Simor: Elkerültük a szociális katasztrófát 2008-ban, ez volt a cél

Órákig tartó, időnként heves vitába átcsapó ülést tartott a parlament gazdasági bizottsága a 2008-ban megkötött IMF-megállapodásról és a hitelfelvételről. Veress János volt pénzügyminiszter és Simor András jegybankelnök akkori döntéseiket védték, Rogán Antal számon kért.

A Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője által vezetett bizottság a Fidesz kérésére tűzte a napirendjére a négy évvel ezelőtti, az IMF-fel és az Európai Bizottsággal kötött megállapodás megvitatását. A kormánypárt az után vetette fel a témát, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egy augusztusi jelentésében azt közölte, hogy indokolatlannak tűnt a hitel gyors lehívása.

Rogán azonban a múlt héten még úgy vezette fel az ülést, hogy az ÁSZ a hitelmegállapodás gyors megkötését kifogásolja. Ez volt az egyik pont, amelyen a bizottsági ülésen Rogán és az egyik meghívott, az akkori pénzügyminiszter, Veres János egymásnak esett. Veres szerint Rogán erősen csúsztatott, szándékosan vagy tévedésből, de félrevezette a közvéleményt.

A két politikus azon is vérre menő szócsatát vívott az ülésen, hogy a Gyurcsány-kormány 2008 őszén az IMF-nek és a bizottságnak megígérte-e a nyugdíjcsökkentést és a közszférában a bércsökkentést. Veres szerint azt vállalták négy éve ősszel, hogy a 13. havi nyugdíjakat 80 ezer forintig megőrzik, és a közszférában fontosabbnak tartották a munkahelyek megőrzését, mint a béremelést. Rogán azonban erősködött, azt igyekezett kihúzni Veresből, hogy valójában visszavágták a béreket és a nyugdíjakat.

Két tábor

A bizottsági ülésen két tábor alakult ki, és nem csak a kormányoldal és az ellenzék alkotta természetes ellentétet tekintve. A négy meghívott közül ketten, az ÁSZ és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tisztségviselői (a meghívott elnökök nem jöttek el) másként látják a 2008-as megállapodást és a hitel lehívásának időzítését, mint Veres és Simor András jegybankelnök, aki akkor is a Magyar Nemzeti Bankot vezette.

Az ÁSZ tisztségviselője szóvá tette, hogy a magyar állam több milliárd forintot bukott azzal, hogy az IMF-től kapott pénzt devizabetétként elhelyezte a jegybanknál, mert a hitel kamata magasabb volt a betét kamatánál. Simor azonban felhívta a figyelmet, hogy ez gazdasági evidencia, a hitel mindig drágább, mint a betét, ezt hibának felróni talán indokolatlan.

Mire kellett a pénz?

Az ÁKK vezérigazgató-helyettese úgy pontosította az ÁSZ- jelentésben olvasható részt, hogy adósságfinanszírozási okból tartották indokolatlanul gyorsnak az első, közel 5 milliárd eurós hitelrészlet lehívását, mert a forintalapú állampapírokat csak-csak el tudták az őszi hónapokban is adni, és a hitelrészlet felhasználását csak 2009 tavaszán kezdte el a magyar kormány.

Simor és Veres is rámutatott, hogy önmagában az adósságfinanszírozás valóban nem tette volna szükségessé a gyors lehívást, de voltak más szempontok is. A forint vészesen és kontrollálatlanul esett, az állampapírpiac október 9-én összeomlott, bankpánik volt kialakulóban, ezért is kellett a hitelt gyorsan és ilyen összegben felvenni és lehívni. Működőképes maradt a bankrendszer, az állam finanszírozhatóvá vált, és a forint drasztikus gyengülése megállt, ehhez segített az IMF/EU-hitel, hangsúlyozta Simor.

Sikerült elkerülni a legrosszabbat

Kétségtelen, hogy válságban esett a magyar gazdaság, a forint gyengült, az állampapírpiac egy ideig lefagyott, de IMF-hitel nélkül még nagyobb baj lett volna, húzta alá a jegybankelnök, hivatkozva arra, hogy nemzetközi elemzések szerint ilyesfajta segítség nélkül súlyos szociális katasztrófa, durva gazdasági visszaesés következik be.

Ugyan az államadósság megnőtt a hitel felvétele miatt, de ez sikerült elkerülni a még rosszabb helyzetet, magyarázta Simor, aki szerint nemcsak akkor, hanem most is szükség van az IMF/EU-megállapodás megkötésére.

A válságkezeléssel összefüggő költségek pedig eltörpülnek a gazdasági összeomlás, szociális katasztrófa, drasztikus valuta-értékvesztés jelentette krízishez képest, mondta Simor.

Simor és Veres is többször kiemelte, hogy az ÁKK akkori vezérigazgatója, aki a válságtanácskozáson ott volt októberben, mindvégig egyetértett azzal, hogy gyorsan kell az IMF-hez fordulni, és igyekezni kell a hitelfelvétellel. (Az ÁKK-t akkor Szarvas Ferenc vezette, aki a választások után a MÁV vezérigazgatója volt közel két évig.)

Rogán szerint

Rogán Antal ezzel szemben azt mondta, hogy a megállapodás nem tett jót a magyar gazdaságnak, mert nagy lett a recesszió (2009-ben több mint 6 százalékkal csökkent a GDP). Rogán szerint az IMF-nek megígérte az akkori kormány az ingatlanadó bevezetését és a nyugdíj-, valamint a közszférában a bércsökkentést.

Rogán örült annak, hogy ma jobb állapotban van az ország, mint négy éve, ezért - ahogy fogalmazott - a mai beszélgetés megerősítette abban, hogy ilyen intézkedéseket nem kell bevállalni, és hogy más típusú megállapodásra van szükség.