"Ha az euró bevezetésének elhalasztását a konvergenciapályáról való kisiklásnak és/vagy a strukturális reformok akadályának tekintik, ez alááshatja a piaci bizalmat, és árthat a gazdaságnak" - fogalmazott Olli Rehn, az unió pénzügyi biztosa a Herczog Edit kérdésére adott válaszban.
Az EP-képviselő korábban azt tudakolta az Európai Bizottságtól (EB), hogy mit tehet az EU végrehajtó testülete, ha egy tagállam kormánya következetesen olyan gazdaságpolitikát folytat, amellyel beláthatatlan idővel kitolja az uniós csatlakozási szerződésben vállalt euróövezeti csatlakozást?
Olli Rehn válaszából kiderül, hogy a vonatkozó szerződések nem rendelkeznek az euró bevezetésének ütemezéséről, és minden tagállamnak időt biztosítanak az euróövezethez való csatlakozáshoz szükséges előkészületek és kiigazítások megtételére. A gyakorlatban a tagállamok szabadon dönthetnek a konvergenciakritériumok teljesítéséhez vezető stratégiáról és annak ütemezéséről. "Ugyanakkor az euró bevezetésére vonatkozó kötelezettségvállalás érvényben marad, és nem tehető semmissé" - figyelmeztet a biztos.
Rehn emlékeztet, hogy a 2012. májusi konvergenciajelentésben az EB úgy ítélte meg, hogy Magyarország nem teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, mivel az árstabilitásra, az államháztartásra, az árfolyam-stabilitásra és a hosszú távú kamatlábakra vonatkozóan egyetlen kritériumot sem teljesített, és a magyar jogszabályok nem feleltek meg teljes egészében a szerződés követelményeinek.
A biztos szerint az EB nem kényszeríti a tagállamokat arra, hogy az euró bevezetése érdekében egy bizonyos stratégiát kövessenek. Nem szabad azonban alábecsülni az euró középtávú politikai stabilizáló szerepét - érvel Rehn -, mert ha az euró bevezetésének elhalasztását a konvergenciapályáról való kisiklásnak és/vagy a strukturális reformok akadályának tekintik, ez alááshatja a piaci bizalmat, és árthat a gazdaságnak.