beruházást.

Bár a gázcég nem kommentálta Orbán Viktor hétvégi szavait, Drucker György szerint az is jelzésértékű, hogy az E.ON-nál "nem mondtak kapásból nemet az állami ajánlatra". Az Equilor elemzői is úgy értékelték az E.ON hallgatását, hogy az jelzi, előrehaladott állapotban van a tárgyalás. A megállapodást a kormányfő "pillanatokon belülre" tette, de ehhez az is kell, hogy a németek megfelelő árajánlatot kapjanak. A németek mérlegelhetik, mi éri meg jobban: ha elfogadják az állami ajánlatot a jelenlegi rossz helyzetben, vagy ha várnak a későbbi lehetőségekre. A tárolók ugyanis a későbbiekben még komoly üzletet rejtenek. A Nabucco valamilyen változata és a Déli Áramlat földgázvezeték is átmehet Magyarországon, "ezek lehelhetnek életet a tározókba" Drucker szerint.

Homályos fedezet

A magyar kormány 2010-ben elővásárlási jogot szerzett a gázérdekeltség visszavásárlására. Vagyis ha az E.ON értékesíteni akarná a gázüzletágat, először az állammal kell tárgyalnia. Az állam erre a jogra támaszkodhat, ami azonban nem garantálja az üzletet. A lakossági üzlet azonban nincs a csomagban, de erre nem is feltétlenül van szüksége az államnak.

Drucker György szerint a lakossági kiskereskedelmet (egyetemes szolgáltatás) az államnak fölösleges átvennie, a gáz ugyanis már most is hatósági áras, a képletben szereplő elemeket az állam határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a kormányzatnak jelenleg is kezében vannak az eszközök arra, hogy leszorítsa a gázárat, ha politikai érdekei ezt diktálják.

Az üzlet legnagyobb talánya, hogy az állam miből fedezné a minden bizonnyal tetemes vételárat. A Világgazdaság egy éve írt arról, hogy a Magyar Villamos Művek (MVM) vásárolhatná meg az E.ON gázüzletágát. Akkor 800 millió eurós ajánlatról (220 milliárd forint mai árfolyamon) értesült a lap, amelyet a németek nem keveselltek.

Az MVM pénzügyi lehetőségeit erősen korlátozza, hogy a szlovák-magyar gázvezeték építését, a negyedik mobilszolgáltató felállítását, sőt akár a paksi atomerőmű bővítését is párhuzamosan kéne finanszíroznia. Így az államnak tőkeemeléssel vagy az MVM hitelezésével kell forrást teremtenie. Ezt költségvetési forrásból aligha tehetné meg, mivel a jövő évi büdzsét a szigorú uniós kontroll miatt nem lehet elengedni. A kormány a Mol 21 százalékos részvénycsomagjának megszerzését IMF-pénzből fedezte, de a korábbi keret már nem használható, úgy megállapodás pedig még nincs.

A Portfólió.hu elemzése szerint az E.ON-üzlet fedezetét a kormányzat jegybanki betéte jelentheti, amely rég nem látott szintre emelkedett júliusban. A 2059 milliárd forintnak megfelelő betétállományból könnyen teljesíthető a néhány százmilliárdra becsült vételár. Ha ezt a módszert alkalmazza a kormány, akkor a fennálló államadósság és a költségvetési deficit sem növekszik azonnal, mert már korábban lehívott, de még fel nem használt pénzről van szó. Később viszont még jelentene problémát, mert ezeket a hiteleket ugyanúgy vissza kell majd fizetni.