A kiskeradó az Európai Bíróságon kötött ki

A Hervis sportcikkeket forgalmazó cég megtámadta a hipermarketadót az Európai Bíróságon. A kormány háromszor évi 60 milliárd forintot szed, szedett be a különadóból, így a per tétje igen nagy.

A Hervis megtámadta a kiskeradót az Európai Bíróságon - derül ki a testület sajtóközleményéből.

A kisker- vagy hipermarketadóként elhíresült, a bolti kiskereskedelemre kivetett különadót 2010-ben vezette be a kormány. Az adó sávos, évi félmilliárd forintos nettó árbevételig nem kell fizetni, aztán lépcsőzetesen emelkedik, 100 milliárd forint felett 2,5 százalék az adó. A franchise-rendszerben működő cégeket - ilyen például a magyar CBA, a Reál, a Coop - kevésbé sújtja az adó, mert az üzletek bevételét nem kell összeszámítani, minden egyes bolt külön egységnek számít az adó szempontjából, szemben például a nagy külföldi hálózatok boltjainak bevételével, például az összes Auchan-egység bevételét össze kell adni.

A Hervis, amely sport- és divatkereskedelemmel foglalkozik, arra hivatkozva támadta meg a Székesfehérvári Törvényszéken a kiskeradót, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozásokat hátrányba hozza a magyar cégekkel, különösen a franchise-rendszerű vállalkozásokkal szemben.

A Hervis szerint ezért az adó ellentétes az uniós joggal. Most a fehérvári törvényszék fordult az Európai Bírósághoz, kérve a kérdés eldöntését.

Nagy tétje van az ügynek, ugyanis évente 60 milliárd forintot szed, szedett be a kormány, így ha esetleg a bíróság a Hervisnek ad igazat, és mások is rákapcsolódnak a perre, az sem kizárt, hogy visszamenőleg törölteti el a bíróság az adót, így pedig - kamattal növelten - akár 200 milliárd forintnál is nagyobb összegű visszatérítése keletkezik az államnak.

A hipermarketadó egyike a négy különadónak, amelyet két éve vezetett be a kormány. A telekomadó ügyében az Európai Bizottság utalta az Európai Bíróság elé az ügyet, mert az Brüsszel szerint sérti az uniós jogot. A bankadó és az energetikai különadó ügyében idáig nem jutott el eljárás.