Erősebb a csalitej Budai Gyulánál

Hiába gurult méregbe és próbálta kiszorítani a boltokból az olcsó külföldi tejeket és trappista sajtot a vidékfejlesztési államtitkár, ma is jól megy az olcsó szlovák dobozos, sok boltban továbbra is olcsóbb a magyarnál. Több magyar tartós tej ára is csökkent, és a terméktanács is lát biztató jeleket, de áttörés nincs, pedig nyakunkon a tejháború.

Felemásra sikeredett a külföldi csalitej elleni offenzíva, amelyet Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára indított még június elején azért, hogy a legnagyobb üzletláncok polcairól kiszorítsa az olcsó importált tejet és trappista sajtot. Az ennek nyomán augusztus elején életbe lépett csalitejtörvény, amely nem engedi meg a boltoknak, hogy magasabb árréssel kínálják a hazai tejet a külföldinél, valóban lenyomta egyes magyar tejek árát, de mivel mindeközben a külföldiek is még olcsóbbak lettek, továbbra is azokat viszik az emberek. Legalábbis ezt tapasztaltuk több áruházban az elmúlt napokban.

Kartonszámra viszik a szlovák importot

A budafoki és a budaörsi Auchanban is a literenként 119-129 forintért kínált szlovák tartós tejet pakolták a kosarakba a vásárlók. Sokan egy-egy kartont tettek a kocsijukba, látogatásunkkor már alig volt a szlovák tejből. Ezzel szemben a rivális magyar termékek közül a legolcsóbb 139 forintba került (ezt egyébként óriásplakátokon is népszerűsíti az Auchan), abból bőven volt a polcokon.

A Lidl Lövölde téri egységében a legolcsóbb tartós tej magyar volt, itt egy litert 129 forintért lehetett megvenni a múlt héten. Az [origo] másik munkatársa Óbudán 159 forintos tartós tejjel találkozott az egyik ottani Lidlben. A budaörsi Aldiban is ennyi volt a hétvégén, mindkét termék magyar. A Tesco budaörsi egységében szintén 139 forintért mentek a szlovák tejek, a legolcsóbb magyarért viszont már 199 forintot kértek.

"A nyáron életbe lépett szabályozás nem hozott szignifikáns változást. Továbbra is az importtej megy" - erősítette meg az [origo] tapasztalatait egy névtelenséget kérő tejipari szakértő. Mást állít azonban Lukács László, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója. "A törvény augusztusban lépett hatályba, az azóta eltelt két hét tapasztalataiból még korai lenne konzekvenciákat levonni. Azt viszont érzékeljük, hogy a korábbi elég nagy, akár 50-100 forintos különbség jelentősen, 10-20 forintra csökkent egyes esetekben" - kommentálta a diszkriminatív árazást tiltó törvény eddigi hatásait Lukács.

Miért olcsóbb a külföldi?

A terméktanács vezetője szerint a törvénymódosítás életbe léptetése előtt sokszor tévesen értelmezték annak célját. Lukács szerint nem arról volt szó, hogy az olcsó importtejet kitiltsák az áruházakból, pusztán arról, hogy az import- és a magyar tejnél a kereskedők azonos árrést alkalmazzanak. Korábban ugyanis a magyar tartós tejnél sokkal nagyobb volt az árrés, mint sok importból származónál. Lukács szerint az import- és a magyar tejek közötti végső ár a törvény hatására közeledhetett egymáshoz. "Továbbra is a fogyasztó dönt, hogy melyik tejet vásárolja meg. Még mindig vannak a magyarnál olcsóbb importtejek, ez a természetes piaci verseny eredménye. De most legalább egyenlő árképzési gyakorlat mentén küzdenek a vásárlókért a termékek" - tette hozzá.

A csalitejtörvény

Az [origo] az után kereste fel a boltokat, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium május végén közölte, a nagy áruházláncok ígéretet tettek Budai Gyula államtitkárnak, hogy az importtejet és a külföldről érkező trappista sajtot leveszik a polcaikról. Az államtitkár akkor jelezte, hogy egy, a parlament elé terjesztett törvényjavaslatban új szabályként jelenik meg a diszkriminatív árazás tilalma. Ennek köszönhetően kiküszöbölhető például, hogy azonos termékek esetén más-más árrést alkalmazzanak a magyar, illetve a külföldi árunál.

Minderre a tárca szerint azért volt szükség, mert az importtejeknél kisebb volt az árrés, ezáltal sokkal olcsóbbak voltak. A külföldi áruházak akkor állították, szó sem volt ilyen megállapodásról. Az agrártárca közleményére reagálva az Országos Kereskedelmi Szövetség közölte, a szervezetnek nincs tudomása arról, hogy az áruházláncok ilyen kötelezettséget vállaltak volna. Az [origo]-nak egy név nélkül nyilatkozó piaci forrás - aki ismerte Budai és az áruházak közötti tárgyalások részleteit - akkor azt mondta, a kereskedők megdöbbentőnek tartják az államtitkár nyilatkozatát. Szerinte nem tettek ígéretet arra, hogy leveszik a polcaikról a külföldi tejeket, Budai mégis ezt állította.

"Vagyis a kereskedelmi láncokra lehet majd mutogatni, hogy megígérték, de mégsem veszik le a polcaikról az importtermékeket, pedig ígéretről szó sem volt" - tette hozzá forrásunk. A szóban forgó tilalom augusztusban lépett életbe, azóta tehát nem szabad más árrést alkalmazni a külföldi és a magyar tejek esetében.

