Mentheti Európát Németország

A német alkotmánybíróság nem emelt kifogást az ESM ellen. Európa fellélegezhet, a válságkezelés mehet tovább az eddig megkezdett úton.

A német alkotmánybíróság nem találta alkotmányellenesnek az eurózóna tagországainak megmentésére létrehozott európai stabilitási mechanizmust (ESM). A testület azonban kimondta, hogy minden olyan döntést a német parlamentnek kell meghoznia, amely újabb német befizetésekre vonatkozik.

A döntésnek nehezen túlbecsülhető jelentősége volt. Ha az alkotmánybíróság kifogást emel az ESM ellen, az aláásta volna az európai válságkezelést, várhatóan azonnali bizalmi válságot kiváltva Európa gazdaságaival szemben.

Az európai stabilitási mechanizmusnak elvileg már működnie kellene, de egy sor eurózóna-tagállamban az alkotmánybíróság elé került a kérdés, hogy nem sérti-e az ország szuverenitását az ország csatlakozása az ESM-hez és az övezet fiskális paktumához.

A német alkotmánybíróság döntéséből az következik, hogy Németország ratifikálhatja az ESM-et létrehozó kormányközi szerződést, de a ratifikációs okmányt ki kell egészíteni. E kiegészítésben Németország jelzi, hogy a szerződésben megállapított módon működtetett válságkezelő rendszerhez legfeljebb 190 milliárd euróval járul hozzá.

Ez csak első döntés volt

Előfordulhat, hogy a szerződésben meghatározott keretek között mégsem lehet hatékonyan kezelni a válságot, és ezért bővíteni kell az ESM 500 milliárd eurós alapját, aminek következtében Németország terhe is növekedik. Az alkotmánybíróság erre az esetre kikötötte, hogy a 190 milliárd euró feletti befizetéshez, illetve garanciavállaláshoz meg kell szerezni a törvényhozás mindkét házának hozzájárulását.

Andreas Vosskuhle, az alkotmánybíróság elnöke a határozatot ismertetve hangsúlyozta, hogy a testület nem foglalkozott azzal, hogy az ESM alkalmas-e az euróövezeti válság kezelésére. Ennek megítélése "a politikusok dolga". Az alkotmánybíróság csupán azt vizsgálta, hogy miként lehet biztosítani a rendszer alkotmányos működését.

A testület egyelőre a ratifikáció ideiglenes megtiltására vonatkozó kérelmekről döntött, a két kormányközi szerződés ratifikációja ellen benyújtott alkotmányjogi panaszok érdemi vizsgálatát pedig még nem végezte el - tette hozzá Andreas Vosskuhle. Az MTI által közölt elemzői kommentárok kiemelik, hogy az alkotmánybíróság a szokásosnál jóval hosszabb ideig vizsgálta az ideiglenes rendelkezésre vonatkozó kérelmeket, és igen kimerítően indokolta elutasító döntését, ezért nem várható, hogy az eljárás végére mégiscsak arra a megállapításra jut, hogy az ESM-ről és a fiskális paktumról szóló szerződés alkotmányellenes.

Elemzők szerint a piacok már előre "beárazták" a karlsruhei bíróság határozatát, a reakció így mérsékelt volt, a főbb tőzsdeindexek azonban így is erősödtek, a frankfurti DAX például éves csúcsot döntött, és megközelítette a 7400 pontos szintet. Erősödött az euró és a forint is, és csökkent az euróövezeti periferiális országok államkötvényeinek hozama, illetve az államadósságuk törlesztési kockázatára köthető biztosítások (CDS) árazása, ami a piaci bizalom erősödését jelzi.

Összeül az ESM vezetése

Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti országok pénzügyminisztereit tömörítő Eurogroup elnöke a döntés nyilvánosságra hozása után azt mondta, október 8-ára hívná össze az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer - "stabilitási mechanizmus", ESM - kormányzó tanácsának alakuló ülését.

Juncker nyugtázta a karlsruhei döntést, és közölte, hogy annak nyomán az ESM-ről szóló szerződés érvénybe fog lépni. Így az október 8-ai luxemburgi Eurogroup-üléshez kapcsolódóan meg is alakulhat az ESM kormányzó tanácsa.

37 ezer beadvány volt

A rendelkezésére álló 500 milliárd euróval bajba kerülő országok kisegítésére létrehozandó ESM elődje, az eleve ideiglenesnek szánt EFSF egyszer már átment a német alkotmánybíróság szűrőjén, Németországban összesen 37 ezer állampolgár nyújtott be alkotmányjogi panaszt az ügyben. Többségük az ellenzéki szociáldemokrata párt egy volt minisztere, Herta Däubler-Gmelin beadványához csatlakozott. A panaszosok azt állítják, hogy a csatlakozást nem lehet visszacsinálni, valamint azt, hogy az ESM-be nem építettek be megfelelő felelősségi korlátot, így a német állam korlátlan mértékben állna helyt más országok adósságáért.