Néhány ország extrém mértékben kockázatossá vált, a kockázati felárak szintje elfogadhatatlan. A kormányoknak készen kell állniuk a mentőalapok forrásainak használatára, hogy állampapírokat vásároljanak. Az Európai Központi Bank is magára vállalhat kötvényvásárlást olyan mértékben, amely megfelel a céljainak - mondta Mario Draghi, az EKB elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Az európai jegybank ezek mellett további, nem szokványos pénzügyi eszközöket is fontolgat az adósságválság megfékezésére. Draghi szavai szerint a következő hetekben dolgozzák ki a lépéseiket. Csütörtökön az Európai Központi Bank tanácsa változatlanul 0,75 százalékon hagyta az irányadó kamatát, a további csökkentéssel tehát nem akart segítséget nyújtani az európai gazdaságnak.
A Wall Street Journal szerint a jegybankelnök szavai azt jelenik, hogy az EKB kész használni a fegyvereit, csak nem most. A lap úgy értékelte ezzel kiábrándította a piacokat, mivel sokan várták, hogy a bank konkrét akciótervet jelentsen be. Az euró a beszéd előtt erősödni kezdett, majd ahogy a befektetők értelmezték a szavait, a közös pénz zuhanni kezdett.
A Reuters felmérése szerint 24 elemzőből 19 gondolja azt, hogy a jegybank kötvényvásárlásokkal fog beszállni az adósságválság elleni küzdelembe, de ennek idejében megosztottak voltak. A 24-ből 10 elemző gondolta úgy, hogy a csütörtöki sajtótájékoztatón jelenti be, hogy bevetik a kötvényvásárlási fegyvert. Az Európai Központi Bank elvileg korlátlanul vásárolhat a tagállamok állampapírjaiból, amellyel segít leszorítani azok hozamát. Ez azért jó a bajba jutott országoknak, mert ezzel olcsóbban jutnak forráshoz, és kikerülhetnek az adósságspirálból.
"Csalódásként értékelték a befektetők Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnökének szavait" - mondta az [origo]-nak Csajbók Róbert, az ING devizakereskedője. A piacok felfokozott várakozások előzték meg Draghi beszédét, miután a múlt csütörtökön az elnök közölte, kész a lehetőségekhez mindent megtenni az eurózóna piacain kialakult feszültségek enyhítése és az adósságválság megoldása érdekében.
Sem akkor, sem most nem jelentett be konkrét intézkedéseket, és utalt arra, hogy túlzott várakozásokat keltettek a múlt heti szavai. A várható lépésekről annyit lehet tudni, hogy az EKB az eurózóna bajban lévő országinak állampapírpiacán a rövidebb futamidejű papírok vásárlásával próbál javítani a helyzeten - tette hozzá Csajbók, ami a piaci szereplőknek kevés, mert a hosszú távú, mondjuk, tízéves spanyol hozamokat egy ilyen lépés nem fogja lejjebb nyomni, a mostani szinteken pedig nem látszik fenntarthatónak a spanyol adósságszerkezet.
Draghi egyúttal jelezte, hogy az EKB sem mindenható, a kormányoknak is tenniük az adósságválság enyhítése érdekében. Csajbók szerint ez utalás arra, hogy a válságkezelés elsősorban a németektől függ, hogy hajlandóak-e finanszírozni a bajba jutott államokat.
A piacok nagyon idegesen reagáltak Draghi szavaira. Az euró először erősödött a dollárral szemben, majd meredek lejtőre került: az árfolyam 1,24-es szintről 1,22-ig esett, ami jelentős esésnek számít. A devizakereskedő hozzáfűzte, a forint viszonylag jól kijött ebből, mert az euró árfolyama 279,80-ról 281 forint fölé került, de elkerülte a jelentősebb gyengülést. Csajbók szerint ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az IMF-tárgyalások megkezdése és a magas kamatszint támogatás nyújt a magyar fizetőeszköznek.
Draghi nagyon sötét képet festett az európai gazdaság állapotáról, szerinte lassú növekedés, és nagy bizonytalanság jellemzi a kontinenst. A központi bank azt látja, hogy az eurózóna nagyon lassan fog feltámadni. Annak érdekében, hogy ez ne vezessen az eurózóna széthullásához, Draghi szerint a költségvetéseket rendbe kell tenni, és a reformokat folytatni kell. "Az euró visszavonhatatlan" - mondta.
Az adósságválság szorítása csütörtökön is éreztette hatását. A korábban segítséget kérő Spanyolország állampapírjaira ugyan többszörös volt az érdeklődés, de az ország csak az eddiginél is drágábban tudta eladni őket, ez pedig afelé mutat, hogy az ország egyre jobban sodródik az adósságspirálba.