Arra a kérdésre, hogy immár azonos árrés mellett mitől olcsóbb a szlovák vagy más helyről származó importtej, Lukács László szerint van magyarázat. Mint mondta, komolyabb technológiai különbség nincs a feldolgozók között, és a nyerstej felvásárlási ára is közel azonos, a gyártás költségei azonban eltérnek. Az energiaár, a dolgozók bére, adója, járulékai között vannak nagyobb különbségek, és az is számít, hogy kinek mi a fő profilja.

Elmondása szerint több külföldi feldolgozónak nem a dobozos tej a fő terméke, azt csak a fő termék előállításával párhuzamosan, úgynevezett puffertermékként gyártja, így nem elsőrendű szempont annak az árazása. Ezért fordulhat elő, hogy akár nagyon olcsón is hajlandó megválni tőle, ezzel pedig képes letörni a hazai árat. A névtelenül nyilatkozó tejipari szakértő azonban úgy vélte, hogy az importtejek sikerében áfacsalás is szerepet játszik: a külföldről behozott tej után sokszor nem fizetik be az áfát, így az sokkal olcsóbban kerülhet a kereskedőkhöz.

Az [origo]-nak névtelenül nyilatkozó tejipari szakértők azt is elmondták, hogy bár a termékek szabad áramlása elvileg biztosított az Európai Unión belül, a gyakorlatban ez közel sincs így. A nyugati országokban, például Ausztriában szóba sem jön, hogy a kereskedők beszerzői külföldi - import - tejet vásároljanak, még akkor sem, ha az olcsóbb. "Csak az a kérdés, hogy mondjuk alsó- vagy felső-ausztriai termelőktől, feldolgozóktól vásároljon-e" - tette hozzá egyikük.

A Magyarországon bagóért árult importtej leginkább a hazai feldolgozók számára jelent gondot, a tejtermelőknek kevésbé. Egyfelől viszonylag magas az átvételi ár, ezt tetézi a termelőknek járó állami támogatás is, így ők a pénzüknél vannak. A feldolgozóknak azonban a nagyon olcsó szlovák tejjel kell megküzdeniük, és ez a diszkriminatív árazás tiltása után sem sokat változott.

Elkerülni a cukorgondot

Az azonos árrés alkalmazása mellett a terméktanács további lépésekért küzd, amelyek Lukács László szerint a piac megerősítését szolgálják. Meghatároztak például egy úgynevezett alapárat a felvásárlásokra az iparágban bekövetkezett változásoknak, trendeknek, a piaci környezetnek megfelelően. "Ez nem egy kőbe vésett ár, de egy szakmailag megalapozott prognózis, amellyel az ágazat szereplőinek nyújtunk segítséget" - fogalmazott az igazgató.

Ezt nem kell elfogadniuk a cégeknek, de az a cél, hogy ezzel könnyebben tervezhetővé váljon a cégek működése. "Azt reméljük, hogy az árprognózis figyelembevétele elterjed, és egyre több tejtermelő, feldolgozó és kereskedő közötti megállapodásnak lesz az alapja" - jegyezte meg Lukács. Hogy konkrétan mennyi lenne az a bolti ár, amely már gyanús az alapárhoz képest, azt Lukács nem nevezte meg, mondván, az rengeteg körülménytől (adóterhek, szállítás, technológia, üzemméret) függ.

Miért csali?

Az egymással versengő láncok becsalogató termékként tekintenek a tejre, ahogy általában a kenyérre is, és a legfőbb céljuk, hogy a konkurenciánál olcsóbban adják. Ezeket hirdetik prospektusaikban és óriásplakáton, azt remélve, hogy a kiugróan olcsó árak beviszik hozzájuk az embereket.

Az [origo] megkérdezte a Vidékfejlesztési Minisztériumot is, hogy forintban, literenként mekkora az a legalacsonyabb árszint, amely alatt nem szabad árulni tartós (UHT) és friss tejet a boltokban. A minisztérium közölte, az árat számos tényező befolyásolhatja, ezért literenkénti minimális árat semmilyen szabály nem ír elő. A minisztérium arra a kérdésre, hogy vizsgálták-e a hatóságok a külföldi és a magyar tejek árrését, azt válaszolta, hogy ilyen ellenőrzés még nem volt, ugyanis a szabály csak augusztustól hatályos. Az ügyben még bejelentés sem volt - közölte a minisztérium, amely egyúttal jelezte, az érintett felek - kereskedők és beszállítók - a VM és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tájékoztatása alapján felkészülhettek a változásra.

A terméktanács vezetője szerint a lépések a fogyasztók számára kedvezőek, mivel valamennyi intézkedés a kiszámíthatóbb tejtermelés, ezen keresztül tejpiac felé mutat, amelyben az árak is az eddiginél könnyebben tervezhetők. Emellett az ágazat megerősítése azért is szükséges, hogy ne történjen meg az, ami a cukor esetében. "Megszűntek a gyárak, és Magyarország kiszolgáltatottá vált ezen a piacon, kezelhetetlenné vált számára a világpiaci folyamatokból adódó drágulás. Egy fokozatosan erősödő tejpiac esetében nem kell hasonló problémától tartani" - tette hozzá. Az ágazatnak és a fogyasztóknak egyaránt fontos ez, elsősorban azért, mert 2015-től megszűnik a tejkvóta-szabályozás, így a kapacitástöbblettel rendelkező országok tejcégei várhatóan új piacok megszerzésére törekednek majd.